„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”
70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.
Karakter
Dr. Góg Laura | 2020.11.02 | olvasási idő: kb. 6 perc
Zenei és irodalmi ismeretei mellett ifjúkorában a történelemtől a természettudományig minden érdekelte, utcai szónoklással szoktatta magát a nyilvános szerepléshez, szenvedélyesen érdekelte a nyelvtan és a fonetika; és bokszbajnoknak is készült. Sokáig csak zenei és színházi újságíróként volt ismert. Feltűnést keltettek Ibsenről vagy Wagnerről írt elgondolkodtató, ugyanakkor szellemes tanulmányai. Hamar rájött, hogy regényíróként nem tud megélni, a drámaírást mégis csak negyvenéves kora körül kezdte, viszont 80-90 évesen is folyamatosan dolgozott.
Sokszor könnyű darabjai is találó kritikát rejtenek, és míg az általa kedvelt Ibsen tragikus hangvétellel, ő maga a komikum erejével világít rá a valóság olykor fájó, máskor ironikus aspektusaira. Korai művei (például a Warrenné mestersége) nem arattak sikert. Később a Caesar és Kleopátrával, a Tanner John házasságával és a „My fair lady” alapjául szolgáló Pygmalionnal világsikert ért el. A film is felfedezte, 1939-ben a Pygmalion forgatókönyve Oscar-díjat nyert.
Shawnak sikerült rábeszélnie Stella Campbellt, a híres angol színpadi színésznőt, hogy eljátssza Eliza szerepét a Pygmalionban, ennek kapcsán 1912-ben izgalmas levelezés és közös munka vette kezdetét közöttük. Tolnay Klári és Mensáros László, a két elválaszthatatlan barát az életben is tüneményes humorral és fűszeres iróniával fordult egymás felé, színpadon pedig sokszor voltak partnerek, számos Shaw darabban is. Hogy ki játssza G. B. Shaw és színésznő szerelme szerepét a „két királyi oroszlán ártatlan hancúrozásáról” szóló fergeteges Kilty darabban, nem lehetett kérdés...
A különc író, aki mindig a maga útját járta, 94 évesen halálában is különleges maradt: egyes források szerint nem betegségben, hanem metszés közben egy almafáról esett le. Egyik utolsó írása pedig Newtonról szólt… Shaw az 1960-as, ’70-es évek Madách Színházában szinte „házi szerző” volt és olyan emlékezetes darabjai kerültek bemutatásra, mint a „Sosem lehet tudni”. A Tolnay Klári, Schütz Ila, Tímár Béla, Piros Ildikó, Huszti Péter, Mensáros László, Lőte Attila, Basilides Zoltán, Némethy Ferenc, Kádár Flóra által játszott előadás televíziós változata 2020. november 2-án este 20 óra 10 perckor látható az MTVA Archívum m3.hu oldalán, az (Ádám Ottó rendező szavaival) „öreg humánus prédikátor” emlékére.
Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával
Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.
Ön mennyit tud Gesztesi Károlyról?
Gesztesi Károly viccesen „száztíz kiló színhúsként” jellemezte magát. Számos érdekesség kiderül a kiváló humorú és utánozhatatlan orgánumú színészről, ha velünk tartanak és kitöltik szórakoztató kvízünket születésének 60. évfordulója alkalmából.
Mennyire ismeri a magyar filmeket? Tesztelje tudását!
Április 30-án ünnepeljük a Magyar Film Napját. Az évforduló alkalmából tematikus kvízzel kedveskedünk olvasóinknak. Jó szórakozást kívánunk, és ne feledjék, a kvízben szereplő minden filmet megtekinthetik az elkövetkező napokban a közmédia csatornáin!
Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát
Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.