József Attila életművét nehéz megkerülni, ha magyar költészetről beszélünk. 1905. április 11-én született Budapesten, Józsefvárosban. A család a Gát utca 24. alatt lakott, amikor megérkezett a legkisebb gyermek, Attila. József Jolán, a költő legidősebb nővére könyvében így emlékezik vissza erre az időszakra: „Amikor én születtem, apám, aki fiút remélt, úgy felbőszült csalódásában, hogy meg akart fojtani. Négy év múlva született Etus húgom, akit hetekig meg sem nézett. Hatéves voltam, amikor anyánk újból reményteljes állapotban volt. Terhességének vége felé sokat betegeskedett. Papa féltő gonddal vette körül, meg volt győződve róla, hogy most fia születik. A beteg asszony látogatóinak ismételten elmesélte álmát: megjelent neki egy ősz öreg ember, aki elmondta, hogy fia születik. És a fiút nevezze Attilának, mert híres ember lesz belőle.” (József Attila élete, 6. o.) Az apa kezdeti lelkesedése hamarosan alábbhagyott, Attila csupán hároméves volt, amikor apjuk elhagyta a családot, egyedül hagyva három gyermekével Pőcze Borbálát, a versekből ismert Mamát.
1910-ben a két fiatalabb gyermek, Attila és Etelka nevelőszülőkhöz került Öcsödre. Attila, akit Pistának szólított a család, a disznókat őrizte. 1937-ben így írt erről a Curriculum vitae-ben: „A harmadikos olvasókönyvben […] érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszülőim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe.” Az Attila királyról szóló mondák kapcsán kezdett érdeklődni az irodalom iránt. 11-12 éves korában írta első verseit, majd a makói évek alatt egyre több költeménye született. 1922-ben megismerkedett Juhász Gyulával, aki a találkozás után azt mondta, ő most már nyugodtan meghalhat, mert itt van az utánpótlás. Első verseskötete még ebben az évben jelent meg Szépség koldusa címen, Juhász előszavával.
1924-ig többször megfordult Budapesten is, ahol találkozott a kor neves költőivel, ősszel pedig beiratkozott a szegedi egyetem magyar–francia–filozófia szakára. Az itt töltött fél év meghatározó élménye volt, hogy Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem „fura ura”, Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután élt Bécsben, majd Párizsban is, ahol behatóan foglalkozott Villon költészetével. Hazatérte után, 1929-ben kiadták Nincsen apám se anyám című kötetét. Ezt követte a Külvárosi éj, majd az 1934-es Medvetánc, amelynek a megjelenésétől számítja az irodalomtörténet József Attila késői korszakát. Pályájának kezdeti szakaszát Kassák és az avantgárd hatása jellemezte, „érett” költészetét pedig már a késő modernhez sorolják.
Nem volt jó kapcsolata Babitscsal, de Illyés Gyula és Németh László is bántó kritikákat írtak róla. Egyik első lelkes támogatója Ignotus Pál volt, aki egy időre saját szobájába is befogadta – ennek a barátságnak a gyümölcse volt a Szép Szó című lap is. A költő utolsó éveiben már kezdte elhanyagolni szerkesztői teendőit, sokszor csak szobájában feküdt, egy üveg tejet kortyolgatott, és cigarettázott. Nehéz időszakaiban még verseinek múzsái – a nagy szerelmek, melyekbe mintegy „öngyógyításként” menekült – sem tudtak segíteni hangulatingadozásain.
„József Attila karakán, gyöngéd, izgága, emberi, mérges, ellágyuló, komoly és humoros lélek” – írta róla Kosztolányi. Kortársai szerint a költő rendkívül szeretett vitatkozni, és fáradhatatlanul védte a maga álláspontját. Ha felolvasásra került a sor, a közönségét könnyen megnyerte: ujját felmutatva, a dallamot érzékeltetve dörmögő hangon mondta el verseit. 1937-es halála után alakult ki kultusza, 1964 óta születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. „Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – írta róla Hegedüs Géza irodalomtörténész. Életműve azóta is töretlen népszerűségnek örvend az olvasók, a művészek és a kutatók körében egyaránt.
Nézzék meg a Tükörben – József Attila versei című összeállítást, melyben neves színészeink, zenészeink adják elő a költő verseit: https://s.mtva.hu/tgn7StEG
Borítókép: József Attila írógépénél. Reprodukció. Tulajdonos: MTI Rt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.