Miskolcon született Kalász Tibor néven 1921. március 3-án. Édesanyját egyéves korában vesztette el, ezután rokonai nevelték. Egészen kis korától rajzolt, tízévesen találkozott Gáspár Antal karikatúráival, melyek életre szóló hatást gyakoroltak rá. Névváltoztatásának ötlete még gimnazista éveire nyúlik vissza, amikor egy tanáráról készült rajza hatására óra közben nevetés tört ki az osztályban. Igazgatói megrovást kapott, a tanár pedig feldühödve azt mondta: „Ilyen kaján emberekre itt nincs szükség!” Ettől kezdve mindenki Kajánnak hívta, amikor pedig pár év múlva publikálni kezdett, kapóra jött neki a név.
Már diákként pályázatokon indult és díjakat nyert. Míg barátai fociztak, ő rajzolt: a Pesti Naplóban megjelent karikatúrákat utánozta. A zsidótörvények miatt nem mehetett főiskolára, így az óbudai harisnyagyárban lett síkhurkoló. Huszonegy évesen munkaszolgálatra vitték Kárpátaljára. Megszökött, de elfogták, a bírósági tárgyalást és az elhurcolást azonban sikerült elkerülnie.
A világháború után felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol mestere volt többek között Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő és Koffán Károly. Lehetett volna festő is, de saját bevallása szerint hadilábon állt a színekkel, mert „nincs bennük humor”. A Ludas Matyi című vicclap egyik alapítója, később a Tükör, az Új tükör, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap munkatársa is volt, munkái rendszeresen jelentek meg a Lyukasóra, a Népszabadság, az Új Írás, a Hócipő, de még a Magyar Tudomány és a Filozófiai Szemle hasábjain is.
1969-ben adta ki a több mint 250 ábrával illusztrált Kaján lexikont, de ezen kívül is számos albuma látott napvilágot. Egy évvel később a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. 2002-ben Moldova György tollából interjúkötet jelent meg róla Történelemóra címmel.
Elmondása szerint elég rossz rajzokkal kezdett, sok volt a mondanivalója, amit eleinte nem tudott átültetni grafikára. Később kevesebb, azonban összetettebb mondanivalót igyekezett alkotásaiba belesűríteni. Kitalált egy új műfajt, a nekrológ-karikatúrát: ezekben az elhunyt híresség világlátására vagy életére jellemző momentumot jelenített meg. Az első ilyen alkotása Chaplint örökítette meg, majd sorra következtek a rajzok Einsteinről, Lisztről, Beethovenről, Mándy Ivánról és így tovább. A pesti humor legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozott, stílusára olyan jeles írók hatottak, mint Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső vagy Heltai Jenő. Vallotta, az igazi karikatúra szemben áll a hatalommal, ugyanakkor kerülte a direkt politizálást: „Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!" – írta egy alkalommal. Saját rajzait olyan rejtjeles ábráknak tekintette, melyek olvasását mindenki képes megtanulni.
Ars poeticáját így foglalta össze: „A karikaturista ismerje az életet, de az erkölcsöt, a jó ízlést ne lépje túl. A vonalak csendesek, nincs bennük semmi tolakodó harsányság: humort nem lehet ordítva mondani. Szeretném munkáimat vonalgondolatoknak nevezni. Karikatúra annyiféle van, ahány nevetés létezik. Én a felismerés mosolyára pályázom.” Kaján Tibor életének 95. évében, 2016. május 16-án hunyt el Budapesten. Két évvel később egykori zuglói lakóháza falán felavatták emléktábláját.
1997-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el: 1953-ban és 1968-ban Munkácsy-díjat kapott. 1975-ben az Érdemes, 1988-ban pedig a Kiváló Művész díjat vehette át. 1992-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, két évvel később az Opus-díjat kapta meg, a MÚOSZ pedig Aranytoll-díjjal ismerte el munkásságát. A Magyar Művészetért díjat 2002-ben vehette át. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2008-ban a Táncsics Mihály-életműdíjat, 2010-ben a Hazám-díjat, 2011-ben a Prima Primissima díjat.
Kedves Olvasók, nézzék meg a Századunk epizódját, melyben Kaján Tibor az 1947-es karikatúra-kiállításra emlékezve karrierje kezdetéről mesél: https://s.mtva.hu/jkA0qdhV
A Nemzeti Archívum legkorábban létrejött gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait, amelynek segítségével a fenti írás is készült, itt olvashatják.
Borítókép: Kaján Tibor műtermében rajzol (MTI Fotó: Czimbal Gyula)
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 341 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!