„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”

70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.

Karakter

Dr. Góg Laura | 2020.11.02 | olvasási idő: kb. 6 perc


„Nincs nagyobb boldogság, mint ha az ember meg tud élni a bogarából.”
Zenei és irodalmi ismeretei mellett ifjúkorában a történelemtől a természettudományig minden érdekelte, utcai szónoklással szoktatta magát a nyilvános szerepléshez, szenvedélyesen érdekelte a nyelvtan és a fonetika; és bokszbajnoknak is készült. Sokáig csak zenei és színházi újságíróként volt ismert. Feltűnést keltettek Ibsenről vagy Wagnerről írt elgondolkodtató, ugyanakkor szellemes tanulmányai. Hamar rájött, hogy regényíróként nem tud megélni, a drámaírást mégis csak negyvenéves kora körül kezdte, viszont 80-90 évesen is folyamatosan dolgozott.
Mezei Mária és Béres Ilona anya – lánya szerepben a Katona József Színház 1967-es „Warrenné mestersége” előadásában (MTI Foto: Keleti Éva)
„Soha nem másztam semmiféle szamárlétrán. Sikereimet pusztán a gravitációnak köszönhetem.”
Sokszor könnyű darabjai is találó kritikát rejtenek, és míg az általa kedvelt Ibsen tragikus hangvétellel, ő maga a komikum erejével világít rá a valóság olykor fájó, máskor ironikus aspektusaira. Korai művei (például a Warrenné mestersége) nem arattak sikert. Később a Caesar és Kleopátrával, a Tanner John házasságával és a „My fair lady” alapjául szolgáló Pygmalionnal világsikert ért el. A film is felfedezte, 1939-ben a Pygmalion forgatókönyve Oscar-díjat nyert.
Básti Lajos Higgins és Lehoczky Zsuzsa Eliza szerepében a Fővárosi Operettszínház „My fair Lady” című musicaljében, 1966-ban. Básti a musical alapjául szolgáló prózai Pygmalionban is játszott több mint egy évtizeddel korábban, Mészáros Ági partnereként. (MTI Foto: Tormai Andor)
„Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.”
Shawnak sikerült rábeszélnie Stella Campbellt, a híres angol színpadi színésznőt, hogy eljátssza Eliza szerepét a Pygmalionban, ennek kapcsán 1912-ben izgalmas levelezés és közös munka vette kezdetét közöttük. Tolnay Klári és Mensáros László, a két elválaszthatatlan barát az életben is tüneményes humorral és fűszeres iróniával fordult egymás felé, színpadon pedig sokszor voltak partnerek, számos Shaw darabban is. Hogy ki játssza G. B. Shaw és színésznő szerelme szerepét a „két királyi oroszlán ártatlan hancúrozásáról” szóló fergeteges Kilty darabban, nem lehetett kérdés...
Mensáros László és Tolnay Klári Jérome Kilty „Kedves hazug” című, Shaw és Mrs. Campbell levelezését és rejtélyes kapcsolatát feldolgozó, színművében, 1981-ben (MTI Foto: Tormai Andor)
„Tedd mindig azt, amitől félsz.” Shaw az 1923-as, nagy sikerű „Szent Johanna” című darabjában a tragikus és vígjátéki jelenetek mesteri ötvözésével sokak szerint betetőzte írói életművét.
Bulla Elma legendás Szent Johanna alakításának emblematikus képe a Magyar Néphadsereg Színházának 1956. január 25-ei előadásából (Foto: Farkas Tamás)
„Ne dühöngj, hogy megöregedtél, van, akinek ez sem sikerül.”
A különc író, aki mindig a maga útját járta, 94 évesen halálában is különleges maradt: egyes források szerint nem betegségben, hanem metszés közben egy almafáról esett le. Egyik utolsó írása pedig Newtonról szólt… Shaw az 1960-as, ’70-es évek Madách Színházában szinte „házi szerző” volt és olyan emlékezetes darabjai kerültek bemutatásra, mint a „Sosem lehet tudni”. A Tolnay Klári, Schütz Ila, Tímár Béla, Piros Ildikó, Huszti Péter, Mensáros László, Lőte Attila, Basilides Zoltán, Némethy Ferenc, Kádár Flóra által játszott előadás televíziós változata 2020. november 2-án este 20 óra 10 perckor látható az MTVA Archívum m3.hu oldalán, az (Ádám Ottó rendező szavaival) „öreg humánus prédikátor” emlékére.
Tolnay Klári (Clandonné) és Mensáros László (Walter, pincér) jelenete Shaw „Sosem lehet tudni” című színművében, 1970-ben. (MTI Foto: Keleti Éva)
Borítókép: Gábor Miklós John Tanner és Vass Éva Anna szerepében Shaw „Tanner John házassága” című darabjának próbáján a Madách Színházban 1963. január 29-én. MTI Fotó: Bartal Ferenc Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

Ön mennyit tud Gesztesi Károlyról?

Gesztesi Károly viccesen „száztíz kiló színhúsként” jellemezte magát. Számos érdekesség kiderül a kiváló humorú és utánozhatatlan orgánumú színészről, ha velünk tartanak és kitöltik szórakoztató kvízünket születésének 60. évfordulója alkalmából.

Mennyire ismeri a magyar filmeket? Tesztelje tudását!

Április 30-án ünnepeljük a Magyar Film Napját. Az évforduló alkalmából tematikus kvízzel kedveskedünk olvasóinknak. Jó szórakozást kívánunk, és ne feledjék, a kvízben szereplő minden filmet megtekinthetik az elkövetkező napokban a közmédia csatornáin!

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.