Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

Ünnepek és hétköznapok

2020.04.12 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.
A Bazilika Szent István-harangja a beemelés során (MTI Foto: T. Asztalos Zoltán)
Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.)
Jézus kereszthalála a zágrábi misekönyvben (MTI Foto: Bojár Sándor)
Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.
Nagyszombati körmenet a budapesti Szent István-bazilikánál (MTI Foto: Demecs Zsolt)
Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását, hanem a Szent Péter-bazilika oltáránál egyedül celebrál misét.
A Szent Péter-bazilika előtti tér a Vatikánban (MTI Foto: Hadas János)
A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.
Hímes tojásokat festenek palóc népviseletbe öltözött lányok (MTI Foto: Fehérváry Ferenc)
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
Kazári legények vödörből locsolják a lányokat (MTI Foto: Danis Barna)
Borítókép: Húsvéti körmenet Pannonhalmán, 1982. április 11. Húsvéti körmenet a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. MTI Fotó: Cser István, tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-887668
További cikkek:

Kultúra és jómód együtt? Lehetséges!

2016. december 2-án a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzése felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

How do you do-do… Magának dúdolom…

Hétévesen fejből zongorázta Bach műveit, a muzsikus zseni a megélhetésért mégis banktisztviselőként volt kénytelen dolgozni, míg be nem futott a zenei pályán, ahol nem volt megállás: forradalmasította az operettet a 130 éve született Ábrahám Pál zeneszerző és karmester.

Modernsége az értelem – Kálmán Györgyre emlékezünk

A „szembenézős” színészlegenda, Kálmán György életét és pályafutását idézzük fel halálának 35. évfordulóján.

„Közönség nélkül teljesen lehetetlen Hofinak lenni”

Anyósom fekszik az ágyon. „Jaaaaj! Meghalok! Egy pók mászik a plafonon!” – Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!” Ma lenne 85 éves a világ egyetlen Hofi Gézája. És hogy mit mondana magáról és a világról? Mutatjuk.