Olasz helyett magyar sztár
Kitalálják, ki az az olasz művész, akit Huszárik Zoltán eredetileg a Szindbád főszerepére szánt?
Kultúrsnack
2021.05.14 | olvasási idő: kb. 2 perc
Alighanem lírai, pontosabban forintos okok állnak a mögött, hogy a 90 esztendeje született Huszárik Zoltán nem a világhírű olasz kollégával forgatta le a Szindbád című nagyjátékfilmjét. Vittorio De Sica gázsiigénye ugyanis meghaladta az idén fél évszázada bemutatott alkotás költségvetési lehetőségeit. A magyar rendező eredetileg az egyik legnagobb olasz direktort, a Biciklitolvajok című film alkotóját szemelte ki a főszerepre. Egy római étteremben találkoztak. De Sica azt is szerette volna, ha az egyik fia írja a film zenéjét. Az igazi akadályt azonban a szerepért kért díjazás jelentette. Az előkelő étterem számlája így is csillagászatira sikerült.
Mennyivel más lenne a magyar filmtörténet egyik legértékesebb műve, ha a középkorú Latinovits Zoltán helyett az idősödő - hetvenes évei felé járó – itáliai mester szerződtetése sikerrel jár! Huszárik Zoltán olasz kapcsolata azonban nem korlátozódott a Krúdy Gyula írásai alapján készített filmes remekműre. Már a Játék című 1959-es főiskolás vizsgafilmje feltűnést és elismerést keltett a határon túl. A római filmes főiskola akkori igazgatója is felfigyelt rá és támogatta. A későbbi, Csontváry című Huszárik film visszatérő helyszínei is az olaszországi Taormina és a Lipari szigetek voltak.
Budapest, 1971. október 20. Latinovits Zoltán címszereplő jelenete a Szindbád című filmben. Készítette: MTI/MOKÉP. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-F___S____2266112
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
95 éve született a Fekete Párduc, minden idők egyik legjobb kapusa
„Végtelenül szerencsés embernek tartom magam, akinek volt módja és lehetősége egy olyan csapatban játszani, amely a maga idejében négy és fél évig ült a világ tetején, s velünk volt egy egész nemzet határon belül és határon kívül.” Grosics Gyula
Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta
Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.
„Szerelmet vallok a magyar nyelvnek”
Az irodalmi magyar nyelv képviselője lelkekig ható öblös hangjával és egész színpadot betöltő egyéniségével sokakat elbűvölt. Mádi Szabó Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészre emlékezünk.
Tűzoltók napja
1991 óta május 4-én az életüket naponta kockáztatók előtt tisztelgünk. A lánglovagok elsődleges feladata az emberi élet- és a vagyonmentés, de segítenek katasztrófa-elhárításban, sőt, néha kisállatok mentésében is.