A görög kultúra gyöngyszemeit most otthonukból élvezhetik, hála a Rádióarchívum legfrissebb tematikus válogatásának. Hellász, Európa bölcsője: ez nem csak szófordulat, hiszen az építészettől kezdve a színházon át a filozófiáig a görögök a kultúra minden területén maradandót alkottak. Emellett persze élvezték is az életet: dalaikban és táncaikban szívvel-lélekkel fejezték ki érzelmeiket. Ma is érezzük ezeknek a fülbemászó dallamoknak az erejét, ritmusuk vonzását: a görög zene hatására kicsik és nagyok egyaránt táncra perdülnek! Hopplá!
Teszteljük is le ezt az axiómát mindjárt a Sirtos együttes közreműködésével rögzített görög dalcsokron! A Találkozás a tengerparton, a Miért faggatsz? vagy A szomszédban című dalok a történetmesélő balladák legszebb hagyományait elevenítik fel. Egyben azt is bizonyítják, hogy a Sirtos egyike a legjobb, tradicionális görög zenét játszó együtteseknek, akik friss, kortárs formában élesztik újjá a múlt értékeit.
A görögök nemcsak táncolni, hanem nevetni is szeretnek. Az ókori szerzőktől fennmaradt szatirikus komédiák arra engednek következtetni, hogy ez is egy mélyen gyökerező hagyomány náluk. Ilyen kacagtató, gunyoros mű például Plautustól A hetvenkedő katona. Plautus ugyan római vígjátékíró volt, ám ez a darabja kifejezetten görög környezetben játszódik, görög szereplőkkel, és a cselekmény alapvető elemei is a görög komédia hagyományait követik. A mű tele van szójátékokkal, tréfás fordulatokkal és okos párbeszédekkel, no meg pikáns történetekkel és szerelmi háromszögekkel. A gőgös katona túlzó hőstetteit Básti Lajos, a szolga furfangos cselvetéseit Csákányi László kelti életre ezen a ma is szórakoztató felvételen, olyan színészlegendák társaságában, mint Sinkovits Imre, Gáti József, Mécs Károly és Schubert Éva.
A próbatételek a görög hősök történeteiben éppúgy fontos szerepet játszanak, mint a magyar népmesékben. Zalán Tibor A rettentő görög vitéz című meséje ismert mitológiai témát dolgoz fel: az ifjú Thészeusz vándorlását és küzdelmeit, egészen az Ariadnéval való találkozásig és a Minótaurosz legyőzéséig. A történet régi, a szöveg viszont nagyon is friss – sőt, szemtelen és pimasz, mint maga a főhős, a tizenéves vagány kamasz Thészeusz. A mese bábelőadását korábban a Stúdió K játszotta nagy sikerrel. Ezúttal a rádióváltozatot hallgathatjuk meg Csákányi Eszter, Figeczky Bence, Elek Ferenc, Waskovics Andrea és további remek színészek előadásában.
A görög táj szépsége, a szövevényes mondavilág és a gazdag folklór a klasszikus zene nagy alakjait is megihlette. Mozart Idomeneo című műve felépítésében, témaválasztásában és szövegében sok szállal kötődik a barokk világához, azonban gyökerei a trójai háborúhoz nyúlnak vissza. A mitologikus cselekményben a drámai vétséget Idomeneo király követi el, aki fogadalmat tesz Poszeidónnak, hogy a tengeri vihartól megmenekülve feláldozza az első embert, akivel a szárazföldön találkozni fog – ekkor még nem sejti, hogy az áldozat saját szeretett fia, Idamante lesz.
A francia impresszionista zeneszerző, Claude Debussy Prelűdök című zongoraciklusának I. kötetét nyitó darab, A Delphoi táncosnők azért is különleges, mert a Delphiben, a szentély területén talált ókori szoboregyüttes ihlette. A zenemű egy ünnepélyes, lassú és méltóságteljes szertartási táncot jelenít meg. Debussy, hogy felidézze a delphoi szentély misztikus, füstös hangulatát, a zongorán szinte végig lenyomva tartja a pedált: a hangok így egymásba mosódnak, mint a szálló tömjénfüst, a lassú akkordok pedig a márványpadlón vonuló papnők méltóságteljes lépteit utánozzák.
Maurice Ravel Öt görög népdal című dalciklusa 1904-ben született. A népdalokat Ravel egy párizsi előadáson hallotta, majd zongorakísérettel látta el. A francia fordítás Michel Dimitri Calvocoressi munkáját dicséri. A dalciklus gyönyörűen ötvözi az autentikus görög dallamvilágot Ravel lenyűgöző impresszionista harmóniáival. Érdekes történeti adalék, hogy Ravelnek mindössze 36 órája volt a Khiosz szigetéről származó dallamok feldolgozására, mert barátjának egy egyetemi előadáshoz sürgősen zenei illusztrációra volt szüksége. A rohammunka ellenére a művek zseniális képet festenek a változékony görög temperamentumról: a büszke katonadaltól a szilaj körtáncig a görög léleknek szinte minden színe felragyog bennük – pontosan úgy, mint a Rádióarchívum Felfrissülünk! rovatának válogatásában.
Végezetül egy valódi különlegességet ajánlunk: Longusnak, a második században élt titokzatos szerzőnek a bukolikus szerelmi regényét, melynek címe: Daphnisz és Khloé. A cselekmény a festői Leszbosz szigetén játszódik, egy olyan távoli korban, amelyben szinte bármi megtörténhetett, a valóság egybemosódott a misztikummal. Nem csoda, hogy a történet később számos művészt inspirált további remekművekre: a könyv talán legszebb, legihletettebb illusztrációit Marc Chagall festette meg 1961-ben. A Rádióarchívum oldalán elérhető hangjátékban Venczel Vera szólaltatja meg Khloét, a pásztorlányt, míg az ifjú Daphnisznak Gyabronka József kölcsönzi a hangját.
Amennyiben kínálatunk felkeltette érdeklődésüket, látogassanak el a Rádióarchívum oldalára: https://nemzetiarchivum.hu/radio
Borítókép: Görögkeleti pópa Korfu szigetén (MTI Fotó: Farkas Tamás)
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 344 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!