![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__LB19870624026.jpg)
Aki miatt máig „magyarázzuk a bizonyítványunkat”
Karinthy Frigyes, a magyar irodalom tréfamestere, a nyelv fantasztikus virtuóza 85 éve hunyt el. Ebből az alkalomból idézzük meg alakját.
Kultúrsnack
2023.08.29 | olvasási idő: kb. 3 perc
A nagycsaládba született költő, író és műfordító Budapesten 1887. június 25-én Karinthi Frigyes Ernőként látta meg a napvilágot. Gimnazistaként már írogatott, 15 éves korában pedig egy magazin folytatásokban tette közzé a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. A tudományok, az orvoslás és a bölcsészet is érdekelte, de végül egyetemi tanulmányait félbehagyva újságíróként helyezkedett el Az újság című napilapnál 1906-ban. Ezidőtájt kötött életre szóló barátságot Kosztolányi Dezsővel. Novelláit, humoros írásait kezdetben újságokban publikálta. 1912-ben két novelláskötetet is megjelentetett, de széles körben ismertté az Így írtok ti című stílusparódia-gyűjteményének 1914-es megjelenése tette. Karinthyt ezt követően elsősorban parodistaként könyvelte el a nagyközönség, pedig számára ez csak mellékes tevékenység volt. Miután felfedezte, hogy a humoreszkekre mindig nagy a kereslet, vállalta a humorista szerepét. Később kabarétréfákat is írt, amit szintén könnyű kereseti forrásnak tartott. Humoreszkjei kávéházakban születtek, és gyakran líráját, filozófiáját és keserűségét is ezekkel fejezte ki.
A humanista és elkötelezett pacifista író az 1920-as évekre a racionalizmus szószólójává vált, és meghirdette az Új Enciklopédia szükségességét. Publicisztikai írásai filozofikusabbá, novellái és regényei elmélyültebbé váltak. Példaképe a szatíra mestere, az angol Jonathan Swift volt, ő maga is Gulliver-regényekkel (Gulliver Faremidóban és Gulliver Capilláriában) tisztelgett mestere előtt. 49 évesen Karinthyt agydaganattal diagnosztizálták, az Utazás a koponyám körül című, különös atmoszférájú regénye a betegséggel folytatott küzdelem időszakában született. Utolsó éveiben visszafordult lírikus költői törekvéseihez és verseit két vékony, de annál nagyobb népszerűségre szert tevő kötetben jelentette meg Nem mondhatom el senkinek és Üzenet a palackban címmel. A magyar nyelv utánozhatatlan zsonglőre számos szóalkotása és kifejezése közhasználatúvá vált, többek közt híres, iskolai emlékeit megörökítő karcolatkötete, a Tanár úr kérem megjelenése óta mondjuk, hogy valaki „magyarázza a bizonyítványát”, amikor mentegetőzik.
Kosztolányi Dezsőné Karinthy Frigyesről című visszaemlékezéseiben olvashatunk a briliáns és egyedülállóan színes fantáziával megáldott író bohém személyiségéről: „De általában mindent elhányt, elvesztett, könyveit, töltőtollait, mások kéziratait, de a sajátját is olykor. Még a maga írta könyvei sem voltak meg, elhordták a barátok, a felesége barátnői, de egyéb holmijaik, játék, élő állat, bútor egykettőre ebek harmincadjára került. Ő csakis és kizárólag a gondolatot becsülte. No meg az embert, a gondolat hordozóját.” Harmos Ilonát egyébként maga Karinthy mutatta be későbbi férjének, Kosztolányi Dezsőnek. A két írózseni, Karinthy és Kosztolányi a kópéságban is elválaszthatatlan társa volt egymásnak. Számos anekdota keringett a két tréfacsinálóról, akik egymáson is gyakran élcelődtek. Ahogy Kosztolányi Dezsőné írja például: „Kosztolányi Dezsőtől származik az a híressé vált mondás: „Sietek haza, mert Karinthy megígérte, hogy eljön hozzánk, és hátha megfeledkezett róla, hogy megígérte, és csakugyan eljön.”
Borítókép: Karinthy Frigyes második feleségével, Böhm Arankával MTI Fotó Készítette: Kleb Attila, Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-899511
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
„A Voith”
Legendás humora miatt leggyakrabban vígjátékokba hívták szerepelni, de számos zenés darabban is jelentős sikert aratott. Mindemellett a komoly drámai szerepek sem kerülték el a ma születésnapját ünneplő művésznőt.
Felföldi, „a külföldi”
Bejárta a világot, dobogón állt az 1957-es „Budapest szépe” szépségversenyen és esztétika-filozófia szakot is végzett Felföldi Anikó Jászai Mari-díjas érdemes művész. Az Operettszínház örökös tagjának a képeiből születési évfordulója apropóján szemezgetünk!
How do you do-do… Magának dúdolom…
Hétévesen fejből zongorázta Bach műveit, a muzsikus zseni a megélhetésért mégis banktisztviselőként volt kénytelen dolgozni, míg be nem futott a zenei pályán, ahol nem volt megállás: forradalmasította az operettet a 130 éve született Ábrahám Pál zeneszerző és karmester.
"Semmi máshoz nem értek, csak a színházhoz"
Lehoczky Zsuzsa színésznőnek élete a színház. S mivel a színház örök, ő maga is az. Boldog születésnapot a nyughatatlan, csodálatos hangú, ezerarcú énekes-színésznőnek!