Hopp Ferenc eredetileg a zord téli időjárás elől menekült melegebb tájakra. Az utazás, ami kedvtelésnek indult, hamarosan szenvedéllyé vált, és végül múzeumalapításba torkollott. A Magyar felfedezők epizódjában a nagy világutazó saját visszaemlékezéseiből hallhatunk részleteket, így első kézből ismerhetjük meg útközben átélt kalandjait. Pillanatfelvételek villannak fel előttünk: úgy láthatjuk a világ távoli nagyvárosait, ahogy annak idején Hopp Ferenc láthatta őket.
Hopp Ferenc kalandvágyó természete kényelemszeretettel párosult: utazásai során sem folytatott spártai életmódot, és nem mondott le a magyarországi hétköznapokban megszokott fényűzésről. Jogosan merülhet fel tehát a kérdés: milyen forrásból finanszírozta világ körüli útjait? A műsorban erre is választ kapunk, és azt is megtudhatjuk hogyan gazdagodott meg az eredetileg optikusként dolgozó világutazó, aki 81 évesen tért haza ötödik – és egyben utolsó – gyűjtőútjáról.
Mitől válik valaki jó műgyűjtővé? Éles szem, műveltség, rajongás vagy egyfajta hatodik érzék szükséges hozzá? Hopp Ferenc esetében a kérdésre összetettebb a válasz, hiszen nem volt hivatásos műértő, de tény, hogy az idő múlása neki dolgozott: a nevét viselő múzeum kiállítási anyaga ma különösen kiemelkedő értékű.
Kedves Olvasók, tekintsék meg a Magyar Felfedezők Hopp Ferenc utazásairól szóló epizódját az alábbi linkre kattintva: https://s.mtva.hu/OixFjP7s
Borítókép: Japán babakiállítás a Hopp Ferenc nevét viselő múzeumban (MTI Fotó: Arnold Éva)
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 342 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!