Háry János

1926. október 16-án tartották Kodály Zoltán „Háry János” című daljátékának ősbemutatóját az Operaházban.

Karakter

2021.10.16 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az 1920-as években ismét megélénkült az érdeklődés a népszínművek iránt. Szabados Béla „Bolond Istók” című népies daljátéka 1922-ben kirobbanó sikert aratott. A Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján, 1923-ban tartott rendezvények sora csak felerősítette az érdeklődést. Kodály Zoltán nem a paraszti életet sokszor cifra, hamis romantikával megragadó népszínművet tekintette mintának, hanem egy reformkori költő, Garay János (1812–1853) „Az obsitos” című elbeszélő költeményét.

Radnay György Háry Jánost, Házy Erzsébet Örzsét alakítja 1962-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Háry János tőrőlmetszett népi hős. Sohasem fogy ki a szóból, a hősködő füllentésből, de mókás nagyotmondása nem hazugság, hanem a paraszti lélek vágyainak kivetítése. A librettót Paulini Béla és Harsányi Zsolt írta, Garay gyakorlatilag egyszereplős művét többszereplős történetté bontva ki. Feltűnik a színen Örzse, Háry jegyese, Marci bácsi, a kocsis, Ebelasztin lovag, a cselszövő és Napóleon felesége, Mária-Lujza.

Sajti Sándor és az Állami Népi Együttes tánckara a Háry intermezzo koreográfiáját adják elő (MTI Fotó: Friedmann Endre és Fényes Tamás)

Kodály Zoltán daljátékának teljes címe: „Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burg váráig.” A négy kalandban, elő- és utójátékkal előadott mű jelentőségét a zeneszerző abban látta, hogy „a dalok egytől egyig a néphagyományokból valók. Gyöngyszemek, csak a foglalatuk egyéni.”

Kodály Zoltán a Háry Jánost alakító Radnay Györggyel 1962-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Kodály a bemutató után egy évvel, 1927-ben egy hattételes zenekari szvitet állított össze a daljáték legjellegzetesebb dallamaiból. A szvit ősbemutatója New Yorkban volt, és a zeneszerzőt egy csapásra világhírűvé tette. A daljátékot azóta hiába is keresnénk a külföldi operaházak műsorfüzetében, de a belőle készült szvitet ma is gyakran játsszák a világ nagy hangversenytermeiben. A későbbiekben a szerző elhagyta a világvége-jelenetet meg a balettzenét, és önálló színházi nyitányt írt művéhez.

A „Háry János” bábváltozata 1972-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Háry János alakja a filmrendezőket is megihlette, Bán Frigyes (1941), Horváth Ádám (1962) és Szinetár Miklós (1965) is filmre vitte, Richly Zsolt és Jankovics Marcell (1983) pedig animációs filmet készített a történetből. A nagyotmondó obsitost a bábművészet is a magáénak vallja.

Borítókép: Budapest, 1957. december 15. Kodály Zoltán, Palló Imre operaénekes és Ferencsik János karmester a zeneszerző hetvenötödik születésnapja tiszteletére bemutatott „Háry János” előadást követően. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bartal Ferenc. Azonosító: MTI-FOTO-799185.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

„ A gömb szeretete a tökéletességre való törekvés.”

Ez a ma 95 esztendős Békés Itala Kossuth és Jászai Mari-díjas színésznő hitvallása, aki sokoldalú színpadi és filmes szerepeivel, írásaival igazolja is.

„Éjjel az omnibusz tetején…”

Először Franciaországban, majd Kratochvill János vendéglősnek köszönhetően több európai nagyváros után Pesten indult el a 8-14 személy szállítására alkalmas társaskocsi, az omnibusz.

Elmuska csodálatos világa

A 110 éve született Bulla Elma alakját idézzük most meg különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban. Már csodagyerekként nemzetközi sikereket aratott a színésznő, aki Kosztolányi Dezsőt is lenyűgözte.

Kossuth híd – átkelő tíz évre

A II. világháborúban a németek felrobbantották a budapesti Duna-hidakat, az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth és a Batthyány teret kötötte össze. 1946-tól 1956-ig működött, 1960-ban lebontották.