Jancsó Miklós és Monica Vitti olaszos vitája

A száz éve született Jancsó Miklós beírta nevét a magyar és nemzetközi filmművészet maradandó alkotói közé. Olaszországi munkái olykor mégis váratlan vihart kavartak.

Kultúrsnack

2021.09.27 | olvasási idő: kb. 2 perc


A Cannes-i és a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját is megkapta a száz éve − 1921. szeptember 27-én − született Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A jogi pályát a filmrendezésre fölcserélő alkotó közel negyvenévesen forgatta első nagyjátékfilmjét. Az 1958-as A harangok Rómába mentek című alkotás már megelőlegezte a később védjegyévé vált hosszú beállításokat. Az „egy lélegzetre” fölvett akár tízperces snittek az 1965-ben készült, máig az egyik legelismertebbnek tekintett mesterműben, a Szegénylegényekben már jól tetten érhetőek.

Jancsó Miklós rendező A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon című filmjének forgatásán (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Jancsó közel évtizedes olaszországi pályáját az 1970-es években több filmes rendezése is tanúsítja, A pacifista című alkotás azonban nem aratott osztatlan sikert. Sőt, a címével ellentétben a békétlenség forrása lett a film főszereplőjével, az olasz filmsztár Monica Vittivel. Már az is különleges, hogy Olaszország legnagyobb filmes komikája – aki idén novemberben ünnepli 90. születésnapját – kereste meg Jancsót a filmtervével. Vitti az 1968-as cannes-i filmfesztivál zsűritagjaként figyelt fel a magyar alkotóra s a Csillagosok, katonák című, fődíjra esélyes versenyfilmjére. A közös, társadalmi-politikai problémákat boncoló film, A pacifista kedvezőtlen fogadtatása után azonban csalódottságának adott hangot a Jancsóval végzett munka miatt. Ezek után a rendező sem rejtette véka alá véleményét a szeszélyes színésznőről.

 

BORÍTÓKÉP: Apajpuszta, 1965. május 19. A Szegénylegények című filmdráma forgatása a Dömsödhöz tartozó Apajpusztán A film témája az 1870-es év betyárvilágának felszámolása. Az író és rendező Jancsó Miklós (elöl), operatőr Somló Tamás. A főszerepeket: Görbe János (Gajdor János), Molnár Tibor (idősebb Kabai), Agárdy Gábor (Torma) és Latinovits Zoltán (Kakastollas I és Veszelka Imre) játsszák. MTI Fotó: Bereth Ferenc. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-F_BER19650519014 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A huszadik század magyar atlétája

Zsivótzky Gyula volt az első magyar kalapácsvető sportoló, aki 70 méter felett dobott. Pályafutása során két világ- és kilenc országos rekordot állított fel.

Ön mennyit tud a magyar filmekről?

A magyar film napját 2018 óta ünnepeljük. Azért esett április 30-ra a választás, mert 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula A táncz című alkotását. Ez alkalomból játékra invitáljuk Önöket!

Honvágytól hajtva

Hiába Hollywood vonzása, Szabó Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészt kacskaringós élete Magyarországra vezette vissza, ahol 25 éve csatlakozott az égi színház társulatához.

Kukori és Kotkoda - kvíz

Kukori és Kotkoda nemcsak a baromfiudvaron csipegették a magokat, hanem a televízió képernyőjén is feltűntek. A gyerekek azonnal a szívükbe zárták a kapirgáló mesefigurákat.