Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Ünnepek és hétköznapok
2021.04.03 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az ünnepek ünnepét (solemnitas solemnitatum) a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartják; időpontja legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet. Ehhez igazodik a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepe. Húsvétot negyvennapos böjti időszak előzi meg (nagyböjt), s ennek utolsó hete a nagyhét.
Nagycsütörtöktől szünetel a harangozás – „a harangok Rómába mennek” –, és legközelebb csak nagyszombaton, az esti misén szólalnak meg újra. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a legnagyobb gyász ideje. (Magyarországon 2017-től munkaszüneti nap.) Jézust a zsidó főpapok és a tömeg nyomására ítélte halálra Poncius Pilátus római helytartó. Nagypénteken keresztre feszítették, de vasárnap hajnalban, halottaiból föltámadván, megmutatkozott tanítványainak.
Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján Ferenc pápa a koronavírusjárványra való tekintettel nem a Szent Péter téren, hanem az interneten mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.
A húsvét elnevezés a böjti időszak megszűntére utal. A húsvétvasárnapi szertartásnak része az ünnepi ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A bárány Jézus életáldozatának jelképe, a tojás pedig az élet újjászületésének szimbóluma.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás, melynek festett tojás a jutalma. A locsolkodás magyarázata a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
Borítókép: Budapest, 1990. április 14. Húsvéti körmenet a Szent István-bazilikánál. MTI Fotó: Demecs Zsolt. Azonosító: MTI-FOTO-911439
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Könyvtárak sínen és négy keréken
Április 14-e a könyvtárosok világnapja. Ezen a napon egy kicsit jobban odafigyelünk azokra az értékekre, amelyekhez a könyvek által jutunk, és azokra az emberekre, akik segítenek nekünk a kölcsönzőhelyeken. Bár a világ rohan és változik, ezekre a biztos pontokra ma is szükségünk van.
Karikó Katalin Nobel-díjat kap
A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése idén az élettani és orvosi Nobel-díjat megosztva a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó, Széchenyi-díjas magyar biokémikusnak, Karikó Katalinnak és Drew Weissman mikrobiológusnak ítéli oda biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen.
70 éves a Magyar-vándor névadója
A Magyar-orsó, a szökkenő vándor és a Magyar-vándor tornagyakorlatokat Dr. Magyar Zoltánnak köszönhetjük, aki a világon elsőként mutatta be ezeket az új elemeket lólengésben.
Makovecz Imre, a magyar organikus építészeti iskola megteremtője
Minden alkotásával arról vallott, hogy az épületek különös lények. Házainak arca, szeme van. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt” – mondta el egy alkalommal.