Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Múltidő

2021.04.11 | olvasási idő: kb. 2 perc


Athénban 1896. április 6-ától 15-ig rendezték meg az első újkori nyári olimpiát. A francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére rendezett olimpián az európai országok sportolóin kívül az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is részt vett. A modern olimpiák első bajnoka, az amerikai James Connolly 13,42 méteres teljesítménnyel nyerte meg a hármasugrást.

A győzelem istennője, Niké templomának romjai

A magyar sport első olimpiai aranyérmét április 11-én Hajós Alfréd nyerte a 100 méteres gyorsúszásban, majd egy óra múlva az 1200 méteres gyorsúszásban is diadalmaskodott. Teljesítményének értékét növeli, hogy a tengervíz hőmérséklete 13 °C volt. (Sportolóink még egy ezüst- és három bronzérmet szereztek Athénban.) Később labdarúgó lett, 1901-ben tagja volt az első magyar bajnokcsapatnak, a Budapesti Torna Clubnak, 1906-ban pedig egy esztendőn át a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.

Hajós Alfréd a tervezőasztalnál (MTI Fotó: Pálvölgyi Ferenc)

Miután visszavonult az aktív sportolástól, építészmérnökként dolgozott. A szellemi olimpián is indult: 1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített stadionterve ezüstérmet nyert Párizsban; az aranyérmet nem ítélték oda. Számos épületet tervezett: a nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, az első magyarországi stadiont, az újpesti Megyeri úti sporttelepet és az Arany Bika Szállodát Debrecenben.

Borítókép: Athén, 1915. október 1. Athéni utcakép, a háttérben az Akropolisz romjaival. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-750738.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Húsvét – a keresztény világ legfőbb ünnepe

Virágvasárnapon sorra vesszük a húsvéti ünnepkör legfontosabb napjait. Húsvét az ünnepek ünnepe (sollemnitas sollemnitatum) a keresztény tanok szerint Jézus Krisztus kereszthalálát követő feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe.

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?

Negyedszázada avatták újra a hét vezér szoborcsoportját a Hősök terén

A felújított szobrokat 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.

Korai karácsony

Egy december elején elküldött üdvözlet, ami legendává vált