Fürdő a Gellért-hegy lábánál

A XII. század derekától tudósítanak történeti források a hegy lábánál feltörő források gyógyító erejéről.

Városi séták

2021.07.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


Számos középkori utazó számolt be arról, hogy itt fürdött. A török hódoltság idején a világutazó Evlija Cselebi egy elhanyagolt fürdőről írt, melynek vize sokféle bajra jó. Buda visszafoglalása után, 1687-ben I. Lipót a romba dőlt fürdőt udvari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét újjáépítette, és a Szüzek Fürdőjének nevezte el. A fürdő amúgy rossz hírnévnek örvendett, mert a kerítésen át sokan lesték meg az itt fürdőző nőket. A víz iszaptartalma miatt Sáros fürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült meg.

A szálloda és a fürdő a hegy lábánál (Vadas Ernő felvétele)

A régi fürdőt 1894-ben, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd építésekor lebontották, és új építését határozták el. A meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor terve is első díjat kapott. A késő szecessziós épület 1912 és 1918 között a tervek ötvözésével épült meg. A 3500 vendég számára tervezett, négyemeletes, 176 szobás szálló 1918 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A lakosztályokat termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között egy harmincágyas kórház is működött.

A fürdő színes üvegtetővel fedett központi csarnoka Huszár Adolf "Vénusz és Ámor" című szobrával. A díszablakok Hende Vince tervei alapján készültek Róth Miksa üvegfestő műhelyében (Nagy Zoltán felvétele)

A szálló fénykora a két háború közötti időszakra esett. Éttermét két évtizeden át Gundel Károly vezette, több híres ételét is itt alkotta meg. Sebestyén Artúr tervei alapján 1927-re épült meg a világ első hullám strandfürdője, 1934-ben megnyitották a pezsgőfürdőt is. A Budapestre látogató hírességek kedvelték a pazar belső tereiről, teraszairól és medencéiről híres fürdőt, amely a budapesti társasági élet központjává vált.

A hullámmedence (MTI Fotó: Szamosi János)

A II. világháború a szállodát sem kímélte, csupán a falai maradtak meg. A szakaszos felújítás 1972-re fejeződött be, az épület teljesen visszanyerte eredeti képét. A pótolhatatlan eredeti belső díszítés a Zsolnay-majolikákkal a szállodában elpusztult, de a fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a művészi mozaikok, a színes üvegablakok és szobrok. A fürdő átfogó felújítása 2007–2008-ban zajlott, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvizű medencével egészült ki.

A fürdő központi csarnoka (Nagy Zoltán felvétele)

A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand a főváros talán legszebb fürdője. A négycsillagos, jelenleg 234 szobás, patinás szálloda vendégkönyvei a zenész Pablo Casals, Arthur Rubinstein, David Ojsztrah, Yehudi Menuhin, Richard Nixon amerikai elnök, a dalai láma, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és még számos híresség nevét, elismerő sorait őrzik, és a közelmúltban több hollywoodi filmben is feltűnt.

Fürdőzők a hullámmedencében, az előtérben Telcs Ede Gyermekfigurák című szobrával (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Borítókép: Budapest, 1960. június 27. A Gellért Gyógyfürdő és uszoda hullámmedencéje fürdőzőkkel, háttérben a szálloda épülete. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Fényes Tamás. Azonosító: MTI-FOTO-816141

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

A huszadik század magyar atlétája

Zsivótzky Gyula volt az első magyar kalapácsvető sportoló, aki 70 méter felett dobott. Pályafutása során két világ- és kilenc országos rekordot állított fel.

Párizs jelképe – a szélhámosság csúcsa

Párizsban 135 éve, 1887. január 26-án kezdték el és 1889. március 31-ére fejezték be az Eiffel-torony építését.

Retro sorozatkvíz magyar kedvencekkel. Ki ismer többet?

Melyek a legnépszerűbb régi magyar sorozatok? Ki ismeri ezeket igazán jól? Aki a főcím egyetlen képkockájából megmondja, melyik műsorról van szó, az biztosan. Próbálják ki bátran magukat a sorozatkvízben!

„Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit!”

Ma 200 éve született a színész, hősszerelmes, forradalmár, katona, de mindenekelőtt az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor.