Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Múltidő

2021.04.11 | olvasási idő: kb. 2 perc


Athénban 1896. április 6-ától 15-ig rendezték meg az első újkori nyári olimpiát. A francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére rendezett olimpián az európai országok sportolóin kívül az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is részt vett. A modern olimpiák első bajnoka, az amerikai James Connolly 13,42 méteres teljesítménnyel nyerte meg a hármasugrást.

A győzelem istennője, Niké templomának romjai

A magyar sport első olimpiai aranyérmét április 11-én Hajós Alfréd nyerte a 100 méteres gyorsúszásban, majd egy óra múlva az 1200 méteres gyorsúszásban is diadalmaskodott. Teljesítményének értékét növeli, hogy a tengervíz hőmérséklete 13 °C volt. (Sportolóink még egy ezüst- és három bronzérmet szereztek Athénban.) Később labdarúgó lett, 1901-ben tagja volt az első magyar bajnokcsapatnak, a Budapesti Torna Clubnak, 1906-ban pedig egy esztendőn át a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.

Hajós Alfréd a tervezőasztalnál (MTI Fotó: Pálvölgyi Ferenc)

Miután visszavonult az aktív sportolástól, építészmérnökként dolgozott. A szellemi olimpián is indult: 1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített stadionterve ezüstérmet nyert Párizsban; az aranyérmet nem ítélték oda. Számos épületet tervezett: a nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, az első magyarországi stadiont, az újpesti Megyeri úti sporttelepet és az Arany Bika Szállodát Debrecenben.

Borítókép: Athén, 1915. október 1. Athéni utcakép, a háttérben az Akropolisz romjaival. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-750738.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Császár Angelát köszöntjük!

Születésnapján köszöntjük a Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló Művészt, akinek színpadon, filmen, rádióban és a pódiumon is emlékezetes élményeket köszönhetünk. Szakmai és emberi történetek sokasága fűzi a Nemzeti Színházhoz, melynek évtizedekig tagja volt; a Budapest Orfeum című sikerszériás produkció pedig ma már fogalom.

"A lényeg, hogy te tudjál szeretni"- ez volt Törőcsik Mari hitvallása

"Tudjátok, én képtelen vagyok szeretet nélkül élni. Minden áldott nap, amikor felkelek, arra gondolok, hogy mennyire csodálatos dolog az a rengeteg szeretet, amely engem körülvesz.”

130 éves a Feszty-körkép

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal a Feszty-körkép készítésére emlékezünk.

Pünkösdi agytorna

Nagyszüleink és az ő nagyszüleik még eredeti rendeltetésüknek megfelelően használták ezeket a használati tárgyakat, amelyekben a népi bölcsesség és szépérzék öltött alakot. Ismerős tárgyakat és elfeledett neveket hoztunk kvízünkben, lássuk, Ön mennyit tud összepárosítani!