Az első magyar olimpiai arany
1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.
Múltidő
2021.04.11 | olvasási idő: kb. 2 perc
Athénban 1896. április 6-ától 15-ig rendezték meg az első újkori nyári olimpiát. A francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére rendezett olimpián az európai országok sportolóin kívül az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is részt vett. A modern olimpiák első bajnoka, az amerikai James Connolly 13,42 méteres teljesítménnyel nyerte meg a hármasugrást.
A magyar sport első olimpiai aranyérmét április 11-én Hajós Alfréd nyerte a 100 méteres gyorsúszásban, majd egy óra múlva az 1200 méteres gyorsúszásban is diadalmaskodott. Teljesítményének értékét növeli, hogy a tengervíz hőmérséklete 13 °C volt. (Sportolóink még egy ezüst- és három bronzérmet szereztek Athénban.) Később labdarúgó lett, 1901-ben tagja volt az első magyar bajnokcsapatnak, a Budapesti Torna Clubnak, 1906-ban pedig egy esztendőn át a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.
Miután visszavonult az aktív sportolástól, építészmérnökként dolgozott. A szellemi olimpián is indult: 1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített stadionterve ezüstérmet nyert Párizsban; az aranyérmet nem ítélték oda. Számos épületet tervezett: a nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, az első magyarországi stadiont, az újpesti Megyeri úti sporttelepet és az Arany Bika Szállodát Debrecenben.
Borítókép: Athén, 1915. október 1. Athéni utcakép, a háttérben az Akropolisz romjaival. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-750738.
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 296 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
„Állítsátok meg a Földet, le akarok szállni róla”
Harminc éve távozott a színészóriás, aki a humort mindennél komolyabban vette. Bár a közönség elsősorban mint mulattatót szerette, drámai és énektehetsége is emlékezetes.
35 éve ég és föld között
1988-ban ezen a napon volt a Presser – Sztevanovity – Horváth alkotótrió mesemusicalje, a Padlás ősbemutatója a Vígszínházban.
A fáraó átka és a médiahecc
Nem feltétlenül kell a fáraók földjére zarándokolnunk ahhoz, hogy szemrevételezhessünk egy valódi egyiptomi múmiát.
Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái
Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.