Kapcsolódó cikkek:

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.




Háry, a XXI. századi hős

Hogy kicsoda Háry János? A nagyot mondó bakát nem kell különösebben bemutatni. Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán egy csapásra ismertté és népszerűvé tette alakját, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves részévé vált.

2019.08.06


Háry János szerethető és szeretnivaló figura, annak ellenére - vagy éppen azért - mert a hallgatósága mindig tudja, hogy egy szavát sem hiheti. Hogy Garay valóban egy létező leszerelt huszárról vagy egy Szekszárdon élt Háryról mintázta-e alakját, avagy teljesen az írói fantázia szüleménye a hős, tulajdonképpen mindegy is, hiszen a hetvenkedő katona ősrégi archetípus az irodalomban. Egy biztos: kalandjai mesébe illően valószínűtlenek, s éppen ezért rendkívül szórakoztatóak kicsik és nagyok számára egyaránt. A Habsburg főhercegnő életének egy kézmozdulattal történő megmentése vagy éppen kikosarazása éppúgy hihetetlen, tehát remek humorforrás. 


Kodály Zoltán a 80. születésnapja tiszteletére rendezett Háry-díszbemutatón

S hogyan lehet a ma embere számára is átélhető és szórakoztató ez a XIX. században játszódó történet? Egyrészt a Kodály által az operába dolgozott népdalok világa biztosítja a folytonosságot, hiszen daloljuk és tovább éltetjük ezeket a dallamokat  - például az A jó lovas katonának, az Ábécédé vagy a Felszántom a császár udvarát kezdetűeket - napjainkban is. Másrészt a vizuális kultúra fejlődése, az új, korszerű eszközökkel történő ábrázolás garantálja, hogy élvezhető és izgalmas alkotások jöjjenek létre. Háry János történetének sok egyéb - a kisebbeket is megszólító - feldolgozása mellett ilyen újszerű, XX. századhoz illő, az új formanyelvet felhasználó újramesélése volt Jankovics Marcell (animációs rendező) és Richly Zsolt (rendező és figuratervező) Pannónia Filmstúdióban gyártott animációs filmje.


Jankovics Marcell munka közben

Az 1983-ban készült egész estés alkotás Kodály művén alapszik, zenéjét Kodály daljátékának felhasználásával Ferencsik János világhírű karmester komponálta. Az eredeti cselekményen nem változtattak, de szélesebb közönséghez sikerült eljuttatni az animáció eszközével.  A történelmi téma így friss köntöst kapott, aminek segítségével kicsik és nagyok körében egyaránt népszerűvé vált. Hatalmas munka volt a több mint egy órás film létrehozása, negyven rajzoló körülbelül hatvanezer képének felhasználásával készült el. Hangjukat a kor népszerű színművészei kölcsönözték a figuráknak - többek között Szabó Gyula, Balázs Péter, Császár Angéla és Haumann Péter -  így a szinkron külön élményt nyújt a mai nézők számára is.

Hogyan lehet még látványosabbá varázsolni egy több mint 35 éves animációt? Természetesen digitális technológia segítségével. Az MMA és az NKA közös támogatásával, egy külföldi cég segítségével szkennelték újra a legmodernebb technológiával, UHD-felbontásban a képeket, azt MTVA műhelyében pedig restaurálták a filmet. (A restaurálás folyamatáról egy korábbi cikkünkben már írtunk.) Az eredmény árnyaltabb és részletgazdagabb ábrázolás, XXI. századi látvány. A különbség szembeötlő, az ízelítő után érdemes tehát megnézni az MTVA Archívumának M3.hu oldalán a teljes filmet is, mely 2019. augusztus 10. után elérhető.

(Borítókép: Kecskemét, 1971. július 21. Az ország első vidéki rajzfilmstúdiója. Az egyre növekvő hazai és külföldi reklám-, oktató-, tudományos-, játék- és rajzfilm iránti igény kielégítése céljából alakult a Pannónia Filmstúdió kecskeméti rajz- és animációs műterme. Az itt dolgozó 20-24 éves fiatalok 2 évi tanulás után vizsgázhatnak az animációs rajzfilmkészítésből. MTI Fotó: Karáth Imre, azonosító: F_KAR19710721005.jpg)

További cikkek:

A magyar humor mint életelixír

„Humorban nem ismerek tréfát”- szól a legendás humanista humorista-író, Karinthy Frigyes alapvetése. Nem véletlenül az ő születésnapját, június 25-ét választották a magyar humor napjának.

Csibészből színházi varázsló

Dörner György Kossuth-díjas érdemes és kiváló művészt köszöntjük 70. születésnapja alkalmából.

A nándorfehérvári diadal emléknapjára

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Nagyszentmiklósról a világhírbe - 140 éve született Bartók Béla

A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője zongoraművészként, zenepedagógusként és népzenekutatóként is maradandót alkotott.