Küldetése a zene

Köszöntjük a 85 éves Juhász Előd zenetörténészt, akinek neve egybeforrt a Zenebutikkal, pedig gazdag pályájának ez csupán egyetlen állomása volt.

Karakter

2023.05.04 | olvasási idő: kb. 3 perc


Budapesten 1938-ban e napon látta meg a napvilágot Juhász Előd zenetörténész, író, rádiós és televíziós műsorvezető. Nem járt konzervatóriumba, gimnáziumi tanulmányai mellett zeneiskolában tanult zongorázni, mégis beadta a jelentkezését a Zeneakadémiára, de a Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakát is megcélozta. Mindkét helyre felvételt nyert, végül az álmait követve az Akadémiát választotta, ahol kitüntetéssel végzett a frissen alapított Zenetudományi Tanszéken. Már az akadémiai évek alatt dolgozott alkalmanként a Magyar Rádiónak, majd 1963-tól főállású pozíciót ajánlottak neki. Még ugyanebben az évben a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerző-karmesterével, Igor Sztravinszkijjel készíthetett interjút.

Interjú Sztravinszkijjel (MTI Fotó: Molnár Edit)

A komolyzene mellett hamar felkeltették érdeklődését a könnyedebb műfajok is. A hétfő esténként kisebb megszakításokkal 25 éven át élőben jelentkező Zeneközelben című rádióműsorral szerkesztőtársaival egyik célkitűzésük volt, hogy a stílusok és műfajok minél szélesebb skáláját tárják a hallgatók elé. Ezért születtek olyan rovatok a műsoron belül, mint a Nevezetes koncertek, amelyben még a Rolling Stones is helyet kaphatott, a Hangszerek és hangszínek, amely egy-egy zeneeszközt mutatott be, vagy a Villanófény, amelyben egy-egy komolyzenei darab elemzését lehetett meghallgatni. Juhász Elődnek köszönhetően mára mindez természetessé vált a rádiózásban. A műsor szinopszisának alábbi részlete egyúttal Juhász Előd küldetésének is tekinthető: „Személyes hangú, kötetlen, élő műsor – nem kritika, s nem recenzió, inkább bő konferálás mindarról, ami a levegőben van a zenével kapcsolatban, ami aktuális, sokakat érdekel, legyen az hangverseny, opera, bemutató, dzsessz- vagy popesemény, lemez, könyv, vendégjáték, egy muzsikus elhunyta, évforduló, akció. A sorozat szórakoztató összehasonlításokra, szubjektív „tálalásra” is ad alkalmat. Lényege a nyitottság: zenéről, zenészekről, lehetőleg érdekesen – sokaknak!”

Interjú Gina Lollobrigidával 1982-ben a Zenebutikban

Az íróként is tevékenykedő zenetudós és zenerajongó 1981-től kezdett a televízióban is dolgozni, a Zenebutik című legendás magazinműsorral vált széles körben ismertté és elismertté. A műsor 20 év alatt 266 részt élt meg, és Juhász Előd majd mindet VHS-kazettán rögzítette. A műsorról kiadott könyvében így mesél a kezdetekről: „lehetőséget kaptam, hogy készítsek egy próbaadást októberre. Ha beválik, ígérték, decembertől lehet folytatni rendszeresen. Csak éppen műsoridő nem volt. Egyetlen hely maradt, mert a kutyának sem kellett. Én pedig tudtam az irodalomból, hogy rossz időpont nincs, csak gyenge műsorok vannak. Szabad préda volt a vasárnap délelőtt 11 óra. Örömmel vállaltam, pedig mindenhonnan ijesztgettek, hogy akkor a család kirándul, vagy már a készülő ebéd foglalkoztat mindenkit, vagy éppen alszanak, esetleg misén vannak. Biztosan így volt, de aztán kialakult: havonta egyszer – aki akar – televíziót is tud nézni. A műsor címe hamar meglett, bár a „butik” nem teljesen sugallja a valóságot, meg nem is tősgyökeres magyar szó. Ám mindenképpen azt szerettem volna, hogy már az elnevezés sugallja a sokszínűséget.”

Részlet a Zenebutik című műsorból (1986)

Rádiós, tévés és írói törekvései is összhangban voltak küldetésével: áttörni a különféle zenei műfajok elszigeteltségét, és hidat képezni azok hallgatósága között. Azért tudott hiteles maradni közvetítői szerepében, mert számára ez több szerepnél. Személyisége és így pályája is máig híd a komoly és könnyűzene között, melyről így vallott egyszer: „Kicsit „gyanúsan” néztek rám a zenetörténész és a rádiós, tévés kollégáim egyaránt, ami teljesen érthető, hiszen igazából egyik táborhoz sem tartoztam száz százalékig. Pont ebből fakadóan némiképp azonban „szent tehénnek” is tartottak: a könnyűzenészek nem találtak rajtam támadási felületet, mert zeneileg meglehetősen felvértezett voltam, a komolyzenészeknél pedig a kezdetektől partnernek számítottam, hiszen érdemben tudtam velük beszélgetni a zene minden őket érintő kérdéséről.”

Borítókép: Juhász Előd zenetörténész, műsorvezető-szerkesztő MTI Fotó, Készítette: Hámori Szabolcs Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Zrt.: MTI-FOTO-898078

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

Elszegődtek Budapestre mackónak

A hatvanas évek elején Gálcsiki János azt énekelte, hogy elszegődne Budapestre mackónak. Csaknem 310 ezer digitalizált fényképünkből ezúttal Budapestre elszegődött mackókat ábrázoló felvételeket válogattunk.

Különleges fotók és érdekességek a 110 éve született Básti Lajosról

Az örök Ádámra, Csongorra, Lear királyra és Higgins professzorra emlékezünk egy különleges videós bejátszással!

70 éves a Magyar-vándor névadója

A Magyar-orsó, a szökkenő vándor és a Magyar-vándor tornagyakorlatokat Dr. Magyar Zoltánnak köszönhetjük, aki a világon elsőként mutatta be ezeket az új elemeket lólengésben.

Az első magyar olimpiai bajnok

145 éve született az első újkori olimpián kétszeres bajnokká avatott úszónk és későbbi építész, Hajós Alfréd. Hogyan lett bajnok? Cikkünkből kiderül.