„Egy a párna, egy a részvény…”

135 éve született Budapesten Kabos Gyula. 15 évesen a Népszínházban statisztált, de izgalmában rossz helyre lépett, és a zenekari árokba zuhant. E szerencsétlen kezdet után emelkedett mégis máig fénylő filmcsillaggá.

Karakter

2022.03.19 | olvasási idő: kb. 3 perc


1907-ben Szabadkán táncos komikusként kezdte színészi pályáját, a kritika remek mimikájáról és ügyes rögtönzéseiről írt. Ebben az időben ismerkedett meg Gózon Gyulával, akivel életre szóló barátok lettek. 1910-től a Nagyváradi Király Színházban játszott epizód- és főszerepeket, a Nagyváradi Napló külön rovatban írt „Két ilyen cimbora, avagy a két rosszfiú naplója” - címmel Gózon és Kabos helyi csínytevéseiről. 

Pillanatkép a Lovagias ügy című filmből a Kabos-Gózon párossal a Promenád – Kabos Gyula története című műsorban

Napjainkban főleg komikus színészként emlékszünk rá, színházban játszott drámai szerepei feledésbe merültek.  1924-ben Jób Dániel elcsábítja a Vígszínházba, ahol Csehov Cseresznyéskertjében Lopahin szerepe volt az első nagy drámai sikere. 1926-1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, ekkor kérték föl, hogy vállalja el a csődbe ment intézmény igazgatását. Imádta a krimiket, és szerette volna a színházban megvalósítani ezt a műfajt, ám a közönség nem fogadta el újításait. Ekkor áttért a zenés vígjátékokra, de ez sem hozott sikert. Minden pénze ráment a színházra, mégsem sikerült megmentenie. Ennek egyik okát a közönséget elhódító filmek megjelenésében látta. 

Dajka Margit és Kabos Gyula jelenete A harapós férj című filmben (MTI Fotó: Schichmann Béla)

1912-ben jött létre Budapesten az első filmgyár, Kabos 1914-ben kapta első szerepét a Pufi című némafilmben.  Filmes pályafutása 1931-ben indult be igazán, mikor Székely István rábeszélésére elvállalta a Hippolyt, a lakáj című filmben Schneider Mátyás szerepét, amellyel halhatatlanná vált. Annak ellenére, hogy a filmvásznon aratta legnagyobb sikereit, az imádott színházzal szemben nem tartotta sokra a mozit, ahogyan maga mondta: „Csak egy nappali pénzkereseti lehetőség.” 

Kabos Gyula leghíresebb szerepében: a Hyppolit a lakáj című, fekete-fehér magyar játékfilmben (MTI Fotó: Reprodukció)

1938-ban a Békeffy-Stella Holnap ágyban marad című darabjában találkozott vele utoljára a magyar közönség, mert meg tudta teremteni a legnagyobb színpadi csodát, amikor a leghangosabb nevetésből egy pillanat alatt néma csendet varázsolt.  1939. januárjában Amerikába távozott, keserűen mondta kollegáinak. „Nem tudok nevettetni…” Amerikában a Szenes fivérek szerződéssel várták, amit egy félreértés miatt elutasított. Megromlott egészsége és mellőzöttsége miatt utolsó évei keserűségben és nyomorúságban teltek.   

Kollégái kétféle Kabosra emlékeznek. Esténként két előadást játszott, egyet a közönségnek, egyet pedig kollégái felé.  A közönség a kedves komikust látta benne, színésztársai és környezete pedig a filozofáló, mély érzésű, nagy művészt, aki a szépre, jóra vágyott. Titka abban rejlett, hogy a legegyszerűbb  jelenetekből is élő, teljes személyiséggel bíró figurákat varázsolt, legyen az komikus vagy groteszk. 

Borítókép: Budapest, 1937. Rajnai Gábor és Kabos Gyula a "Kölcsönkért kastély" című filmben.. MTI Fotó: Reprodukció. Készítette: Schichemann Béla. Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-751992

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Húsvét – a keresztény világ legfőbb ünnepe

Virágvasárnapon sorra vesszük a húsvéti ünnepkör legfontosabb napjait. Húsvét az ünnepek ünnepe (sollemnitas sollemnitatum) a keresztény tanok szerint Jézus Krisztus kereszthalálát követő feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.

A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

„Nekem nincs hangom, ezért meg kellett tanulnom játszani”

125 éve született a színjátszás és a filmművészet egyik kiemelkedő alakja, aki több száz filmben és színpadi darabban alkotott maradandót.

Az első magyar olimpiai bajnok

145 éve született az első újkori olimpián kétszeres bajnokká avatott úszónk és későbbi építész, Hajós Alfréd. Hogyan lett bajnok? Cikkünkből kiderül.