Krampner Ferenc néven látta meg a napvilágot a Békés vármegyei Gyomán (1982-től Gyomaendrőd), s már kisgyermekként színházasdit játszott. A Színművészeti Akadémia felvételijén Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét szavalta, s a vizsgabizottság már a negyedik sornál félbeszakította: „Fel van véve!” Művésznevét is ekkor kapta, a bizottság egyik tagja ott helyben keresztelte át „Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök!" felkiáltással.
Pályafutása turbulens időszakkal indult: 1944 szeptemberében megkezdett színitanulmányai novemberben már véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. Budapest ostroma alatt a budai oldalon még dörögtek a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, de még ugyanazon a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz csábította át. René Fauchois Vigyázat, mázolva című színdarabjában debütált, s alig huszonegy évesen, 1946. november 8-án hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében. Két év múlva a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház tagja lett, ahol első bemutatója Gorkij Ellenségek című darabja volt. Több mint fél évszázadon át tartozott a nemzet első színházának társulatához, 1989-től örökös tagként. 2000-ben a Magyar Színház művésze lett, utolsó bemutatóján, 2005 decemberében Rejtő Jenő-Schwajda György: A néma revolverek városa című darabjában lépett színpadra.
Kállai Ferenc minden stílusban és műfajban jelentőset alkotott. A klasszikus és kortárs világirodalom, a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel, az Othello Cassiusától a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig.
Jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak hiteles megjelenítésének szolgálatában használta, alakításait gyakran színezte humor és irónia. Németh László Villámfénynél című darabjában nem csak játszott, 1996-ban a Várszínházban maga is színpadra állította a művet.
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először: játszott többek között a 2x2 néha 5, a Katonazene, az Iszony, a Déryné, hol van?, A hamis Izabella című filmekben, míg az ezredforduló környékén, illetve az azt követő időszakban vállalt filmszerepei közül kiemelkednek A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, valamint a Rokonok című filmekben nyújtott alakításai.
Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban. A rendező azt mondta róla, hogy Pelikán Józseffel a 20. század kisemberének archetípusát teremtette meg. Szerepelt a történet folytatásában, az 1994-ben bemutatott Megint tanúban is, utolsó mozifilmjét, a Noé bárkáját Sándor Pállal készítette 2006-ban.
Színpadi és filmes munkái mellett rádiójátékokban és kabaréban is vállalt szerepet, hangját több lemez őrzi. Szerette a fiatalokat, felkarolta a tehetségeket. 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának tagja volt.
Művészi tevékenysége elismeréseként 1956-ban és 1958-ban is megkapta a Jászai Mari-díjat, 1973-ban a Kossuth-díjat. 1981-ben Pro Urbe-díjjal tüntették ki, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. 1998-ban Budapest díszpolgárává választották. Több alkalommal elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb férfialakítás díját, valamint a filmkritikusok elismerését. 1996-ban bekerült a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé, 2002-ben a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2006-ban Prima Primissima díjjal tüntették ki.
Több könyv jelent meg róla, életéről portréfilm is készült. Pályafutását mutatta be az MTI Film, Színház, Muzsika című fotóalbum-sorozatának 2009-ben megjelent harmadik kötete.
Az egyik legsokoldalúbb magyar színész 2010. július 11-én hunyt el. A nevét viselő életműdíjat 2011-ben adták át először a színházi világnapon. A kitüntetéssel azokat a színészeket és technikai munkatársakat jutalmazzák, akik a régi Nemzeti Színház és a Magyar Színház művészeti munkájában legalább húsz éven át kiemelkedő szerepet vállaltak. 2013-ban avatták fel mellszobrát a Nemzeti Színházban, s emléktábláját a Szent Lukács Gyógyfürdőben, amelynek törzsvendége volt, a gyógyfürdőben idén róla nevezték el a 11-es kabint. Születésének 90. évfordulóján, 2015-ben Gyomaendrődön tiszteletére egészalakos, ülő szobrot avattak, szülővárosában róla nevezték el az alapfokú művészeti iskolát, hagyatéka a városi képtár múzeumi kiállítóterében látható. Az idei centenáriumi évforduló alkalmából a budapesti Nemzeti Színházban nyílt emlékkiállítás. Október 3-án szülővárosában Kállai100 emléknapot tartanak.
Kedves Nézőink, tekintsék meg Kállai Ferencet a Míg új a szerelem című filmben október 4-én az M3 online csatornán. A színművész további emlékezetes alakításait nézhetik meg a Nemzeti Archívum szabadon elérhető műsorai között.
Vihar a lombikban: https://s.mtva.hu/URSHGM5D
Vereség: https://s.mtva.hu/ASgeQm0e
Szürkezakós és a mama: https://s.mtva.hu/7Jd4LxL8
Borítókép: Az ügynök halálának bemutatója a Nemzeti Színházban. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.