A spanyolnátha királyi áldozata
Alig két évig ült a magyar trónon az utolsó uralkodó. Egy évszázada IV. Károly kétszer, sikertelenül kísérelte meg a visszatérést. Száműzötten, betegen Madeira szigetéig jutott.
Karakter
2021.10.20 | olvasási idő: kb. 3 perc
A legrosszabbkor, a vesztésre álló első világháború derekán lépett trónra. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását nem tudta megakadályozni, sem a veszteségeket mérsékelni. Visszatértét szinte senki se kívánta. Tömegek és hatalmi erők nem álltak mögötte. IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg a budapesti Mátyás-templomban. A királydombon Szent István kardjával négy kardvágást tett az ország négy égtája felé, jelezve, hogy megvédi azt a külső támadásoktól. 1918 novemberében tett nyilatkozatában visszavonult uralkodói jogainak gyakorlásától. Ám nem mondott le a magyar trónról. A győztes antant nem akarta a bukott Habsburgokat újra hatalmon látni.
A magyar arisztokrácia körében viszont sokan a monarchia visszaállítását kívánták. A Svájcban élő IV. Károly hívei biztatására először 1921 tavaszán tért vissza Magyarországra. hogy ismét elfoglalja a trónt. Érkezéséről még magyarországi híveit sem értesítette. A kormányzó le tudta beszélni tervéről. Antant őrizetben kísérték vissza Svájcba. Másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel a nyugat-magyarországi Cirák-Dénesfára. Királyhű politikusokból álló ellenkormányt alakított. A környező államok bejelentették, amennyiben Magyarország nem tudja meggátolni a király visszatérését, csapataik megteszik azt.
A fővárosban mozgósított egyetemi zászlóaljak segítségével a kormánycsapatok október 23-án Budaörsnél rövid tűzpárbaj után körülzárták a király egységét. Az antant elvárása nyomán a Nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Sajátos módon a felkent király kormányzója hirdette ki a törvényt.
Károly tartózkodási helyéül a Portugáliához tartozó Madeira szigetét jelölték ki. A királyt Tihanyból feleségével brit hadihajókon, a Dunán és a Földközi-tengeren át ide szállította. Az emigrációba kényszerített IV. Károly nem sokkal ezt követően, 1922. április elsején családja körében spanyolnátha-fertőzésben meghalt.
BORÍTÓKÉP: Budapest, 1916. december 30. IV. Károly, az új magyar király, felesége, Zita királyné, valamint elsőszülött fiuk, Habsburg Ottó a koronázás után a királyi palotában. IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.), teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. MTI Fotó: Reprodukció. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-750783
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
„Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor…” 100 éve született Romhányi József
Éleslátása, zenei érzéke, nyelvi ötletei utolérhetetlenek. A 100 éve született Romhányi József életműve előtt a költészettől idegenkedők is levett kalappal állnak.
Kármán Tódor, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója 140 éve született
Matematikai csodagyerekként indult Budapesten, megkapta a legmagasabb amerikai állami kitüntetéseket, Németországban hunyt el, földi maradványait az amerikai légierő szállította végső nyughelyére.
Kilátó a város felett
A székesfőváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy 529 méter magas csúcsán 110 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 8-án avatták fel az Erzsébet-kilátót.
„Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé, egy korszaké is.”
Abigél, Az a szép, fényes nap, Az ajtó… Születésének 105. évfordulóján a XX. század egyik legnagyobb magyar íróegyéniségére, Szabó Magdára emlékezünk.