80 éves Huszti Péter, a „srác a kakasülőn”

A Corvin-lánccal és Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művészt, egykori színiakadémiai rektort 80. születésnapja alkalmából köszöntjük.

Karakter

2024.05.04 | olvasási idő: kb. 4 perc


Hendel Péter néven látta meg a napvilágot és orvos akart lenni, álmaiban olykor pilóta vagy karmester is, amikor azonban a budapesti Rákóczi Ferenc Gimnázium színielőadásán 1961-ben 17 évesen eljátszhatta Bánk bán szerepét, minden megváltozott. Gyermekként már a Trombitás utcai házuk udvari porolójánál és egy használaton kívüli ruhásszekrényben, csomagolópapírra festett háttér előtt is színházasdit játszott környezetének, ám amikor társaival ő hozta el a középiskolai előadáshoz a Nemzeti Színházból kölcsönkapott jelmezeket és kellékeket, végleg elbűvölte a színházi atmoszféra a kamaszt, aki a legendás Abonyi Géza jelmezében alakíthatta először a nagyurat.

Gábor Miklóssal, Farkas Gabival, Márkus Lászlóval és Bessenyei Ferenccel az Ez fantasztikus című musical városmajori próbáján (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Sok más pályatársához hasonlóan a másik sorsfordító tényező Várkonyi Zoltán személye volt az ő életében is, akibe érettségi előtt botlott a színművészeti előtt és rábeszélte, hogy a rendezői szak helyett a színészképzésre jelentkezzen. Osztályfőnöke maga Várkonyi lett, diplomaszerepe pedig ismét Bánk bán figurája. Tanára később filmszereppel is gondolt rá, ő alakíthatta Berend Ivánt A fekete gyémántok című Jókai-filmben.

Tolnay Klárival az Egy hónap falun című színműben (MTI Fotó: Keleti Éva)

A fiatal tehetségnek Ádám Ottó is bizalmat szavazott és a Madách Színházba szerződtette, ahol kivételes lehetőségekhez jutott. Míg 1965 decemberében főiskolásként még a harmadik főurat játszotta Shakespeare Téli regéjében, két hónappal később Beljajevként mutatkozhatott be az Egy hónap falun című Turgenyev-darabban. 40 év alatt több mint 70 szerepben teljesedett ki a pályafutása, ő lett a társulat színházi nemzedékváltást követő kiválasztottja, új főhőse, aki az őt körülvevő régi nagyok támogatását is élvezte. 

Kiss Manyival és Schütz Ilával Németh László Bodnárné című darabjában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Saját bevallása szerint nem a Rómeó-, hanem a Mercutio-szerepekhez vonzódott. Shakespeare figuráinak  megformálása jelentette számára a legizgalmasabb kihívásokat. Az angol mester karakterei közül volt Demetrius a Szentivánéji álomban, Hamlet és később Polonius, Hector a Troilus és Cressidában, Don Armando a Lóvátett lovagokban, Petruchio A makrancos hölgyben és Nemes Böffen Tóbiás a Vízkeresztben. Jágója olyan szimpatikus gazemberre sikerült, hogy ő lett az előadás hőse Othello helyett.

Pécsi Sándorral az Éjjeli menedékhelyben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Gorkij Éjjeli menedékhely című művében Vaszka Pepelt játszotta. A darabbéli idézetet színészi mottójának is tartotta: „…Ha hiszel benne, van, ha nem hiszel benne, nincs… amiben hiszel, az van!…”  Hite és kitartása számtalan szép szerepet tartogatott a számára. Az ember tragédiájában színpadon Lucifer, filmvásznon Ádám szerepét öltötte magára, volt Peer Gynt, Cyrano és Csehov-hős is. Lubickolt Molnár Ferenc és G. B. Shaw műveiben, és otthon érezte magát amerikai színművekben is. Sorra játszotta a királyokat: II. Lajost, Ferdinándot, Zsigmondot, IV. Bélát Szabó Magda királydráma-trilógiájában és természetesen Shakespeare Lear királyának a szerepét.

Koltai Jánossal, Bessenyei Ferenccel és Piros Ildikóval az Abélard és Héloise című drámában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Örömmel játszott zenés darabokban és a színházi palettán egyre inkább teret nyerő musicalekben egyaránt. Emlékezetes Viktor (Egy szerelem három éjszakája), Magister (A vörös malom), Scrooge (Isten pénze), Tevje (Hegedűs a háztetőn) volt, és az operett műfajába is kirándult.

A játék mellett a tanítás is élete részévé vált. A színművészetin 1974-től oktatott, később a színházi főtanszakot és a doktori tanácsot is ő vezette, 1994 és 2001 között rektorként működött. Az 1990-es évek első felében a Madách Színház kamaraszínházának művészeti vezetője volt, az ezredfordulón pedig a Soproni Petőfi Színházhoz igazolt.

Cyrano szerepére készülve öltözőjében (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Pályáján a mozgókép is fontos szerepet játszott. Több mint 100 tévé- és játékfilm szereplője volt. Már főiskolásként feltűnt a vásznon, a széles körű ismertséget az Őrjárat az égen-sorozat hozta meg a számára, később játszott a Fiúk a térről, az Imposztorok, Az alvilág professzora, a Fuss, hogy utolérjenek!, az Utazás Jakabbal, a Villámfénynél, a Kálmán Imre zeneszerzőről szóló Az élet muzsikája, valamint a Gaudiopolisz című filmekben is. A televíziónézőknek is mindennapos ismerőse lett. Nemcsak számos színházi pillanatát rögzítették, hanem tévéfilmes szerepekkel is megkínálták. Olyan tévéfilmekből is emlékezhetünk játékára, mint a Sosem lehet tudni, Az ördög cimborája, A gyáva vagy a jó szándékú szerény fotóriporter, Dániel a róla szóló 1979-es tévésorozatból.

Öltözködés a Fekete gyémántok című Jókai-film forgatására (MTI Fotó: Naszályi Kornélia)

Idővel a rendezés, a színésszé válás előtti ifjúkori vágy megvalósítása is egyre nagyobb szerepet játszott Huszti Péter életében. A Madách Színházban, az Ódry Színpadon, a Soproni Petőfi Színházban, a József Attila Színházban és a Turay Ida Színházban is színpadra álmodott jelentős világirodalmi műveket, komédiákat és olyan zenés darabot is, mint a La Mancha lovagja. Rendezte többek között Shakespeare, Molnár Ferenc, Tennessee Williams, Noël Coward, G. B. Shaw, Lengyel Menyhért, Békés Pál, Görgey Gábor, Reginald Rose és Brian Friel darabjait. A főszereplő Tolnay Klári, valamint Mensáros László, Szabó Sándor és Avar István nevével fémjelezve pedig olyan előadásokat vitt sikerre, mint a Kedves hazug, az Alkonyi dal, a Maude és Harold vagy az Örömszülők.

Horesnyi Lászlóval A makrancos hölgy című Shakespeare-vígjátékban (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

„Egyre inkább kezdek rájönni, hogy nem az új vagy a régi formán múlik a dolog, hanem azon, hogy az ember írjon, mit se törődve a formával. Írjon, mert árad a lelkéből az írnivaló.” – hangzik el Csehov Sirály című művében. Huszti Pétert jó tollú íróként is számon tartják, cikkeket, tanulmányokat írt Peer Gynt és Jágó szerepéről, Csehovról, és 7 önéletrajzi könyve is megjelent az évek során (Királyok az alagútban, Emlékpróba, …sárból, napsugárból…, Kik vagytok, hé!, Srác a kakasülőn, Férfikor hajnalán és Köszönöm, Prospero!).

Közönsége előadói esteken is üdvözölhette. Pódiumműsoraiban önmagáról, pályatársairól és természetesen a színházról is vallott. Feleségével, Piros Ildikó színésznővel közös előadóesteket is megálmodtak: „Te meg én” és „Minden ember egyforma” című műsoraikkal léptek fel.

Jágóként Bessenyei Ferenc velencei mórja mellett (MTI Fotó Keleti Éva)

Szinte minden létező díjat megkapott és művészi terveit is megvalósította tartalmas pályafutása során. „Elmondtam mindent, amit el akartam mondani szerepekben, darabokban, rendezésben, úgyhogy ez egy teljes élet” – nyilatkozta visszavonulásakor.

A Nemzeti Archívum m3.hu oldalán Huszti Pétert a Kincsestár adásával köszöntjük kerek születésnapján, a Mozgóképtárban pedig a Sosem lehet tudni és A különc című filmeket is újranézhetik kedves nézőink, olvasóink.

Borítókép: Budapest, 1971. október 25. Psota Irén Aase és Huszti Péter Peer Gynt szerepében, a Madách Színházban. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO -F__EV19711025005

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Tehetség, humor és karizma

Ma öt éve, hogy az égi színház társulatához csatlakozott Tahi Tóth László, aki mindaddig nem hagyta el a színpadot, míg képes volt játszani.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.

Szinetár 90.

Milliók ismerték a tévés Ki mit tud? zsűrijéből az első magyar musical rendezőjét. A színpadi és televíziós műfajok mindegyikében emlékezeteset alkotott a 90. születésnapját ünneplő Szinetár Miklós.

A fotós, aki megmutatta az igazi Adyt

Százötven esztendeje, 1870. március 5-én született Székely Aladár fotós. Egyik nagy érdeme, hogy Adyt azokhoz is eljuttatta, akik korábban csak verseit ismerték. Többek között későbbi feleségéhez is.