Az elnyomottak szószólója

A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja 1948. augusztus 15-én született Budapesten. Építészmérnökként kezdte meg felsőfokú tanulmányait, ám végül a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát filmrendező szakon 1973-ban. Még főiskolásként helyezkedett el a Magyar Televízió Drámai Osztályán, ahol 1976-ig dolgozott rendezőként. Ez idő alatt olyan kiemelkedő irodalmi alkotások megfilmesítésén dolgozott, mint a Janus Pannonius, a Törökországból nincs visszatérés, valamint Karinthy Frigyes és Déry Tibor művei. Első televíziós játékfilmjével 1974-ben elnyerte a veszprémi TV-Fesztivál fődíját. A Giordano Bruno megkísértése nemcsak első sikere, hanem azoknak a munkáknak a sorában is az első volt, amelyekkel Kabay az elnyomottak és jogfosztottak sorsát tárta a nézők elé. 

Kabay Barna első mozifilmjét, a Legenda a nyúlpaprikásrólt 1975-ben forgatta Tersánszky Józsi Jenő azonos című regényéből. Ezzel a filmmel kezdte meg a közös munkát Gyöngyössy Imrével, a forgatókönyvet már ketten jegyzik. Társulásuk olyan produkciókat eredményezett, mint az 1976-os négyrészes Memento című dokumentumsorozat, amely a Budapest közeli Beloiannisz település görög politikai menekültjeinek sorsát mutatja be, vagy az 1977-es Két elhatározás című dokumentumfilm, amely igazi nemzetközi díjesőt hozott készítőinek. A két alkotó együttműködésének csúcsdarabja az 1982-es Jób lázadása, amely Oscar-díjjelölést ért. Kabay ekkor már nemcsak társrendezőként és társíróként, hanem producerként is közreműködött. A film, ahogy az alkotópáros munkáinak többsége, nehéz emberi sorsokat mutat be többek közt olyan nagyszerű színészek tolmácsolásában, mint Zenthe Ferenc és Temessy Hédi. A rendezőpáros többek közt még olyan filmeket és dokumentumfilmeket készített együtt, mint a Töredék az életről, A havasi selyemfiú, a Pusztai emberek, az Add tudtul fiaidnak, a Brazil utcagyerekek vagy a Száműzöttek.

Kabay Barna 1980-ban alapító tagja volt az első magyar független filmstúdiónak, a Társulás Stúdiónak, majd nem sokkal ezután a ZDF és a Tellux-film meghívására Németországban kezdett dolgozni. Megalapította a München közeli Starnbergi Alkotóműhelyt, amelyben Göngyössy Imrével, majd Petényi Katalinnal dolgoztak együtt. Az alkotótárs 1994-ben bekövetkezett halála után ugyanis annak felesége, Petényi Katalin művészettörténész, forgatókönyvíró és vágó lett Kabay állandó alkotópartnere. Az Európa messze van című sorozatot, amely a Ceauşescu-rendszer utolsó éveiben játszódik, Kabay már Petényi Katalinnal közösen rendezte, bár a forgatókönyv írásában még Göngyössy Imre is részt tudott venni. Petényi Katalinnal együttműködve többek közt olyan művek születtek, mint a Közvetítő 2005-ben, A Városligeti fasortól a Milánói Scáláig 2007-ben, a Hitvallók és ügynökök – Az igazság szabaddá tesz benneteket 2009-ben, a Szigorúan ellenőrzött életek 2012-ben, a Kulák volt az apám 2014-ben vagy a Szép magyar énekek 2018-ban. 

Kabay a 2000-es évek elején néhány régi magyar filmet újraforgatott (Meseautó 2000, Egy bolond százat csinál 2006). A Hyppolittal (1999), - amely első volt ezek sorában - elnyerte a Mozisok Országos Szövetségének díját 2001-ben. Bár a filmek megosztották a szakmát, a közönség jóval kedvezőbben fogadta őket. Kabay Barna két kevésbé népszerű játékfilm producere és rendezője volt 2008 és 2009 között, mielőtt visszatért volna korábbi sikerei színterére, a dokumentumfilmezéshez. Az Oscar-jelölés mellett pályája során olyan díjakkal ismerték el tehetségét, mint az UNESCO-díj a Két elhatározásért, az olasz Cinema per la Pace életműdíja, a német Grimme-díj arany fokozata, a cannes-i filmfesztivál különdíja az Európa messze vanért, valamint idehaza 2015-ben Balázs Béla-díjjal, 2017-ben pedig Érdemes művész kitüntetéssel. A nehéz sorsok bemutatásában különlegesen tehetséges rendező, forgatókönyvíró és producer nemzetközi hírű alkotásaival még életében a magyar filmművészet halhatatlanjává vált. 

A közmédia Kabay Barna rendező-producert születésnapja alkalmából nagyszerű alkotásai bemutatásval köszönti. Az M5 csatornán augusztus 14-én A közvetítő című dokumentumfilm lesz látható. Ugyanitt augusztus 15-én A havasi selyemfiú című játékfilm, valamint a Béres József életútja című dokumentumfilm lesz nézhető, amelyet Kabay alkotótársainak fiának, Gyöngyössy Bencének Béres Józsefről készített nagyjátékfilmje, A feltaláló követi. Az M5-ön a Kabay Barna kiemelkedő munkáit bemutató sorozat az augusztus 16-án és 17-én látható Szigorúan ellenőrzött életek című kétrészes dokumentumfilmmel zárul. A Duna televízió augusztus 15-én pedig a Gyöngyössy Imre – Kabay Barna alkotópáros Oscar-díjra jelölt alkotását, a Jób lázadása című drámát tűzi műsorára. Tartsanak velünk!

Borítókép: Kabay Barna és Petényi Katalin MTI Fotó 

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.