Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

Ünnepek és hétköznapok

2021.04.03 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.

A Bazilika Szent István-harangja a beemelés során (MTI Fotó: Asztalos Zoltán)

Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.) Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.

Jézus kereszthalála a zágrábi misekönyvben (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren, hanem az interneten mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A Szent Péter-bazilika előtti tér a Vatikánban (MTI Fotó: Hadas János)

A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.

Népviseletbe öltözött kislányok a húsvéti locsolóknak festett tojásokkal (MTI Fotó: Branstetter Sándor)

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

Húsvéti locsolkodás Mezőkövesden (MTI Fotó: Cserkuti László)

Borítókép: Budapest, 1990. április 14. Húsvéti körmenet a Szent István-bazilikánál. MTI Fotó: Demecs Zsolt. Azonosító: MTI-FOTO-911439

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

A frizuradivat örök körforgása

Egyenes vagy göndör? Rövid vagy hosszú? Világos vagy sötét? Természetes vagy festett? Nem egyszerű a döntés, de inspirálódhatunk régi divatok és fotók segítségével.

Fakutya

Miért fakutya a fakutya, és miért nevet? Az áprilisi tél visszatérésével körüljárjuk a témát.

„Turay Ida a bizonyosság arra, hogy a múlás nem elmúlás”

Mindenki Dusikája igazi mozisztár volt, szinte nem készült olyan magyar film a 30-as években, amiben ne szerepelt volna.

Balaton Gőzhajózási Társaság

Széchenyi István elnökletével 1846. április 5-én Pesten megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, és szeptember 21-én Balatonfüreden már vízre is bocsátották az első balatoni gőzhajót.