Már kisgyerekkorában biztos volt abban, hogy ha felnő, színházi ember lesz. Miután 1973-ban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, dolgozott a tévénél, ahol a Cimbora és a Telefere című sorozatokat rendezte, majd részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában is.
Karinthy Ferenc fiaként és Karinthy Frigyes unokájaként már kiskorában megszerette a színházat, hiszen lakásukban rendszeresen megfordultak édesapja színész, író, rendező barátai. Az ifjú Karinthy Márton ennek hatására alapított egy színházat a családi ház padlásán, ahová apját is csak akkor engedte be, ha előadást tartott. Bár maga sem volt teljesen meggyőzve, hogy „ilyen névvel folytatni kell”, később mégis felmenői nyomdokába lépett. A színház iránti vonzalmát az írás követte, melynek ötlete az – akkor épp cipőboltként működő – ikonikus Hadik Kávéház előtt fogalmazódott meg benne. Az Ördöggörcs című kötetében a családi kötődések nehézségeit mutatja be, de megörökítette a főiskolai rendezői osztályát is A vihar kapuja című könyvében.
1982-ben alapította meg Budapest háború utáni első magánszínházát, a Hököm Színpadot, amely 1988-tól Karinthy Színház néven működött. Érdekesség, hogy egy sikertelen előadásuk hozta meg a népszerűséget a színház számára. Hatvannégy éves korában munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták. Az elismerést a közönségsikernek örvendő színházi műhely megalapításáért, vezetői, rendezői, írói tevékenységéért, valamint a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért kapta.
Kapcsolódó műsorként ajánljuk a Drága jótevőnk című tévéjátékot Karinthy Márton rendezésében, Iglódi Istvánnal és Pásztor Erzsivel a főszerepben. Nézzék meg a Nemzeti Archívumban: https://s.mtva.hu/HrdB4tCW
Borítókép: Karinthy Márton a nézőtéren. Készítette: Kollányi Péter. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.