Juhász Árpád több mint száz országban járt, és majdnem ugyanennyi film készítésében vett részt. Egyike azon személyiségeknek, akiket több generáció tekint kedves ismerősének, noha csak a képernyőn találkozott vele. De honnan indult a közkedvelt geológus pályája?
Juhász Árpád Pécsett született 1935. június 1-jén. Természetszerető, vallásos családban nőtt fel a Hárshegyen, így gyerekkorában tagja lett a pasaréti ferencesek cserkészcsapatának. Természetszemléletét egyik tanárától, Dr. Honti Jenőtől sajátította el. Tőle tanulta meg, hogy „nem elég csak a totálokat nézni”, hanem a természet parányi részeit is meg kell ismerni.
Kamaszkorában a cserkészetet az indiánozás váltotta fel, ekkor kapta a Kóborló Farkas nevet. Fiatalkori kalandozásait igazi transzélményként írja le. 17 éves korában elment a Pilisbe egy szál pokróccal, minimális élelemmel, hogy útja során a napkeltét mindig más-más helyszínről nézze meg. Teljesen átszellemült a természetben, olyannyira, hogy még a nagy Manituhoz is imádkozott, ami elmondása szerint egyáltalán nem ment szembe katolikus hitével. Később igyekezett hasonlóan bensőséges kapcsolatot teremteni a fákkal, növényekkel, állatokkal és emberekkel, akikkel a világ különböző tájain találkozott. Az élő és élettelen világ feltétlen tisztelete és a kíváncsiság vezette és vezeti őt útján mindmáig.
Vallja, hogy „az ember nagyító nélkül ki se lépjen az utcára”, hiszen geológusként különösen fontos számára a részletek megfigyelése. 1958–62 között a Magyar Természettudományi Múzeum Ásványtárának volt a munkatársa, mely korábban Európa második legnagyobb gyűjteménye volt. Miután 1956-ban az Ásványtár jelentős része megsemmisült, Juhász 16 szekrénynyi ásványt gyűjtött rehabilitációs célból. Ekkoriban rendszeresen kézen járva sétált föl-alá a múzeum lépcsőin nyitás előtt. A fiatal geológusra azonban más kalandok is vártak. 25 éves korában, 1960 nyarán felhívta Rockenbauer Pál, hogy a Ki miben tudós? műsorvezetője megbetegedett, ugorjon be helyette. Előtte tűz ütött ki a televízióban, így nagyon izgult a felvétel alatt, de ez volt egyben az utolsó alkalom is, hogy lámpalázzal telt a forgatás. A ’60-as évektől kezdődött ismeretterjesztő munkája: szakértőként részt vett a televízió számos földrajzi témájú természettudományos filmjének és sorozatának, többek között a híres Másfélmillió lépés…-nek a készítésében.
Járt a világ öt kontinensén, de Ázsiában érezte meg igazán, hogy „Magyarország cserkészeként és egykori indiánjaként micsoda dimenziókkal szembesülhet a nagyvilágban”. Legnagyobb vállalkozása az Afrika-expedíció volt, melynek előzményeként a stáb két évig járt szuahélinyelv-tanfolyamra, hogy legalább minimális kontaktust tudjanak létesíteni az ott élő népcsoportokkal. Volt a Gangesz forrásánál, beszélgetett indiai szerzetesekkel, találkozott a legveszélyesebb állatfajokkal, és esett bele jéghasadékba is az Elbruszon. A kihívások és a kemény munka soha nem szegték kedvét – egyetlen szívfájdalma, hogy nem jutott el az Antarktiszra. A rengeteg utazás mellett számos kötetet adott ki, melyeket a legkülönfélébb helyeken írt meg. Kati Amerikában című könyve például a turkesztáni hegylánc-expedíción született, az alaptáborban. A nagy tudású geológus műsorai elhozták nekünk a világ legizgalmasabb tájait, miközben mindig tanulhattunk tőle a kőzetek, vulkánok, földrengések és gleccserek titkairól is. A világjáró magyar indián munkássága máig meghatározza mindazt, amit laikusként tudunk a világról. Isten éltesse Juhász Árpádot!
Kövessék végig a magyar hegymászócsapat dél-amerikai útját Andok ’89 – Vulkánok hátán című műsorunkban, melynek forgatókönyvét Juhász Árpád írta: https://s.mtva.hu/IiUgj2Kt
Nézzék meg A kölcsönkapott Föld ismeretterjesztő sorozat elérhető epizódjait: https://s.mtva.hu/yvZtBMfq
Borítókép: Juhász Árpád kezében tartja Észak-Amerika című könyvét. Készítette: MTI Fotó. Tulajdonos: MTI Rt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.