„Minden a fejen, a kézen, meg a bátorságon múlik”

Tíz éven keresztül csak Kamuthyak nyertek magyar bajnokságot tőrvívásban. Dr. Kamuthy Jenő hatszoros, öccse, László pedig négyszeres magyar bajnok volt.

Karakter

2022.09.17 | olvasási idő: kb. 3 perc


85 éve, 1937. szeptember 17-én született Budapesten a Nemzet Sportolója, Dr. Kamuthy Jenő. Kétszeres olimpiai ezüstérmes és világbajnok tőrvívó, volt sebész főorvos, sportdiplomata és a MOB elnökségi tagja. A vívói és orvosi pályán édesanyja indította útjára, aki már akkor elhatározta, hogy nagy embert fog nevelni gyermekeiből, mielőtt még megszülettek volna. Az 1936-os berlini olimpia után bemutatógálát tartott a győztes kardcsapat Debrecenben, ezt látván döntöttek a szülők, hogy ha fiúgyermekük születik, abból bizony vívó lesz.

1958-ban az édesanyjával (MTI Fotó: Mikó László)

Kamuthy fiatalkorában tudatosan választotta a tőr fegyvernemet, mert úgy gondolta, hogy akkoriban a kardcsapatba lehetetlen lett volna bejutnia. 13 évesen már versenyzett, az ifjúsági válogatott tagja volt. Később a sport mellett az egyetemet is elvégezte. „Csak esténként edzettünk – kivéve az edzőtáborokat. Reggel elmentem egyetemre mindig délelőtt, vagy délután, amikor az órák voltak. Ha volt két óra szünet, felugrottunk vívni a belvárosba, esténként meg tanultam. Nehéz volt, nagyon nehéz volt.” Elmondása szerint a tatai edzőtáborokban ideálisak voltak a körülmények, az edzések mellett jutott idő pihenésre, és tanulószobájuk is volt az egyetemistáknak. 

Testvérével, Kamuthy Lászlóval (MTI Fotó: Petrovits László)

„1956-ban érettségiztem, válogatott lehettem volna már. Öt embert vittek ki tőrben, de Béla bácsi (Bay Béla), akit, míg élek tisztelek, azt mondta: fiam, fiatal vagy még ahhoz, hogy kimenj a melbourne-i olimpiára. Nem kerültem ki, viszont itt voltam a forradalom alatt. Ha én akkor válogatott vagyok, akkor olimpiai bajnokságot nyertünk volna csapattal, mert egy évvel később meg is nyertük már velem a világbajnokságot.”

Bay Béla és Ágoston Judit társaságában (MTI Fotó: Mikó László)
Műtét utáni pillanat (MTI Fotó: Petrovits László)

Önzetlenségét és segítőkészségét mi sem bizonyítja jobban, mint a következő történet: „A nem fegyvert használó kezével védte ellenfelem a támadásomat, és a pengém átvágta a tenyerét. Szabályosan olyan volt, mint egy torreádorszerűség. Folyt a vér a páston, mindenki megijedt, én is, ő is. Egyszerű módon, egy kicsit addig tamponáltam. Odamentem hozzá a páston és akkor láttam, hogy össze kell varrni.” Egy tussal a mérkőzés vége előtt hagyták félbe a mérkőzést, 4-4-es állásnál. Kamuthy az orvosi szobában összevarrta ellenfele kezét, így folytatni tudták a viadalt. A francia versenyző 5-4-re nyert végül. Életművéért 1977-ben megkapta az UNESCO Fair Play-díját később pedig a Nemzetközi és a Magyar Fair Play Bizottság elnöke lett. A több mint 10000 műtétet végző sebész 75 évesen végleg letette a szikét, de önkéntesként utána is bejárt a kórházba.

Borítókép: Kamuthy Jenő portréja Készítette: Petrovics László, tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-825871

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 319 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.

Laboratórium helyett színpad

Általános iskolás korában a természettudomány, főleg a fizika és a kémia érdekelte. Mikroszkóppal vizsgálódott, eredetileg vegyésznek készült, de rádiót is épített. A közönség szerencséjére azonban felfigyeltek rá a rákosligeti templomi kórusban. Így indult a legendás énekes, Gregor József pályája, aki augusztus 8-án ünnepelné 80. születésnapját.

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

A Hotel Forum és a modern Budapest születése

A pesti Duna-korzó új életre kelt az 1980-as években. Ennek fontos momentuma volt a Hotel Forum 1981. november 28-i - ma 40 éves - megnyitása.