
„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”
70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.
Karakter
2020.11.02 | olvasási idő: kb. 6 perc
Zenei és irodalmi ismeretei mellett ifjúkorában a történelemtől a természettudományig minden érdekelte, utcai szónoklással szoktatta magát a nyilvános szerepléshez, szenvedélyesen érdekelte a nyelvtan és a fonetika; és bokszbajnoknak is készült. Sokáig csak zenei és színházi újságíróként volt ismert. Feltűnést keltettek Ibsenről vagy Wagnerről írt elgondolkodtató, ugyanakkor szellemes tanulmányai. Hamar rájött, hogy regényíróként nem tud megélni, a drámaírást mégis csak negyvenéves kora körül kezdte, viszont 80-90 évesen is folyamatosan dolgozott.

Sokszor könnyű darabjai is találó kritikát rejtenek, és míg az általa kedvelt Ibsen tragikus hangvétellel, ő maga a komikum erejével világít rá a valóság olykor fájó, máskor ironikus aspektusaira. Korai művei (például a Warrenné mestersége) nem arattak sikert. Később a Caesar és Kleopátrával, a Tanner John házasságával és a „My fair lady” alapjául szolgáló Pygmalionnal világsikert ért el. A film is felfedezte, 1939-ben a Pygmalion forgatókönyve Oscar-díjat nyert.

Shawnak sikerült rábeszélnie Stella Campbellt, a híres angol színpadi színésznőt, hogy eljátssza Eliza szerepét a Pygmalionban, ennek kapcsán 1912-ben izgalmas levelezés és közös munka vette kezdetét közöttük. Tolnay Klári és Mensáros László, a két elválaszthatatlan barát az életben is tüneményes humorral és fűszeres iróniával fordult egymás felé, színpadon pedig sokszor voltak partnerek, számos Shaw darabban is. Hogy ki játssza G. B. Shaw és színésznő szerelme szerepét a „két királyi oroszlán ártatlan hancúrozásáról” szóló fergeteges Kilty darabban, nem lehetett kérdés...


A különc író, aki mindig a maga útját járta, 94 évesen halálában is különleges maradt: egyes források szerint nem betegségben, hanem metszés közben egy almafáról esett le. Egyik utolsó írása pedig Newtonról szólt… Shaw az 1960-as, ’70-es évek Madách Színházában szinte „házi szerző” volt és olyan emlékezetes darabjai kerültek bemutatásra, mint a „Sosem lehet tudni”. A Tolnay Klári, Schütz Ila, Tímár Béla, Piros Ildikó, Huszti Péter, Mensáros László, Lőte Attila, Basilides Zoltán, Némethy Ferenc, Kádár Flóra által játszott előadás televíziós változata 2020. november 2-án este 20 óra 10 perckor látható az MTVA Archívum m3.hu oldalán, az (Ádám Ottó rendező szavaival) „öreg humánus prédikátor” emlékére.

A forradalom budapesti nyomai
Az 1848. március 15-i események helyszíneit járjuk be rövid összefoglalónkkal és a még fellelhető épületek és helyszínek fotóival. Tartsanak velünk!
„Isten áldásával!”
Így köszöntötték az Abigél sorozat Zsuzsanna testvérét alakító ma szülinapos Piros Ildikót, aki édesanyja beteljesületlen álmát váltotta valóra karrierjével.
„Éltes embernek lenni – kifejezetten szeretem”
Hogy a címbéli mondat hitelesen hangozzon egy 80. évét betöltő embertől, ahhoz bizony olyan élet kell, amire jó visszatekinteni. Márton Andrást köszöntjük születésnapján.
„Mi nem akartunk felnőni…”
Állította a Markos-Nádas-Boncz trióról a ma 60 éves Nádas György, aki 56 éve van a pályán, első fellépésekor ugyanis mindössze négyéves volt. Az előadott dalt édesapja, Nádas Gábor zeneszerző írta, meg is mutatjuk!