Irinyi és a világhódító találmány

205 éve született a biztonsági gyufa feltalálója. Megmutatjuk, mi mindennel foglalkozott még, és hogy mire használjuk a tűzgyújtáson kívül az apró fapálcikákat.

Karakter

2022.05.17 | olvasási idő: kb. 2 perc


Irinyi János, a reformkor egyik legtehetségesebb kémikusa 1817. május 17-én született, egyes dokumentumok szerint nem Nagylétán, hanem a mai Románia területén található Albison. 19 évesen találta fel a sorozatgyártásra alkalmas gyújtóeszközt. A zajtalanul gyúló foszforos gyufa 1938-ban indult hódító útjára.

Irinyi Jánosról készülő szobor. (MTI fotó: Bojár Sándor)

Irinyi Nagyváradon, Debrecenben majd a bécsi műegyetemen tanult kémiát. Professzora, Meissner Pál óráin elemezte a különböző vegyszerek hatásait. Az akkoriban elterjedt dörzsgyufának az volt a hátránya, hogy robbanóanyagot tartalmazott és robbanással történt a meggyulladása. Ezt a hibát köszörülte ki Irinyi a találmányával. 

Gyufaszálak rendezgetése (MTI fotó: Jármai Béla)

Meissner egyik előadásán ként ólom-dioxiddal dörzsölt össze, később Irinyi ezt mondta: „Ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyúlni, de ez nem történt, nekem hamar az jutott eszembe, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már rég égne.” 

A gyufa fejében lévő fehérfoszfort ólom-oxiddal keverte, így jutott el a ma is használatos gyufa feltalálásához. A gyufaszálakat leggyakrabban fehér fenyő- vagy nyárfából állítják elő.  Készülhet belőle gyufakép és makett, lehet vele kirakós és matematikai játékokat játszatni, sőt a gyufafej a növények virágföldjét is fertőtleníti.

Gyufaszálak ellenőrzése a szárítószalagon (MTI fotó: Bartal Ferenc)

Irinyi Rómer István gyógyszerésznek adta el találmányát, akinek állítólag beleszeretett a lányába. A kapott pénzből Németországba ment továbbtanulni, majd létrehozta saját gyárát Magyarországon Első Pesti Gyújtófák Gyára néven. Napi félmillió gyufaszálat tudtak előállítani az üzemben, de a vetélytársak ezt nem nézték jó szemmel, így végül Irinyi a gyárat eladta. A következő években több vegyi tanulmánya is megjelent, százholdas birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést és boronálást.  

Szegedi Gyufagyár gyártósora (MTI fotó: Urbán Nándor)

Később Kossuth Lajos a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével bízta meg Irinyit. Az 1848-as szabadságharc bukása után egy ideig raboskodott, majd folytatta ugyan a vértesi gazdálkodást, de több kémiai cikket már nem publikált. A gépesített földmunka kísérletei annyi pénzét felemésztettek, hogy hamarosan eladósodott, amitől aztán már soha sem tudott megszabadulni. A vegyésztudós 78 éves korában halt meg Vértesen. Nevét több intézmény is viseli, a lakóháza óvodaként üzemel.

Borítókép: A diósgyőri vár gyufaszálakból. MTI fotó: Pálfai Gábor

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A forradalom budapesti nyomai

Az 1848. március 15-i események helyszíneit járjuk be rövid összefoglalónkkal és a még fellelhető épületek és helyszínek fotóival. Tartsanak velünk!

"Nyelvében él a nemzet"

Éppen 176 éve szentesítették a magyar nyelvet hivatalossá tévő törvényt. Ennek emlékére a magyar országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a napot a magyar nyelv napjává, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet összetartozását anyanyelvünk fejezi ki leginkább. Nemzetünk tehát azóta is nyelvében él.

Bárdy György… 100?!

Az ügyeletes intrikus, akit a közönség imádott gyűlölni. A nők kedvence. A remek teniszező. Mindannyiunk Jumurdzsákja, „Antoniustól Gugyerákig” mindent el tudott játszani, színészi játéka pedig ma is modernnek hat.

„Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született”

125 éve született a Kossuth-díjas író, Tamási Áron, aki a székelység zárt világát irodalmi közkinccsé tette.