Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

Ünnepek és hétköznapok

2021.04.03 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.

A Bazilika Szent István-harangja a beemelés során (MTI Fotó: Asztalos Zoltán)

Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.) Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.

Jézus kereszthalála a zágrábi misekönyvben (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren, hanem az interneten mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A Szent Péter-bazilika előtti tér a Vatikánban (MTI Fotó: Hadas János)

A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.

Népviseletbe öltözött kislányok a húsvéti locsolóknak festett tojásokkal (MTI Fotó: Branstetter Sándor)

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

Húsvéti locsolkodás Mezőkövesden (MTI Fotó: Cserkuti László)

Borítókép: Budapest, 1990. április 14. Húsvéti körmenet a Szent István-bazilikánál. MTI Fotó: Demecs Zsolt. Azonosító: MTI-FOTO-911439

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Kívül komikus, belül hősszerelmes - 100 éve született Pécsi Sándor

Különleges fotókkal, bejátszásokkal, érdekességekkel és műsorfolyammal idézzük meg a kétszeres Kossuth-díjas, közönségkedvenc színészt, aki 25 évet töltött a színpadon, 50 évet élt, és idén 100 éve született.

Derűs, életszerető komédiás

Legendás színházi, játék- és tévéfilmes szerepek, hangjátékok, rádiókabarék őrzik alakításait. Ikonfestményei megtalálhatók többek között a Vatikánban és a Pannonhalmi Főapátságban.

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

Schubert Éva, aki több nyelven volt képes mindent és mindenkit eljátszani

Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt, dédapjának testvére vándorszínészkedett, Petőfivel együtt lépett fel Székesfehérvárott.