Az eltántoríthatatlan tehetség

Huszárik Zoltán Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező életműve kevés darabot számlál, ám összetéveszthetetlen vizuális nyelve máig hatással van a magyar filmművészetre. Rá emlékezünk annak apropóján, hogy nemrégiben adták át először a róla elnevezett díjat.

Karakter

2023.06.12 | olvasási idő: kb. 2 perc


A későbbi grafikus-filmrendező a Pest vármegyei Domonyban született 1931. május 14-én. Alig kétesztendős korában elvesztette édesapját, ami a családot komoly nehézségek elé állította. Huszárikot meghatározó impulzusok érték az aszódi nyolcosztályos gimnáziumi tanulmányai során, például Schéner Mihály festőművész is tanította, és a két évvel fiatalabb Sára Sándorral itt kötöttek barátságot. A végzős Huszáriknak három különböző terület közül kellett választania: jelentkezett a szegedi orvosi karra, a Képzőművészetire grafikusnak és a Színművészeti Főiskolára filmrendező szakra. Sokrétű tehetségét bizonyítja, hogy mindhárom intézménybe felvételt nyert, végül a filmrendezés mellett tette le voksát. 

Portré 1979-ből (MTI Fotó: Friedmann Endre)

1952-ben vizsgálatot folytattak a család származását illetően, és a főiskolán az év végi rostavizsgán képzőművészeti tehetségére hivatkozva Huszárikot inkább rajzfilmesnek javasolták, azaz eltanácsolták. A Híradó- és Dokumentumfilmgyárban a rajzfilmosztályon dolgozott 7 hónapig, amikor az osztály megszűnt. Ezután földművesként, dekorációsként, művészeti előadóként, biztosítási ügynökként, szobafestőként, és egy rövid időre a Vajdahunyad vára restaurálásán is kipróbálta magát. 1957 után Makk Károly közbenjárására felvették a filmgyárba mint ügyelőt. 1959-ben pedig esetét felülvizsgálták, és negyedévesként visszavették a főiskolára Máriássy Félix osztályába. 

A debreceni Csokonai Színházban (MTI Fotó: Balogh P. László)

A kihagyott évek nem törték le művészi ambícióit, bár harmincéves volt, mire diplomáját megkapta. Már vizsgafilmje, A játék is nagy siker volt szakmai körökben bel- és külföldön egyaránt, a római filmfőiskola igazgatójának érdeklődését is felkeltette. Huszárik 1963-ban Gaál István rendező első asszisztense volt a Sodrásban forgatásán, amikor a stábot folyóparti homokrajzaival szórakoztatta, és csikói a filmben is láthatók. A száműzetése éveiben is fáradhatatlanul rajzolt, később tervezett plakátot, könyvborítót, illusztrált. Különleges vizuális nyelve azonban a filmvásznon teljesedett ki, előbb olyan rövidfilmekkel, mint az Elégia, a Capriccio, a Tisztelet az öregasszonyoknak és az A piacere (Tetszés szerint). 

Huszárik Zoltán rajza (MTI Fotó: Földi Imre)

A rendező első nagyjátékfilmje, a Krúdy Gyula karakteréről szóló írásai alapján készített Szindbád a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb darabjává vált, számos hazai és külföldi díjat elnyert. Huszárik a főszerepet elsőként Vittorio De Sica olasz színésznek ajánlotta fel, akivel a film forgatása előtti római tanulmányútján kötött barátságot. Később Darvas Ivánt szerette volna főszereplőnek, ám végül Latinovits Zoltán neve forrt egybe Szindbád alakjával. A film nemcsak szakmai elismeréseket gyűjtött be, hanem a nézők is szerették. Második filmjével Huszárik a festő Csontváry Kosztka Tivadar életét dolgozta fel, amivel főként szakmai elismeréseket szerzett. A rendező a főszerepet ebben már eredetileg Latinovitsnak szánta, ám a színész halála miatt végül a bolgár Itzhak Fintzi játszhatta azt el. 

Amerigo Tottal (MTI Fotó: Molnár Edit)

Televíziós munkái közül az Amerigo Tot a legismertebb, amely a Rómába emigrált magyar szobrász rendhagyó portréja. Huszárik egyedülálló vizuális stílusát rendezései mellett színház- és filmdíszlettervezőként is kamatoztatta. Rendezett színházban, rádiójátékokat és néhányszor színészként is közreműködött. Huszárik művészegyéniségét András Ferenc rendező egyszer így jellemezte: „Volt benne valami, egy ilyen lappangó titok, amit…az ember… úgy szeretett volna megfejteni. Nem tudtad, hogy nála mi a következő lépés, hogy délután három óra van, és hogy négykor mit fog csinálni.” Ez a fajta titokzatosság, kiszámíthatatlanság és lázas izgatottság jellemezte művészetét is, amellyel a magyar filmgyártás látnokává és halhatatlanjává vált. Bár pályája a késői kezdet és korai halála miatt nagyon rövid volt, mégis kerek életművet hagyott hátra. Emlékét színművész lánya (Huszárik Kata, a szerk.) és az ő édesanyja, Nagy Anna és számos pályatársuk által létrehozott Huszárik Zoltán Alapítvány őrzi. 

A hazai filmgyártás iránti elkötelezettsége jeleként a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA által frissen alapított Huszárik Zoltán-díjat idén először adták át Magyar Mozgókép Fesztiválon. A díjat 2023-ban Goda Krisztina kapta az Ida regénye című Gárdonyi-regény filmadaptációjáért. A június 10-én zajlott díjátadó a Médiaklikken visszanézhető.

Tegyék próbára tudásukat a rendező életművéről, töltsék ki kvízünket!

Borítókép: Huszárik Zoltán filmrendező Móré Mihály festőművésszel MTI Fotó, Készítette: Balogh P. László Tulajdonos: MTI Fotóarchívum: MTI-FOTO-872985

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Derűs, életszerető komédiás

Legendás színházi, játék- és tévéfilmes szerepek, hangjátékok, rádiókabarék őrzik alakításait. Ikonfestményei megtalálhatók többek között a Vatikánban és a Pannonhalmi Főapátságban.

Kultúra és jómód együtt? Lehetséges!

2016. december 2-án a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzése felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Első a szép beszédben

40 éve távozott Ráday Imre színész, rendező és tanár, aki az első hangosfilmek „snájdig úrifiújának” skatulyájából végül a színpadon szabadult.

A magyar úszás napja

Az úszás az ókori görögöknél a műveltség fokmérője volt, ma egyszerre sport, kikapcsolódás, edzés, és az egészség megőrzésének egyik legjobb módja.