Küldetése a zene
Köszöntjük a 85 éves Juhász Előd zenetörténészt, akinek neve egybeforrt a Zenebutikkal, pedig gazdag pályájának ez csupán egyetlen állomása volt.
Karakter
2023.05.04 | olvasási idő: kb. 3 perc
Budapesten 1938-ban e napon látta meg a napvilágot Juhász Előd zenetörténész, író, rádiós és televíziós műsorvezető. Nem járt konzervatóriumba, gimnáziumi tanulmányai mellett zeneiskolában tanult zongorázni, mégis beadta a jelentkezését a Zeneakadémiára, de a Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakát is megcélozta. Mindkét helyre felvételt nyert, végül az álmait követve az Akadémiát választotta, ahol kitüntetéssel végzett a frissen alapított Zenetudományi Tanszéken. Már az akadémiai évek alatt dolgozott alkalmanként a Magyar Rádiónak, majd 1963-tól főállású pozíciót ajánlottak neki. Még ugyanebben az évben a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerző-karmesterével, Igor Sztravinszkijjel készíthetett interjút.
A komolyzene mellett hamar felkeltették érdeklődését a könnyedebb műfajok is. A hétfő esténként kisebb megszakításokkal 25 éven át élőben jelentkező Zeneközelben című rádióműsorral szerkesztőtársaival egyik célkitűzésük volt, hogy a stílusok és műfajok minél szélesebb skáláját tárják a hallgatók elé. Ezért születtek olyan rovatok a műsoron belül, mint a Nevezetes koncertek, amelyben még a Rolling Stones is helyet kaphatott, a Hangszerek és hangszínek, amely egy-egy zeneeszközt mutatott be, vagy a Villanófény, amelyben egy-egy komolyzenei darab elemzését lehetett meghallgatni. Juhász Elődnek köszönhetően mára mindez természetessé vált a rádiózásban. A műsor szinopszisának alábbi részlete egyúttal Juhász Előd küldetésének is tekinthető: „Személyes hangú, kötetlen, élő műsor – nem kritika, s nem recenzió, inkább bő konferálás mindarról, ami a levegőben van a zenével kapcsolatban, ami aktuális, sokakat érdekel, legyen az hangverseny, opera, bemutató, dzsessz- vagy popesemény, lemez, könyv, vendégjáték, egy muzsikus elhunyta, évforduló, akció. A sorozat szórakoztató összehasonlításokra, szubjektív „tálalásra” is ad alkalmat. Lényege a nyitottság: zenéről, zenészekről, lehetőleg érdekesen – sokaknak!”
Az íróként is tevékenykedő zenetudós és zenerajongó 1981-től kezdett a televízióban is dolgozni, a Zenebutik című legendás magazinműsorral vált széles körben ismertté és elismertté. A műsor 20 év alatt 266 részt élt meg, és Juhász Előd majd mindet VHS-kazettán rögzítette. A műsorról kiadott könyvében így mesél a kezdetekről: „lehetőséget kaptam, hogy készítsek egy próbaadást októberre. Ha beválik, ígérték, decembertől lehet folytatni rendszeresen. Csak éppen műsoridő nem volt. Egyetlen hely maradt, mert a kutyának sem kellett. Én pedig tudtam az irodalomból, hogy rossz időpont nincs, csak gyenge műsorok vannak. Szabad préda volt a vasárnap délelőtt 11 óra. Örömmel vállaltam, pedig mindenhonnan ijesztgettek, hogy akkor a család kirándul, vagy már a készülő ebéd foglalkoztat mindenkit, vagy éppen alszanak, esetleg misén vannak. Biztosan így volt, de aztán kialakult: havonta egyszer – aki akar – televíziót is tud nézni. A műsor címe hamar meglett, bár a „butik” nem teljesen sugallja a valóságot, meg nem is tősgyökeres magyar szó. Ám mindenképpen azt szerettem volna, hogy már az elnevezés sugallja a sokszínűséget.”
Rádiós, tévés és írói törekvései is összhangban voltak küldetésével: áttörni a különféle zenei műfajok elszigeteltségét, és hidat képezni azok hallgatósága között. Azért tudott hiteles maradni közvetítői szerepében, mert számára ez több szerepnél. Személyisége és így pályája is máig híd a komoly és könnyűzene között, melyről így vallott egyszer: „Kicsit „gyanúsan” néztek rám a zenetörténész és a rádiós, tévés kollégáim egyaránt, ami teljesen érthető, hiszen igazából egyik táborhoz sem tartoztam száz százalékig. Pont ebből fakadóan némiképp azonban „szent tehénnek” is tartottak: a könnyűzenészek nem találtak rajtam támadási felületet, mert zeneileg meglehetősen felvértezett voltam, a komolyzenészeknél pedig a kezdetektől partnernek számítottam, hiszen érdemben tudtam velük beszélgetni a zene minden őket érintő kérdéséről.”
Borítókép: Juhász Előd zenetörténész, műsorvezető-szerkesztő MTI Fotó, Készítette: Hámori Szabolcs Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Zrt.: MTI-FOTO-898078
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
„Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé, egy korszaké is.”
Abigél, Az a szép, fényes nap, Az ajtó… Születésének 105. évfordulóján a XX. század egyik legnagyobb magyar íróegyéniségére, Szabó Magdára emlékezünk.
Tolnay Klárira emlékezünk
25 éve távozott a sokoldalú kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, aki számtalan emlékezetes szereppel írta be magát színháztörténetünk legendái közé, és akinek intellektusát, humorát és humanizmusát azóta is szeretettel emlegetik. Fotóválogatásunkkal az ő alakját idézzük meg.
Ki mit tud a rejtvényekről?
2007-ben a Füles című szórakoztató rejtvénymagazin megjelenésének 50. évfordulóján a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították február 3-át. Ez alkalomból egy szórakoztató kvízt állítottunk össze Önöknek. Teszteljék, mennyire ismerik a rejtvények világát!
Boldog pí-napot kívánunk!
Mi köze a pitének a matematikához, hogyan kapcsolódik ehhez a március 14., és mik azok a pí-versek?