Irinyi János, a reformkor egyik legtehetségesebb kémikusa 1817. május 17-én született, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem a mai Románia területén található Albison. 19 évesen találta fel a sorozatgyártásra alkalmas gyújtóeszközt. A zajtalanul gyúló foszforos gyufa 1938-ban indult hódító útjára.
Irinyi Nagyváradon, Debrecenben majd a bécsi műegyetemen tanult kémiát. Professzora, Meissner Pál óráin elemezte a különböző vegyszerek hatásait. Az akkoriban elterjedt dörzsgyufának az volt a hátránya, hogy robbanóanyagot tartalmazott és robbanással történt a meggyulladása. Ezt a hibát köszörülte ki Irinyi a találmányával.
Meissner egyik előadásán ként ólom-dioxiddal dörzsölt össze, később Irinyi ezt mondta: „Ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyúlni, de ez nem történt, nekem hamar az jutott eszembe, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már rég égne.”
A gyufa fejében lévő fehérfoszfort ólom-oxiddal keverte, így jutott el a ma is használatos gyufa feltalálásához. A gyufaszálakat leggyakrabban fehér fenyő- vagy nyárfából állítják elő. Készülhet belőle gyufakép és makett, lehet vele kirakós és matematikai játékokat játszatni, sőt a gyufafej a növények virágföldjét is fertőtleníti.
Irinyi Rómer István gyógyszerésznek adta el találmányát, akinek állítólag beleszeretett a lányába. A kapott pénzből Németországba ment továbbtanulni, majd létrehozta saját gyárát Magyarországon Első Pesti Gyújtófák Gyára néven. Napi félmillió gyufaszálat tudtak előállítani az üzemben, de a vetélytársak ezt nem nézték jó szemmel, így végül Irinyi a gyárat eladta. A következő években több vegyi tanulmánya is megjelent, százholdas birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést és boronálást.
Később Kossuth Lajos a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével bízta meg Irinyit. Az 1848-as szabadságharc bukása után egy ideig raboskodott, majd folytatta ugyan a vértesi gazdálkodást, de több kémiai cikket már nem publikált. A gépesített földmunka kísérletei annyi pénzét felemésztettek, hogy hamarosan eladósodott, amitől aztán már soha sem tudott megszabadulni. A vegyésztudós 78 éves korában halt meg Vértesen. Nevét több intézmény is viseli, a lakóháza óvodaként üzemel.
Borítókép: A diósgyőri vár gyufaszálakból. MTI fotó: Pálfai Gábor
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.