A „paprikás lánytól” az aranylemezig

Születésének évfordulóján emlékezünk a magyar tánczene kiemelkedő alakjára, Harangozó Terire, aki virágénekeket is rögzített.

Karakter

2023.08.08 | olvasási idő: kb. 2 perc


Harangozó Teri 1943-ban e napon született a Kalocsához közeli Bátyán, és kislányként kötelezte el magát a zenével. Arról, hogy kezdetben hogyan alakult a karrierje így mesélt egyszer: „Már kislány koromban sokat szerepeltem, s miután Kalocsán születtem, „paprikás lánynak" hívtak. Tolna megyében, Páriban dolgozott a nővérem óvónőként, ahol egy ünnepségen komoly sikerem volt. Az általános iskolai korszakomra egyébként is jellemző volt, hogy mindenben részt vettem, mesejáték, színdarabok, novellákat olvastam fel és énekeltem. Aztán ez utóbbit középiskolás koromban még jobban kipróbálhattam, a gimnáziumi bálokon a bátyám - aki szaxofonozott -zenekarával énekeltem. A szüleim nem örültek annak, hogy Budapestre kerülök a bátyám segítségével, ám amikora KISZ Központi Művész Együttes énekkarába bekerültem, megbékéltek. A legelső nagy sikerem a Ki mit tud?-hoz kapcsolódik, ahol Kovács Katival együtt indultunk. Sajnos kiestem a zsűri döntése alapján, a közönség azonban bejuttatott. Harmadik nekifutásra az ORI-tól kaptam előadói működési engedélyt.”

Az 1968-as Táncdalfesztiválon (MTI Fotó: Keleti Éva)

Harangozó Teri az 1965-ös Ki mit tud? után 1966-ban az első magyarországi aranylemezzel díjazott előadó lett, melyet a Minden ember boldog akar lenni című dalért kapott. A sikerekért azonban keményen megdolgozott, a Zeneművészeti Főiskolán Fábry Edit irányításával tanulta a hangképzést. Ezután egyenes út vezetett a táncdalfesztiválokig, ahol kétszer is - 1968-ban és 1969-ben - második helyezést ért el. 1968-ban a Made in Hungary Fesztiválon aranymikrofont nyert a Mindenkinek van egy álma… című dalával, amely legnagyobb slágere lett. 1969-ben Bim-bam címmel jelent meg első nagylemeze. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tréfásan Bim-bam Terkának nevezze a köznyelv az addigra már rendkívül népszerű énekesnőt. A számos kislemez és első nagylemeze eladásai alapján ugyanebben az évben meghívást kapott a Cannes-i Könnyűzenei Fesztiválra, ahová bár végül nem utazhatott el, díját később mégis átvehette a francia sanzonikontól, Maurice Chevallier-től.

Az 1972-es Táncdalfesztiválon (MTI Fotó: Bara István)

Egyik nagy slágerében arról énekelt, hogy szeretné bejárni a Földet. Ugyan ez nem sikerült maradéktalanul, mégis jelentős külföldi sikereket ért el Európán túl is például az Egyesült Államokban és Kanadában. A beatkorszak beköszönte és a hanglemezgyár indokolatlan döntése, amely alapján régebbi lemezeinek gyártását leállították, némileg visszavetette Harangozó Teri karrierjét, mivel azonban a turnézást nem hagyta abba, népszerűsége alig csökkent. A nyolcvanas évek végén indult nosztalgiahullám újra a csúcsra juttatta a remek hangú énekest, aki az 1990-es évek végén még a Sziget Fesztiválon is fellépett. Énekesi karrierje mellett szerepelt néhány filmben és darabban is. Énektanára, Fábry Edit ösztönzésére kezdett virágénekek gyakorlásába az 1970-es években, majd ezeket Benkő Dániel lantkíséretével a rádió rögzítette és előszeretettel játszotta is. Utolsó albumát Sose fájjon a fejed címmel 2001-ben adta ki, és mindaddig fellépett, míg képes volt színpadra állni. „Egy biztos, bárhol énekelek, érzem, hogy a közönség szeret." – mesélte egyszer. Az elképesztő sikerei ellenére mindig szerény és alázatos művész 2015. szeptember 8-án, 72 évesen távozott. Néhány nappal később a budapesti Szent István Bazilikában búcsúztatták pályatársai és rajongói, majd szülőhelyén, Bátyán szűk családi körben helyezték örök nyugalomra. A táncdal egyik legjelentősebb képviselője fülbemászó dalaival örökre beírta nevét a magyar kultúra történetébe. 

Portré 1968-ból (MTI Fotó: Keleti Éva)

Borítókép: Harangozó Teri táncdalénekes MTI Fotó, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-F_KOZ19690708006

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A városba csempészett vidék – Ünnepel a Nagycsarnok

125 éve nyitotta meg kapuit a Központi Vásárcsarnok. Mára életérzéssé vált vásárcsarnokba járni, ám létrejöttük korántsem volt feszültségektől mentes…

Nemzeti Múzeum - a kezdetek

A Kárpát-medence történelmének legjelentősebb műkincsgyűjteménye található a klasszicista stílusú 109 x 70 méteres épületben. A két udvarral rendelkező létesítmény párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete pedig 7894 négyzetméter.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.

How do you do-do… Magának dúdolom…

Hétévesen fejből zongorázta Bach műveit, a muzsikus zseni a megélhetésért mégis banktisztviselőként volt kénytelen dolgozni, míg be nem futott a zenei pályán, ahol nem volt megállás: forradalmasította az operettet a 130 éve született Ábrahám Pál zeneszerző és karmester.