![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__PE19610707016.jpg)
„Minden a fejen, a kézen, meg a bátorságon múlik”
Tíz éven keresztül csak Kamuthyak nyertek magyar bajnokságot tőrvívásban. Dr. Kamuthy Jenő hatszoros, öccse, László pedig négyszeres magyar bajnok volt.
Karakter
2022.09.17 | olvasási idő: kb. 3 perc
85 éve, 1937. szeptember 17-én született Budapesten a Nemzet Sportolója, Dr. Kamuthy Jenő. Kétszeres olimpiai ezüstérmes és világbajnok tőrvívó, volt sebész főorvos, sportdiplomata és a MOB elnökségi tagja. A vívói és orvosi pályán édesanyja indította útjára, aki már akkor elhatározta, hogy nagy embert fog nevelni gyermekeiből, mielőtt még megszülettek volna. Az 1936-os berlini olimpia után bemutatógálát tartott a győztes kardcsapat Debrecenben, ezt látván döntöttek a szülők, hogy ha fiúgyermekük születik, abból bizony vívó lesz.
Kamuthy fiatalkorában tudatosan választotta a tőr fegyvernemet, mert úgy gondolta, hogy akkoriban a kardcsapatba lehetetlen lett volna bejutnia. 13 évesen már versenyzett, az ifjúsági válogatott tagja volt. Később a sport mellett az egyetemet is elvégezte. „Csak esténként edzettünk – kivéve az edzőtáborokat. Reggel elmentem egyetemre mindig délelőtt, vagy délután, amikor az órák voltak. Ha volt két óra szünet, felugrottunk vívni a belvárosba, esténként meg tanultam. Nehéz volt, nagyon nehéz volt.” Elmondása szerint a tatai edzőtáborokban ideálisak voltak a körülmények, az edzések mellett jutott idő pihenésre, és tanulószobájuk is volt az egyetemistáknak.
„1956-ban érettségiztem, válogatott lehettem volna már. Öt embert vittek ki tőrben, de Béla bácsi (Bay Béla), akit, míg élek tisztelek, azt mondta: fiam, fiatal vagy még ahhoz, hogy kimenj a melbourne-i olimpiára. Nem kerültem ki, viszont itt voltam a forradalom alatt. Ha én akkor válogatott vagyok, akkor olimpiai bajnokságot nyertünk volna csapattal, mert egy évvel később meg is nyertük már velem a világbajnokságot.”
Önzetlenségét és segítőkészségét mi sem bizonyítja jobban, mint a következő történet: „A nem fegyvert használó kezével védte ellenfelem a támadásomat, és a pengém átvágta a tenyerét. Szabályosan olyan volt, mint egy torreádorszerűség. Folyt a vér a páston, mindenki megijedt, én is, ő is. Egyszerű módon, egy kicsit addig tamponáltam. Odamentem hozzá a páston és akkor láttam, hogy össze kell varrni.” Egy tussal a mérkőzés vége előtt hagyták félbe a mérkőzést, 4-4-es állásnál. Kamuthy az orvosi szobában összevarrta ellenfele kezét, így folytatni tudták a viadalt. A francia versenyző 5-4-re nyert végül. Életművéért 1977-ben megkapta az UNESCO Fair Play-díját később pedig a Nemzetközi és a Magyar Fair Play Bizottság elnöke lett. A több mint 10000 műtétet végző sebész 75 évesen végleg letette a szikét, de önkéntesként utána is bejárt a kórházba.
Borítókép: Kamuthy Jenő portréja Készítette: Petrovics László, tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-825871
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Latyi, a kedvenc, aki Puskással is bolondozott
Mindenki ismerte, ő pedig mindent tudott a szórakoztatásról. Táncolt, énekelt, nevettetett és meghatott, belopta magát az emberek szívébe a XX. század legnépszerűbb magyar komikusa.
Csárdáskirálynő – az operettek operettje
Egy évvel a bécsi ősbemutató után, 1916. november 3-án a budapesti Király Színházban mutatták be Kálmán Imre operettjét.
Akinek a kezében a karmesterpálca varázspálcává vált
Volt tánciskolában bárzongorista és játszott a némafilmek alá mozizenekarban is. 115 éve született Ferencsik János karmester.
A színész, akinek mindenki felismeri a hangját
Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze 1936. január 10-én született Budapesten.