Józsika, a legendás hang

Hatscher Jozefin keresztnevét édesanyja, nagyanyja, no meg Napóleon felesége után kapta, ám mindig jobban kedvelte, ha Józsának szólították, így is lett híres. Kollégái gyakran becézték Józsinak, és még a posta is kézbesített számára József néven hivatalos levelet. A téves címzés ellen állítólag csak egy alkalommal tiltakozott: amikor katonai sorozásra hívták.

A kispesti ezüstműves és nyomdásznő lánya nagypéntekről nagyszombatra virradóra született 1931. április 4-én, az óvodai karácsonyi ünnepségen a karon ülő kis Jézust „alakította”, később a szomszéd gyerekekkel közösen szórakoztatták színházasdival a bérház lakóit. Amikor az iskolában arra kérték a diákokat, hogy mindenki rajzolja le, mi akar lenni, Józsa egy varrónőt és egy színésznőt kanyarított a papírra. Utóbbiért nagyon haragudott a háború végén a Don kanyarból hazatérő édesapa, és lányának az apai foglalkozást, az ezüstműves szakmát kellett kitanulnia. Később egy jelvényszövetkezetben kitüntetéseket polírozott, a gyermekkorban lerajzolt vágyak azonban nem hagyták nyugodni. Megtanult varrni és ettől kezdve maga varrta a ruháit, a színművészetire pedig már 16 esztendősen jelentkezett.

Legendás évfolyamon: Soós Imre, Horváth Teri, Berek Kati, Szénási Ernő, Szemes Mari, Váradi Hédi, Psota Irén osztálytársaként végzett, és már elsőéves főiskolásként színpadra állhatott. Egyik barátnője, Sebestyén Évike, a híres színészdinasztia tagja (és az ő színházi ügyelő apukája) közbenjárására kerülhetett be Hacser Józsa is Bárdos Artúr Belvárosi Színházába statisztálni a Bulla Elma, Pándy Lajos, és főiskolai tanáruk, Lehotay Árpád főszereplésével futó G. B. Shaw-darab, Az ördög cimborája előadásába. A végzős osztály több tagjával együtt a Horvai-féle Madách Színházban is bemutatkozhatott. Lehotay Árpádon kívül saját bevallása szerint Rátkai Mártontól, későbbi játszótársai közül pedig Ajtay Andortól, Peti Sándortól, Keleti Lászlótól, Rozsos Istvántól, Latinovits Zoltántól tanulta a legtöbbet a szakmáról, ám abszolút művészi és emberi példaképe Dajka Margit volt, akivel a közös játék több mint tíz színdarabban és vendégszerepléseken is megadatott számára, többször a lányát is játszhatta.

Bár a tanulóévek alatt sok színinövendék kap vagy választ jobban csengő művésznevet, Hacser Józsánál ez szóba sem jöhetett. Mindig imádta a kabaré műfaját és a humort, és biztos volt benne, hogy egy nevettetőnek keresve sem lehet jobb vezetéknevet találni. Komikai vágyaihoz képest pályája komoly világirodalmi szereppel indult: élete első színházi szerződésével Ophélia szerepe várta Miskolcon. A borsodi megyeszékhely Prókai István osztálytársának szülővárosa volt, ahová házasságkötésük után közösen szerződtek. Az egyszerre tehetséges és vonzó ifjú színésznő remek feladatokban gazdag négy évadot követően költözött vissza Budapestre és lett a Jókai Színház tagja. Bár feje felett a színház később Thália, majd Arizona lett, igazgatók (Simon Zsuzsa, Egri István, Kazimir Károly, majd Mikó István) váltották egymást, Hacser Józsa közel 40 évig hűségesen egy helyben maradt.

A nagy váltás 1994-ben következett be életében: társulata feloszlatásakor a Petőfi Színház igazgatását átvevő Mikó Istvánnal (aki a színésznővel már tízévesen együtt szinkronizált és csodálta humorát) Sopronba igazol. Breki és Miss Röfi (ugyanis a híres Muppet Show bábsorozatot is közösen szinkronizálták Mikóval) meghatározó évtizedet tölt Sopronban, a fővárosi és siófoki otthonából ingázó színésznő az ezredfordulóig jobbnál jobb kis és nagy szerepben bizonyítva válik a helyi közönség rajongott kedvencévé, a Kabos Gyula-díjat is elnyeri. Az ő személyes kedvence a Valló Péter-rendezte A szentek kútja című Synge-darab női főszerepe lesz. A magát későn érő típusnak tartó Hacser Józsa egyetértett pályatársa, Schubert Éva mondásával, miszerint „az idő nekünk dolgozik”: izgalmas, temperamentumos időkori alakításokkal nyűgözte le közönségét.

Remekelt a – nem is olyan könnyű – könnyű műfajban is, párperces kabaréalakításba sűrítve egy karakter egész jellemét. „Mindig elmegyek a végső pontig a komédiázásban” – mondta egyszer, és jellegzetes alakításai, akár a villanásnyik is, maradandók is a nézői emlékezetben.

Öt évtizedes pályafutása alatt színházi munkája mellett végig filmezett is, a szinkronizálást és a tévés feladatokat mégis jobban szerette. Igazi clown volt, akár az olasz Giulietta Masina, akinek a hangját kölcsönözte. Jóval több volt, mint legendás hang, ám a rajzfilmek közül is generációk emlékezhetnek élénken Hagymácskára, később a Nils Holgersson Pocokjára, Az elsüllyedt világok című francia sorozat Popócici névre magyarított kalózára vagy Orinára, a Csip-csup csodák című japán animesorozat varjúlányára. Mind Hacser Józsa összetéveszthetetlen, rekedtes hangján szólaltak meg.

Egyszerre volt visszahúzódó és nyílt, kedves és konok, de mindig öntörvényű. Kíméletlen őszintesége és igazságérzete miatt tartották nehéz természetnek, miközben hitt a tehetségben és imádott inspiráló környezetben alkotni, vallva, hogy egymás munkájának elismerésétől igenis szárnyakat lehet kapni. Vallotta, hogy színészként – és ez az egyetlen kivétel – csak a saját hazájában lehet az ember próféta. Pályafutásának utolsó évtizede volt a legtudatosabb időszak életében emberileg és szakmailag, élete utolsó éveit pedig imádott Balatonjára visszahúzódva töltötte. Hobbija volt a kertészkedés, a barkácsolás, és rajongott az állatokért.

Miközben a színpadon Shakespeare, Molière, Szophoklész hősnőitől Tündén és Nyilas Misin át az őrnagy Ágikájáig klasszikus, modern és groteszk karaktereket formált izgalmasra, volt tündér és ördög, manó és anyó, vasmunkás és diáklány egyaránt, addig az életben macskák, vakondok, cinkék és csuszkák legjobb barátja. 

Halálának 10. évfordulóján Hacser Józsára A nap, amelyen a pápát elrabolták című 1988-as színházi felvétellel, valamint a Mestersége színész róla szóló portréjával emlékezünk 2024. március 4-én az MTVA Archívum m3.hu oldalán.

Borítókép: Budapest, 1962. február 24. Horváth Gyula és Hacser Józsa Goethe Kéz kezet mos című prózájának próbáján. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO -830457

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.