Karinthy Frigyes sokgyerekes kispolgári családban született 1887. június 25-én, Budapesten. Apja, akit különcnek tartottak, először hivatalnok volt, de abbahagyta a munkát, idejét könyvvásárlással és olvasással töltötte, majd egy váratlan fordulat után utazgatással – ezzel jelentősen megkárosítva a családi kasszát. Az idős Karinthy a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, így gyerekei is otthonosan mozogtak a művészeti, irodalmi, filozófiai körökben. Hat gyerekét egyedül nevelte, miután elveszítette feleségét, amikor a kis Frici még csak hatéves volt.
Az édesanya halála után Frici lett a család mulattatója, már egészen kisfiú korában értett a nevettetéshez. Harmos Ilona, Kosztolányi Dezső felesége a Híd című folyóirat 1959-es számában közölt visszaemlékezései szerint a fiatal Karinthy otthon állathangokat utánzott, „de olyanformán, hogy a ló miképpen kukorékol, (…) vagy hogyan nyerít a béka”. Gyerekkorában tengerész szeretett volna lenni, később jelentkezett is, de nem vették fel. Tizenhárom éves korában írta első regényét, majd egy év múltán ez a „regény” a Nászutazás a föld középpontján keresztül címet kapta, és meg is jelent a Magyar Képes Világban.
Reálérettségi után rövid ideig egyszerre matematikát, fizikát és orvostant hallgatott, de egyik karon sem szerzett diplomát. 1908-tól a Budapesti Napló munkatársa volt, a Nyugat írócsoportjához csatlakozott. Huszonöt évesen publikálta Így írtok ti című irodalmi karikatúrakötetét, amely egyszerre meghozta számára a hírnevet. Az Így írtok ti karikatúrasorozatként indult, de a nemzedéktársak kigúnyolásából idővel tudatos enciklopédiává bővült. Máig tartó sikere abban rejlik, hogy Karinthy nemcsak az írói egyéniség karakteréről mutatott görbe tükröt, hanem az alkotói modorosság torzképét is megrajzolta.
Nevelt fia, Kertész Tamás így emlékezett róla az Élet és Irodalom 1963-as hasábjain: „Számára az irodalom volt az igazi élet, jelenségeiről az írók agyában tükröződő világ valóságosabb volt neki az igazinál.” Vasárnapi cikkei szenzációnak számítottak akkoriban Budapesten, az olvasók rendszeresen megszólították az utcán is a híres írót. Kertész szerint délelőttönként vagy kora délután dolgozott: 11 óra körül eltűnt a városban, és írásra fordította azt az időt, amit egyedül töltött a Hadik Kávéház azóta legendássá vált páholyában. Otthon nem írt, pedig szépen berendezett, kényelmes dolgozószobája volt, rengeteg könyvvel, melyek között a sajátjaiból alig akadt egy pár.
Érdeklődött a tudomány iránt, követte a technika fejlődését, kipróbálta a repülőgépet és a léghajót. Pilóta barátja, Wittmann Viktor emlékét meg is örökítette A repülő ember című művében. Kertész szerint sok különc kereste fel Karinthyékat. Voltak köztük feltalálók, akik az író elé terjesztették egy-egy találmányukat, de megjelentek tanácsot, közbenjárást, színházjegyet kérők, néha pedig az író Mici nevű nővére toppant be váratlanul. Karinthy Emília, azaz Mici neve a Micimackó névben is visszacseng, melynek a nyersfordítását a nyelvzseni nővér készítette el, majd Karinthy írta át irodalmi szöveggé.
Legnépszerűbb regénye az Utazás a koponyám körül, amelyben betegségét örökítette meg, de humoreszkjeit, novelláit, színpadi műveit és cikkeit is nagy siker övezte. Bár írásait átszőtte a humor és az irónia, nem szerette, ha humoristaként hivatkoznak rá. Kortársai szerint csak a lényeg érdekelte, filozófusként szemlélte az életet, az embert. Tandori Dezső szavaival élve, ő volt az a „zseniális amatőr”, akinek humora sokszor a legmélyebb filozófiai mélységekig eljutott.
Ajánljuk kiemelt műsorunkat, A költészet játékai - Karinthy Frigyes: „Így írtok ti” címmel, Kálmán Györggyel és Bessenyei Ferenccel a főszerepben. Nézzék meg a Nemzeti Archívumban: https://s.mtva.hu/ZacIER1v
Borítókép: Karinthy Frigyes portréja
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.