40 éves az István, a király

Az első magyar rockopera ősbemutatója a városligeti Királydombon 1983. augusztus 18-án volt látható. Cikkünkből sok érdekesség és az is kiderül, hogyan jött létre a mára ikonikussá vált produkció.

Kultúrsnack

2023.08.18 | olvasási idő: kb. 3 perc


Budapest falain és hirdetőoszlopain 1983-ban jó néhány hónappal az ősbemutatót megelőzően megfejthetetlennek tűnő betűket ábrázoló plakátok jelentek meg. Hamar fény derült rá, hogy a plakátok I. István királyunk mára széles körben ismertté vált monogramját ábrázolják. A plakátkampány felkeltette a közönség érdeklődését, és amikor az újabb plakátok egy rockopera bemutatóját kezdték hirdetni, a jegyek 150 forintos áruk ellenére, - ami akkoriban igencsak borsosnak számított - hamar elfogytak. Sőt, akkora volt az érdeklődés, hogy a tervezett hat előadást megtoldották egy hetedikkel, úgy, hogy a főpróbát is előadássá minősítették. Kétségek és várakozás övezte az újszerű produkció előkészületeit, de végül nemcsak az Illés-rajongók, hanem mindenki látni akarta az első magyar rockoperát. 

Szörényi Levente, Boldizsár Miklós és Bródy János (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Az Illés együttes tagjai Boldizsár Miklós íróval 1972-ben kezdtek gondolkozni egy rockopera ötletén. Két történelmi alak, Szent István és Attila, a hunok királya közül szavaztak egyöntetűen az előbbire. A Szörényi Levente – Bródy János szerzőpáros végül Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája – amelynek eredeti műfaja opera prózában volt - felhasználásával 10 éven át dolgozott a mű megírásán. A produkciót először az óbudai amfiteátrumban akarták bemutatni. A díszlettervek már elkészültek, ám a befogadóképesség korlátozottsága miatt új helyszínt kellett találni. A villamostávvezeték-oszlopból kialakított hatalmas kereszt már készen állt, amelyet aztán egy hármas egység részeként helyeztek el a Királydomb nyújtotta nagyobb térben. A kereszt bal oldalt, középen az esztergomi palota rózsaablakát idéző elem, jobb oldalt pedig Koppány gerendavára állt. Ez a grandiózus triptichon szimbolizálta a mű általános érvényű konfliktusát, azaz a régi és új ideák ellentétét. 

Vikidál Gyula Koppányként és Deák „Bill” Gyula Torda szerepében (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

A szerzők célja az volt, hogy „a közönség együtt gondolkozzon” művükkel az előadások során. Ugyanakkor maguk sem voltak biztosak, vajon vállalkozásuk sikeres lesz-e, és ha igen, akkor mekkora mértékben. A hanglemezgyártó sem akart kockázatot vállalni azzal, hogy a rockopera dupla lemezes hanganyagát előre kiadja. A királydombi előadásokat azonban az előzetes tervek alapján Koltay Gábor rendező vezénylete alatt öt kamerával rögzítették, ebből az anyagból készült a későbbi film. Az 1982-83 telén megkezdett plakátkampány utáni 8 hónap kemény munkája végül elsöprő sikert eredményezett. A rockopera a fiatalokat is meg tudta szólítani, akik a különleges, modern formában közvetített üzenettel könnyedén azonosultak. A produkció sikerét, amely nem kis részben volt köszönhető Szörényi Szabolcs zenei rendezőnek és Novák Ferenc koreográfusnak, senki sem vitatta, de kritikákat is megfogalmaztak. A legtöbbször a történelmi hűség hiánya, valamint az előadások végén felcsendülő Himnusz váltott ki egyet nem értést. A produkció bemutatóját követő hosszú sikermenetelés azonban minden kritikára rácáfolt. 

Sára Bernadette és Pelsőczy László Gizella és István szerepében (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

A rockoperát az ősbemutató óta számos rendezésben színpadra állították, és mindannyiszor megtöltötte a nézőtereket. Zenéje gyémántlemez lett, amelyből 2019-ig több, mint hárommillió hanghordozó kelt el, amivel az egyik legsikeresebb magyar zenei kiadvánnyá vált. Az újabb rendezések egy dologban feltétlen igyekeztek hűek maradni az eredeti bemutatóhoz: nagy formátumú, sok táncossal dolgozó előadásokat létrehozni. 2003-ban a produkció 20. évfordulóját Csíksomlyón ünnepelték egy előadássorozattal, ahol az egyik estén a nézők száma a félmilliót is elérte.

A regős Bródy János 1983. augusztus 18-án (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

2008-ban a Magyar Televízió A Társulat címmel szerepválogató-tehetségkutató sorozatot sugárzott, ezt követően Szikora János (Hadik, Ítélet és kegyelem, Kihajolni veszélyes!) rendezésében állították színpadra a darabot. Sok befutott és kevésé ismert előadóművész közül kerültek ki a szerepekre legalkalmasabbak a nézők fokozott érdeklődése mellett. 

Simon Panna és Feke Pál Gizella és István szerepében A társulat István, a király előadásán (MTI Fotó)

Az 1983-as ősbemutató koreográfusa Novák Ferenc volt, a táncosok között pedig fia, az akkor 13 éves Novák Péter (az egykori Kim Novak együttes frontembere és az MTVA Felszállott a páva című tehetségkutató műsorának egyik műsorvezetője) is részt vett a produkcióban. A 2003-as csíksomlyói jubileumi előadások rendezését a korábbi koreográfus vállalta, amelyben Novák Péter játszotta Torda szerepét. A 2023-as negyvenéves évfordulóra ismét színpadra állított művet pedig a családi hagyományt folytatva Novák Péter rendezésében láthatja a közönség. Beethoven soha el nem készült Szent Istvánról szóló operájának nyitánya - amely a rockoperát is bevezeti - idén a Papp László Budapest Sportarénában csendül fel. Az István, a király mára közös magyarságtudatunk kitörölhetetlen részévé vált.

Borítókép: Az István, a király ősbemutatója 1983. augusztus 18-án MTI Fotó Készítette: E. Várkonyi Péter, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-890533

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Nem kívánt vacsorától a világhírig

Zajtalan gyufa, dinamó, porlasztó, holográfia, torziós inga, golyóstoll, Ford T-modell alkatrészei, bűvös kocka, C-vitamin, a számítógépek működési elve… ez a sok találmány mind magyar feltalálók nevéhez köthető.

Az ital, ami nélkül nincs ünnep

„A pezsgő olyan, mint a bor, szinte minden alkalomra lehet fogyasztani… A palackban pici angyalkák pezsegnek, akiket az ember szervezetében már meglévő angyalkák örömmámorral üdvözölnek”.

A magyar autóversenyzés tragikus csillaga

Az első magyar Formula 1-es pilóta lehetett volna az ígéretes tehetségű Kesjár Csaba. A lehetőség kapujában egy tragikus versenybaleset törte derékba pályafutását.

Tesztelje, mennyit tud a magyar film aranykorának „nagyasszonyáról”!

A közmédia a bálványozott filmcsillag születésének 111. évfordulóján filmcsokor vetítésével ünnepli Muráti Lili halhatatlan tehetségét. A színésznő legemlékezetesebb alakításait július 23-án és 24-én a Dunán, míg 26-án az M5-ön láthatják a nézők. Válaszoljon az MTVA Archívum játékában feltett kérdésekre, hogy kiderüljön, mennyit tud a magyar film aranykorának egyik legnagyobb művészéről!