Állóhelyről igazgatói székbe

20 éve hunyt el Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező, színházigazgató.

Karakter

2024.06.28 | olvasási idő: kb. 2 perc


Az érdemes és kiváló művész 1922-ben született Szegeden. Gyermekkorában szombat délutánonként a városi színházba járt, ahol a földszinti zsöllye mögötti állóhelyen nézte az előadásokat. Bevallása szerint ez mégsem volt meghatározó élmény számára, hiszen tizenéves kora első felében nem érdekelték a humán tudományok. Az elmozdulás a reáltudományok területéről egy különleges körülménynek tudható be: Horvai hiányos rajztudásának. Hogy ne veszítse el tandíjmentességét a rajzból szerzett 3-asa miatt, átiratkozott a piarista gimnáziumba, ahol elkezdett komolyabban érdeklődni az irodalom és a színház iránt. Az iskolai önképzőköri produkcióban már rendezői feladatokat látott el. Ugyan magyar–történelem–német szakos tanárnak készült, a színházi élet iránti vonzalma erősebbnek bizonyult a pedagógiai ambícióinál.

A rendező átveszi a Kossuth-díjat 1951-ben. (MTI Fotó)

A szegedi Tanárképző Főiskola hallgatója volt 1941–44 között, közben Both Bélánál tanult rendezést. Szegeden kezdett rendezni a Fiatalok Kamaraszínházában 1945-ben, 1951-ben pedig már a Madách Színház igazgatójává nevezték ki.

Tolnay Klári Irina szerepében Csehov Három nővér című drámájában (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Ezt követően Debrecenben, Miskolcon, a Nemzeti Színházban és a Fővárosi Operettszínházban tevékenykedett, majd 1962-ben a Vígszínházhoz szerződött. Várkonyi Zoltán halála után ő lett a társulat igazgatója, ami jelentős hangsúlyeltolódást eredményezett a repertoárban. Horvai bátor műsorpolitikát folytatott. A kortárs magyar drámák mellett helyet kaptak a repertoárban a világirodalom kiemelkedő alkotásai is, többek közt Turgenyev, Gogol, Tolsztoj, Ibsen, Gorkij, Huxley, Sartre, Miller, Williams és Ionesco művei. Vígszínházi Csehov-rendezései – mint a Ványa bácsi, a Három nővér és a Cseresznyéskert – felülírták a korábbi konvenciókat. A drámák szereplőit szélsőséges, lázadó, tragikomikus alakoknak láthatta a közönség – a sorsukba beletörődő karakterek helyett. Az orosz klasszikusok újragondolásán túl Horvainak sok mást is köszönhet a magyar színházi élet. 

Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Ruttkai Éva a Ványa bácsi című drámában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Olyan magyar írókat segített a pályájukon, mint Örkény István, Kornis Mihály és Eörsi István. Tanári munkássága legalább annyira meghatározó volt, mint rendezései. Jelentős tevékenységet folytatott színészpedagógusként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, osztályaiból a magyar színházi élet meghatározó művészei kerültek ki.

Eszenyi Enikő és Töreki Zsuzsa a Cseresznyéskert főpróbáján (MTI Fotó: Földi Imre)

Borítókép: Csehov A három nővér című drámája a Vígszínházban, Horvai István rendezésében. MTI Fotó. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-869777

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A medve árnyékától a műholdakig

Hogyan változott a meteorológia az évszázadok során, és hogyan épült ki intézményesített rendszere? Röviden bemutatjuk a meteorológia világnapján.

Dajka Margit, az igazi Bors néni

Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban a legendás Dajka Margit fordulatos életét idézzük meg. Személyesen ismerte Adyt, rajongói leveleket kapott Móricztól, és már gyerekként eltartotta a családját a rikkancslányból lett korszakos zseni.

A kenu magyar királya

Ma lenne 75 éves a természetimádó, fair play-díjas sportember, Wichmann Tamás, aki a kenuzás mellett imádott főzni, jókat enni, és énekes-gitáros játékával szórakoztatni.

Akinek mindene volt a minőség

A 70 évvel ezelőtt született Kocsis Zoltánra, Bartók és Kurtág legautentikusabb előadójára emlékezünk, akinek születésnapja a magyar klasszikus zene napja 2021 óta.