A magyar gasztronómia nagykövete

140 éve született Gundel Károly séf, vendéglőtulajdonos és gasztronómiai szakíró, aki sokat tett a magyar konyhaművészet nemzetközi elismeréséért.

Városi séták

2023.09.23 | olvasási idő: kb. 2 perc


Gundel Károly édesapja révén itta magába a vendéglátás alapjait. Gundel János 1857-ben, 13 évesen került Budára, és kisvendéglőkben kezdett dolgozni. 25 éves korában nyitotta meg első éttermét, a Bécsi sörházat. Számos vendéglátóipari testület tisztségviselője volt, és a bécsi szelet budapesti elterjesztése az ő nevéhez fűződik. Fia, az 1883. szeptember 23-án született Károly pikolófiúként kezdte meg inaséveit az édesapa által igazgatott István Főherceg szálloda éttermében. Gundel Károly azt a Blasutigh Margitot vette feleségül, akinek egyik rokona III. Napóleon, majd az orosz cári udvar konyhamestere volt. A megállapodott Károly 1910-ben bérelte ki az állatkerttel egyidőben épített, akkor Wampeticsnek nevezett vendéglőt és Gundelre nevezte át. Ettől fogva az épület nemcsak az étteremnek, hanem az emeleten a Gundel családnak is otthont adott. Azonban az épület a későbbi sikerek ellenére sem került soha a család birtokába, az államtól bérelték. 

A Gundel étterem mennyezetén látható freskó (MTI Fotó: Ráfael Csaba)

Gundel Károly legendás vendégszeretetén túl az ízes magyar fogásoknak köszönhette éttermének gyorsan terjedő hírnevét. Később egy családi jellegű vendéglőt is nyitott az állatkert látogatóinak, a Kós Károly tervezte Bagolyvár éttermet. Gundel olyannyira sikeres lett, hogy 1925-ben a Royal szálló, 1927-től pedig a Gellért szálló éttermének üzemeltetését is átvette a család. A szállókban ugyanis gyermekei, Gundel Ferenc és Gundel Katinka ügyelt a minőségre, míg Gundel Károly – akinek ez az étterem volt az élete – megmaradt a mára a róla elnevezett úton álló városligeti egység igazgatásánál. A mesterszakács és kiváló üzletember azonban többre vágyott. Kutatta a magyar konyha eredtét, és küldetésévé vált a magyar ízek nemzetközi megismertetése. A franciául kiválóan beszélő gasztronómus előbb külföldi lapokban jelentette meg a magyar konyhaművészetet méltató írásait, majd olyan, a gasztronómiában máig klasszikusnak számító könyveket adott ki, mint A vendéglátás művészete és a Kis magyar szakácskönyv, melyeket számos nyelvre lefordítottak. Gundel Károly zsenije olyan felkéréseket hozott, amelyek tovább öregbítették a magyaros ízek hírnevét a világban. Többek közt III. Viktor Emánuel olasz király, valamint az 1939-es New York-i világkiállítás látogatói is megízlelhették a Gundel étterem főztjét, amit a világkiállítás idején a New York Times így méltatott: „A Gundel vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus.”

A Gundel-ház 2014-ben (MTI Fotó: Róka László)

A magyar ízek szerelemesének nevéhez olyan receptek fűződnek, mint a mai formájában ismeretes palócleves, a Gundel-saláta, a Gundel-fogas és a Gundel-tokány. A Gundel-palacsinta alapjaiban azonban Márai Sándor feleségétől, Matzner Ilonától származik, ugyanis ő kínálta egyszer ezzel a desszerttel Gundel Károlyt. Az édesség lángoló változata emiatt sokáig Márai-palacsintaként szerepelt az étterem étlapján. A ma ismert Gundel-palacsintarecept ezen a néven 1986-ban a Gundel Ferenc és Gundel Imre átdolgozásában újra megjelentetett Kis magyar szakácskönyvben olvasható először. A legendás étterem máig viseli hírnevének megalapozója, a kitűnő gasztronómus, Gundel Károly nevét, az épület Gundel-házként pedig 2014. óta szerepel a hungarikumok listáján. 

Borítókép: A Gundel étterem névfelirata MTI Fotó Készítette: Faludi Imre, Tulajdonos: Faludi Imre: MTI-FOTO-BFALU20221002099

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Slágergyárosból szivacsgyáros

Ma lenne 90 éves a „magyar Frank Sinatra” a hatvanas évek sztárja, akiért lányok, asszonyok epekedtek egykor. Nem csak a szép hangjával hódított, modellt is állt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, és állítólag róla mintázták a Hadtörténeti Múzeum előtt állt katonaszobrot.

A Beszédes-híd újjászületése

A második világháborúban felrobbantott, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő dunaföldvári hidat az újjáépítése után 1951. december 23-án adták át a forgalomnak.

Kóczián Éva, aki 1956-tól 1962-ig Európa legjobbja volt

A világbajnok, hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező 1936. május 25-én született Budapesten.

Bonvivánból színészlegenda

A 35 éve távozott kétszeres Jászai Mari-díjas színészmesterre, Tomanek Nándorra emlékezünk, akinek pályája szokatlanul későn indult.