Küldetése a zene

Köszöntjük a 85 éves Juhász Előd zenetörténészt, akinek neve egybeforrt a Zenebutikkal, pedig gazdag pályájának ez csupán egyetlen állomása volt.

Karakter

2023.05.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


Budapesten 1938-ban e napon látta meg a napvilágot Juhász Előd zenetörténész, író, rádiós és televíziós műsorvezető. Nem járt konzervatóriumba, gimnáziumi tanulmányai mellett zeneiskolában tanult zongorázni, mégis beadta a jelentkezését a Zeneakadémiára, de a Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakát is megcélozta. Mindkét helyre felvételt nyert, végül az álmait követve az Akadémiát választotta, ahol kitüntetéssel végzett a frissen alapított Zenetudományi Tanszéken. Már az akadémiai évek alatt dolgozott alkalmanként a Magyar Rádiónak, majd 1963-tól főállású pozíciót ajánlottak neki. Még ugyanebben az évben a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerző-karmesterével, Igor Sztravinszkijjel készíthetett interjút.

Interjú Sztravinszkijjel (MTI Fotó: Molnár Edit)

A komolyzene mellett hamar felkeltették érdeklődését a könnyedebb műfajok is. A hétfő esténként kisebb megszakításokkal 25 éven át élőben jelentkező Zeneközelben című rádióműsorral szerkesztőtársaival egyik célkitűzésük volt, hogy a stílusok és műfajok minél szélesebb skáláját tárják a hallgatók elé. Ezért születtek olyan rovatok a műsoron belül, mint a Nevezetes koncertek, amelyben még a Rolling Stones is helyet kaphatott, a Hangszerek és hangszínek, amely egy-egy zeneeszközt mutatott be, vagy a Villanófény, amelyben egy-egy komolyzenei darab elemzését lehetett meghallgatni. Juhász Elődnek köszönhetően mára mindez természetessé vált a rádiózásban. A műsor szinopszisának alábbi részlete egyúttal Juhász Előd küldetésének is tekinthető: „Személyes hangú, kötetlen, élő műsor – nem kritika, s nem recenzió, inkább bő konferálás mindarról, ami a levegőben van a zenével kapcsolatban, ami aktuális, sokakat érdekel, legyen az hangverseny, opera, bemutató, dzsessz- vagy popesemény, lemez, könyv, vendégjáték, egy muzsikus elhunyta, évforduló, akció. A sorozat szórakoztató összehasonlításokra, szubjektív „tálalásra” is ad alkalmat. Lényege a nyitottság: zenéről, zenészekről, lehetőleg érdekesen – sokaknak!”

Interjú Gina Lollobrigidával 1982-ben a Zenebutikban

Az íróként is tevékenykedő zenetudós és zenerajongó 1981-től kezdett a televízióban is dolgozni, a Zenebutik című legendás magazinműsorral vált széles körben ismertté és elismertté. A műsor 20 év alatt 266 részt élt meg, és Juhász Előd majd mindet VHS-kazettán rögzítette. A műsorról kiadott könyvében így mesél a kezdetekről: „lehetőséget kaptam, hogy készítsek egy próbaadást októberre. Ha beválik, ígérték, decembertől lehet folytatni rendszeresen. Csak éppen műsoridő nem volt. Egyetlen hely maradt, mert a kutyának sem kellett. Én pedig tudtam az irodalomból, hogy rossz időpont nincs, csak gyenge műsorok vannak. Szabad préda volt a vasárnap délelőtt 11 óra. Örömmel vállaltam, pedig mindenhonnan ijesztgettek, hogy akkor a család kirándul, vagy már a készülő ebéd foglalkoztat mindenkit, vagy éppen alszanak, esetleg misén vannak. Biztosan így volt, de aztán kialakult: havonta egyszer – aki akar – televíziót is tud nézni. A műsor címe hamar meglett, bár a „butik” nem teljesen sugallja a valóságot, meg nem is tősgyökeres magyar szó. Ám mindenképpen azt szerettem volna, hogy már az elnevezés sugallja a sokszínűséget.”

Részlet a Zenebutik című műsorból (1986)

Rádiós, tévés és írói törekvései is összhangban voltak küldetésével: áttörni a különféle zenei műfajok elszigeteltségét, és hidat képezni azok hallgatósága között. Azért tudott hiteles maradni közvetítői szerepében, mert számára ez több szerepnél. Személyisége és így pályája is máig híd a komoly és könnyűzene között, melyről így vallott egyszer: „Kicsit „gyanúsan” néztek rám a zenetörténész és a rádiós, tévés kollégáim egyaránt, ami teljesen érthető, hiszen igazából egyik táborhoz sem tartoztam száz százalékig. Pont ebből fakadóan némiképp azonban „szent tehénnek” is tartottak: a könnyűzenészek nem találtak rajtam támadási felületet, mert zeneileg meglehetősen felvértezett voltam, a komolyzenészeknél pedig a kezdetektől partnernek számítottam, hiszen érdemben tudtam velük beszélgetni a zene minden őket érintő kérdéséről.”

Borítókép: Juhász Előd zenetörténész, műsorvezető-szerkesztő MTI Fotó, Készítette: Hámori Szabolcs Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Zrt.: MTI-FOTO-898078

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

„Szerelmet vallok a magyar nyelvnek”

Az irodalmi magyar nyelv képviselője lelkekig ható öblös hangjával és egész színpadot betöltő egyéniségével sokakat elbűvölt. Mádi Szabó Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészre emlékezünk.

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Tél és tavasz küzdelme

A farsang hagyományokban gazdag ünnepségsorozat, amely vízkereszt napjától húshagyókeddig, azaz a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart.

Isten Veled, Vicuska!

Az Archívum képes cikkével emlékezzünk Venczel Verára, és nézzük újra közösen A fekete várost vagy az Ida regényét a Mozgóképarchívumban! https://archivum.mtva.hu/m3/open