Aki miatt máig „magyarázzuk a bizonyítványunkat”

Karinthy Frigyes, a magyar irodalom tréfamestere, a nyelv fantasztikus virtuóza 85 éve hunyt el. Ebből az alkalomból idézzük meg alakját.

Kultúrsnack

2023.08.29 | olvasási idő: kb. 3 perc


A nagycsaládba született költő, író és műfordító Budapesten 1887. június 25-én Karinthi Frigyes Ernőként látta meg a napvilágot. Gimnazistaként már írogatott, 15 éves korában pedig egy magazin folytatásokban tette közzé a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. A tudományok, az orvoslás és a bölcsészet is érdekelte, de végül egyetemi tanulmányait félbehagyva újságíróként helyezkedett el Az újság című napilapnál 1906-ban. Ezidőtájt kötött életre szóló barátságot Kosztolányi Dezsővel. Novelláit, humoros írásait kezdetben újságokban publikálta. 1912-ben két novelláskötetet is megjelentetett, de széles körben ismertté az Így írtok ti című stílusparódia-gyűjteményének 1914-es megjelenése tette. Karinthyt ezt követően elsősorban parodistaként könyvelte el a nagyközönség, pedig számára ez csak mellékes tevékenység volt. Miután felfedezte, hogy a humoreszkekre mindig nagy a kereslet, vállalta a humorista szerepét. Később kabarétréfákat is írt, amit szintén könnyű kereseti forrásnak tartott. Humoreszkjei kávéházakban születtek, és gyakran líráját, filozófiáját és keserűségét is ezekkel fejezte ki.

A Nyugat című folyóirat jubileumi ünnepsége, jobb szélen Karinthy és Kosztolányi (MTI Fotó: Ráfael Csaba)

A humanista és elkötelezett pacifista író az 1920-as évekre a racionalizmus szószólójává vált, és meghirdette az Új Enciklopédia szükségességét. Publicisztikai írásai filozofikusabbá, novellái és regényei elmélyültebbé váltak. Példaképe a szatíra mestere, az angol Jonathan Swift volt, ő maga is Gulliver-regényekkel (Gulliver Faremidóban és Gulliver Capilláriában) tisztelgett mestere előtt. 49 évesen Karinthyt agydaganattal diagnosztizálták, az Utazás a koponyám körül című, különös atmoszférájú regénye a betegséggel folytatott küzdelem időszakában született. Utolsó éveiben visszafordult lírikus költői törekvéseihez és verseit két vékony, de annál nagyobb népszerűségre szert tevő kötetben jelentette meg Nem mondhatom el senkinek és Üzenet a palackban címmel. A magyar nyelv utánozhatatlan zsonglőre számos szóalkotása és kifejezése közhasználatúvá vált, többek közt híres, iskolai emlékeit megörökítő karcolatkötete, a Tanár úr kérem megjelenése óta mondjuk, hogy valaki „magyarázza a bizonyítványát”, amikor mentegetőzik.

 

Portré az 1930-as évekből (MTI Fotó: Várkonyi László)

Kosztolányi Dezsőné Karinthy Frigyesről című visszaemlékezéseiben olvashatunk a briliáns és egyedülállóan színes fantáziával megáldott író bohém személyiségéről: „De általában mindent elhányt, elvesztett, könyveit, töltőtollait, mások kéziratait, de a sajátját is olykor. Még a maga írta könyvei sem voltak meg, elhordták a barátok, a felesége barátnői, de egyéb holmijaik, játék, élő állat, bútor egykettőre ebek harmincadjára került. Ő csakis és kizárólag a gondolatot becsülte. No meg az embert, a gondolat hordozóját.” Harmos Ilonát egyébként maga Karinthy mutatta be későbbi férjének, Kosztolányi Dezsőnek. A két írózseni, Karinthy és Kosztolányi a kópéságban is elválaszthatatlan társa volt egymásnak. Számos anekdota keringett a két tréfacsinálóról, akik egymáson is gyakran élcelődtek. Ahogy Kosztolányi Dezsőné írja például: „Kosztolányi Dezsőtől származik az a híressé vált mondás: „Sietek haza, mert Karinthy megígérte, hogy eljön hozzánk, és hátha megfeledkezett róla, hogy megígérte, és csakugyan eljön.”

Borítókép: Karinthy Frigyes második feleségével, Böhm Arankával MTI Fotó Készítette: Kleb Attila, Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-899511

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A „vívás Paganinije” volt

Az öt éve elhunyt vívóra és mesteredzőre, Kulcsár Győzőre emlékezünk, akit a penge nagymesterének is neveztek.

A Csárdáskirálynőtől a Bánk bánig

Ma száz éve született Rátonyi Róbert színész, konferanszié, rendező és író, aki a múlt századi magyar színház egyik meghatározó alakja volt.

Székely Mihály, a magyar opera kimagasló alakja 120 éve született

A közönség, a pályatársak és a kritikusok egyaránt úgy vélekedtek, hogy Székely Mihály az egyik legnagyobb magyar operaénekes.

A Frakk, a macskák réme és a TV Maci alkotója ma is példakép lehet - 100 éve született Bálint Ágnes

Voltak évtizedek, amikor szinte lehetetlen volt olyan gyermekműsort találni a tévében, amelynek alkotói sorában ne szerepelt volna Bálint Ágnes, meseregényei pedig szinte minden háztartásban ott voltak a könyvespolcon. Szeretetteljes karaktereinek kalandjain generációk nőttek fel, a mesék ismerete ma is kapcsolódási pontot jelent nagyszülők, szülők és unokák között. Az emögött húzódó ma is lenyűgöző alkotói folyamatot Bálint Ágnes karrierje és életútja teszi példaértékűvé. Kevésbé ismert, de igen jelentős környezetvédelmi tevékenységével jóval megelőzte korát. Az írónő életútjáról, mindennapjairól, népszerűségéről lányával, Németh Ágnessel és unokájával, Sárváry Barbarával beszélgettünk születési centenáriuma alkalmából.