Magyarország első kormányzója

A dicsőséges hosszú hadjáratot lezáró előnyös béke ellenére, abban a reményben, hogy sikerül végleg kiűzni a Balkán-félszigetről a törököt 1444 szeptemberében az I. Ulászló és Hunyadi János vezette sereg támadást indított II. Murád szultán ellen. A korábbinál lényegesen rosszabb kilátásokkal meginduló hadjárat döntő ütközetére 1444. november 10-én került sor Várnánál. Az összecsapás során I. Ulászló életét vesztette és ezzel a csata kimenetele is eldőlt, amit Hunyadi vakmerő bátorsága és a hadvezetésben való jártassága sem tudott megfordítani.

A csata elveszett, a király halálával az ország uralkodó nélkül maradt. A válságos helyzetben végül a csecsemőként megkoronázott, de még gyermek V. Lászlót képviselve a rákosi országgyűlés Hunyadi János erdélyi vajdát kormányzói rangra emelte. Hunyadi ettől kezdve királyi jogokkal rendelkezett, kezelte a királyi birtokokat és jövedelmeket, de alapvetően minden figyelmét a már-már rögeszméjévé vált török elleni háború kötötte le. 

1453-ban lemondott a kormányzói címről a 14. életévét betöltő V. László javára, ám mint az ország főkapitánya továbbra is jelentős befolyással bírt. 1456. július 22-én II. Mehmed szultáni serege felett aratott dicsőséges, nándorfehérvári győzelmével hetven évre megállította az Oszmán Birodalom terjeszkedését Európában.

Borítókép: Budapest, 2019. szeptember. Hunyadi János szobra a Vajdahunyad várnál a Városligetben. MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, készítette: Balaton József. Azonosító: MTI-FOTO-B__ZA20190905001

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.