Jancsó Miklós és Monica Vitti olaszos vitája

A száz éve született Jancsó Miklós beírta nevét a magyar és nemzetközi filmművészet maradandó alkotói közé. Olaszországi munkái olykor mégis váratlan vihart kavartak.

Kultúrsnack

2021.09.27 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Cannes-i és a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját is megkapta a száz éve − 1921. szeptember 27-én − született Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A jogi pályát a filmrendezésre fölcserélő alkotó közel negyvenévesen forgatta első nagyjátékfilmjét. Az 1958-as A harangok Rómába mentek című alkotás már megelőlegezte a később védjegyévé vált hosszú beállításokat. Az „egy lélegzetre” fölvett akár tízperces snittek az 1965-ben készült, máig az egyik legelismertebbnek tekintett mesterműben, a Szegénylegényekben már jól tetten érhetőek.

Jancsó Miklós rendező A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon című filmjének forgatásán (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Jancsó közel évtizedes olaszországi pályáját az 1970-es években több filmes rendezése is tanúsítja, A pacifista című alkotás azonban nem aratott osztatlan sikert. Sőt, a címével ellentétben a békétlenség forrása lett a film főszereplőjével, az olasz filmsztár Monica Vittivel. Már az is különleges, hogy Olaszország legnagyobb filmes komikája – aki idén novemberben ünnepli 90. születésnapját – kereste meg Jancsót a filmtervével. Vitti az 1968-as cannes-i filmfesztivál zsűritagjaként figyelt fel a magyar alkotóra s a Csillagosok, katonák című, fődíjra esélyes versenyfilmjére. A közös, társadalmi-politikai problémákat boncoló film, A pacifista kedvezőtlen fogadtatása után azonban csalódottságának adott hangot a Jancsóval végzett munka miatt. Ezek után a rendező sem rejtette véka alá véleményét a szeszélyes színésznőről.

 

BORÍTÓKÉP: Apajpuszta, 1965. május 19. A Szegénylegények című filmdráma forgatása a Dömsödhöz tartozó Apajpusztán A film témája az 1870-es év betyárvilágának felszámolása. Az író és rendező Jancsó Miklós (elöl), operatőr Somló Tamás. A főszerepeket: Görbe János (Gajdor János), Molnár Tibor (idősebb Kabai), Agárdy Gábor (Torma) és Latinovits Zoltán (Kakastollas I és Veszelka Imre) játsszák. MTI Fotó: Bereth Ferenc. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-F_BER19650519014 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Kiskarácsony, nagykarácsony

Bár a karácsony az egyik legfontosabb keresztény ünnep, a szeretet ünnepeként világszerte rengeteg más vallási felekezetű ember is azonosul üzenetével.

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

„Turay Ida a bizonyosság arra, hogy a múlás nem elmúlás”

Mindenki Dusikája igazi mozisztár volt, szinte nem készült olyan magyar film a 30-as években, amiben ne szerepelt volna.

125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.