A balhátvéd, akinek nem csak a meze volt piros-kék

Ihász Kálmán, olimpiai bajnok labdarúgó-legenda tizenkét éves korától visszavonulásáig hűséges volt angyalföldi klubjához.

Cikksorozat: Karakter

2021.03.06
4 perc

Nyolcvan évvel ezelőtt született és nemcsak a labdarúgóként, de énekesként is pályára léphetett volna, hiszen mindkét példa jelen volt családjában. Édesapja szabadidejében labdarúgó-játékvezetőként tevékenykedett, testvére, illetve unokatestvére, Ihász Gábor és Delhusa Gion pedig énekesi karriert futott be. Nagybátyja volt az, aki tizenkét évesen elvitte a Népligetbe és beajánlotta a kölyökcsapatba. Végigjárta a szamárlétrát, míg végül tizenhét évesen jobbszélsőként bemutatkozhatott az NB1-ben.

Ihász Kálmán labdarúgó, a magyar olimpiai labdarúgó válogatott tagja.Tulajdonos: MTI Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-848068MTI, Fotó: Petrovits László

Fegyelmezett, sportszerű, kemény focista volt Ihász, aki biztosan szerel, ügyesen helyezkedik és bátran vállalja támadások vezetését is. A híres védő ugyanis csatárként kezdett, majd játszott a fedezetsorban, de balhátvédként lett igazán ismert. Pályafutásának csúcsa az 1964-es tokiói olimpián nyert aranyérem volt: „Az olimpiai bajnoki cím egészen magasztos dolog, olyan, aminek súlyát csak hosszú évek elteltével tudja igazán felmérni az ember." Személyes kedvencei voltak a dél-amerikai mérkőzések. A magyar csapat annyira népszerű volt ott a hatvanas évek második felében, hogy szinte hazajártak. Pedig nem akármilyen csapatok játszottak akkoriban.

Ihász Kálmán a tokiói olimpiára történő felkészülésről
Budapest, 1965. október 1. Ihász Kálmán (elöl, b) és Mészöly Kálmán (elöl, j), a magyar labdarúgó-válogatott tagjai csapattársaikkal a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) válogatottja elleni október 9-én megrendezésre kerülő vb-selejtezőre készülnek a Népstadionban. (MTI Fotó: Petrovits László)

Pályafutását 1974-ben Mészöly Kálmánnal és Farkas Jánossal közös búcsúmérkőzésén fejezte be. Bár a Testnevelési Főiskolán szakedzői, illetve menedzseri diplomát is szerzett, visszavonulása után már nem csak a labdarúgásnak élt. Egy évig még edzősködött a Vasas tartalékcsapatánál, utána divatáruüzletet nyitott a belvárosban. „A családomat viszont el kellett tartanom, így a meglévő kötödém felé fordítottam minden energiámat. A sport azonban itt sem maradt ki az életemből, hiszen gyártottunk a Vasasnak is mezeket.”

A tokiói olimpiáról aranyéremmel hazatért labdarúgó-válogatott a Ferihegyi repülőtéren: Ihász Kálmán, Novák Dezső, Lakat Károly szövetségi kapitány, Bene Ferenc, Palotai Károly, Farkas János, Csernai Tibor, Komora Imre (álló sor, b-j), Nógrádi Ferenc, Szentmihályi Antal és Katona Sándor (elöl, b-j). (MTI Fotó: Pálfai Gábor)

Első bajnokságát az 1960-61-es szezonban nyerte a piros-kékekkel. 363 bajnoki mérkőzésen 19 gólt szerzett, négyszeres magyar bajnok, háromszoros KK-győztes, és egyszeres MNK-aranyémes volt a Vasassal. A magyar válogatottal pedig olimpiai bajnoki címet és Európa-bajnoki bronzérmet ünnepelhetett. Felesége után röviddel, 78 éves korában hunyt el.

Borítókép: Sípos Ferenc, Solymosi Ernő, Ihász Kálmán (b-j), a magyar labdarúgó válogatott játékosai a repülőgép lépcsőjén állva búcsúznak Olaszországba utazásuk előtt a Ferihegyi repülőtéren. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-833266 MTI Fotó: Petrovits László

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 294 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.