![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__PG19590916009.jpg)
Irinyi és a világhódító találmány
205 éve született a biztonsági gyufa feltalálója. Megmutatjuk, mi mindennel foglalkozott még, és hogy mire használjuk a tűzgyújtáson kívül az apró fapálcikákat.
Karakter
2022.05.17 | olvasási idő: kb. 2 perc
Irinyi János, a reformkor egyik legtehetségesebb kémikusa 1817. május 17-én született, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem a mai Románia területén található Albison. 19 évesen találta fel a sorozatgyártásra alkalmas gyújtóeszközt. A zajtalanul gyúló foszforos gyufa 1938-ban indult hódító útjára.
Irinyi Nagyváradon, Debrecenben majd a bécsi műegyetemen tanult kémiát. Professzora, Meissner Pál óráin elemezte a különböző vegyszerek hatásait. Az akkoriban elterjedt dörzsgyufának az volt a hátránya, hogy robbanóanyagot tartalmazott és robbanással történt a meggyulladása. Ezt a hibát köszörülte ki Irinyi a találmányával.
Meissner egyik előadásán ként ólom-dioxiddal dörzsölt össze, később Irinyi ezt mondta: „Ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyúlni, de ez nem történt, nekem hamar az jutott eszembe, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már rég égne.”
A gyufa fejében lévő fehérfoszfort ólom-oxiddal keverte, így jutott el a ma is használatos gyufa feltalálásához. A gyufaszálakat leggyakrabban fehér fenyő- vagy nyárfából állítják elő. Készülhet belőle gyufakép és makett, lehet vele kirakós és matematikai játékokat játszatni, sőt a gyufafej a növények virágföldjét is fertőtleníti.
Irinyi Rómer István gyógyszerésznek adta el találmányát, akinek állítólag beleszeretett a lányába. A kapott pénzből Németországba ment továbbtanulni, majd létrehozta saját gyárát Magyarországon Első Pesti Gyújtófák Gyára néven. Napi félmillió gyufaszálat tudtak előállítani az üzemben, de a vetélytársak ezt nem nézték jó szemmel, így végül Irinyi a gyárat eladta. A következő években több vegyi tanulmánya is megjelent, százholdas birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést és boronálást.
Később Kossuth Lajos a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével bízta meg Irinyit. Az 1848-as szabadságharc bukása után egy ideig raboskodott, majd folytatta ugyan a vértesi gazdálkodást, de több kémiai cikket már nem publikált. A gépesített földmunka kísérletei annyi pénzét felemésztettek, hogy hamarosan eladósodott, amitől aztán már soha sem tudott megszabadulni. A vegyésztudós 78 éves korában halt meg Vértesen. Nevét több intézmény is viseli, a lakóháza óvodaként üzemel.
Borítókép: A diósgyőri vár gyufaszálakból. MTI fotó: Pálfai Gábor
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
A fényképezés 185. születésnapjára
1839. január 7-én mutatták be a Francia Tudományos Akadémián a fényképezőgép elődjét, a dagerrotípiát. Ennek kapcsán néhány fotótörténeti érdekességet és emblematikus magyar művészképeket hoztunk önöknek.
Egy titkokat hordozó arc
Szegény családból származó, csendes és szerény fiatalember volt, aki játékmódjával átformálta a magyar színjátszást. 80 esztendős lenne Kozák András.
„Éltes embernek lenni – kifejezetten szeretem”
Hogy a címbéli mondat hitelesen hangozzon egy 80. évét betöltő embertől, ahhoz bizony olyan élet kell, amire jó visszatekinteni. Márton Andrást köszöntjük születésnapján.
A lelkében mindig komédiás
Ma lenne 85 éves a feledhetetlen humorú Verebély Iván, akinek gyermekkorától fogva Latabár Kálmán volt a példaképe.