Gedó György 75 esztendős

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Gedó György ökölvívót mutatjuk be.

Skicc

2024.04.23 | olvasási idő: kb. 4 perc


Gedó György 1949. április 23-án született Budapesten. Vér szerinti szüleit nem ismerte, még gyermek volt, amikor nevelőszüleivel Békéscsabára költöztek. Itt kezdett bokszolni a Békéscsabai Építők Előre klubban, 1965-től a Magyar Pamut versenyzője volt. Két év múlva a Budapesti Vasashoz igazolt, ahol a világhírű mesteredző, Adler Zsigmond tanítványa lett, őt tekinti nevelőapjának. Az élmezőnyben 1968-ban, az abban az évben bevezetett legkisebb súlycsoportban, a 48 kilós kislégsúlyban (papírsúly) bajnoki címmel mutatkozott be.

1970-ben az országos bajnokság döntőjében (MTI Fotó: Kovács Gyula)

A válogatottnak 1968-tól 1980-ig volt tagja, mindvégig papírsúlyban. Első olimpiáján, az 1968-as mexikói játékokon balszerencséjére már első meccsén megsérült és idő előtt búcsúzni kényszerült. A következő évben Bukarestben Európa-bajnoki aranyérmet szerzett, címét 1971-ben Madridban megvédte. Az 1972-es müncheni olimpiára már komoly esélyesként érkezett és ennek megfelelően szerepelt. A thaiföldi Sripirom Surapongot kiütötte, az ausztrál Dennis Alan Talbotot 5-0-ra leiskolázta, a szovjet Vlagyimir Ivanovon, akit a ringben megrendített, 3-2 arányú pontozásos győzelemmel jutott túl. Az elődöntőben a brit Ralph Evansre is rászámoltatott (5-0), majd a döntőben sem lehetett vitás az eredmény, a harmadik menetben az észak-koreai U Gil Kimre is rászámoltak és Gedó egyhangú, 5-0-ás pontozással győzött.

Európa-bajnokságon Papp Lászlóval (MTI Fotó: Szebellédy Géza)

Ez volt az első döntő az olimpiát beárnyékoló túszdráma lezárulta után (egy palesztin terrorszervezet az olimpiai faluban izraeli sportolókat gyilkolt meg és ejtett túszul, a balul sikerült mentőakció végén a terroristákkal együtt a túszok is életüket vesztették), így az aranyérmet a játékok folytatásához ragaszkodó NOB-elnök, Avery Brundage személyesen akasztotta nyakába. (Gedó elmondása szerint ő szerezte a századik magyar olimpiai aranyat, mivel a döntője előbb kezdődött, mint a birkózó Hegedűs Csabáé, és előbb is ért véget, csak az eredményhirdetése kezdődött később.)

1972-ben az olimpiai aranyérem átvételekor (MTI Fotó: Pálfai Gábor, Radó László)

Az olimpiát követően, 1973-ban besorozták, s mivel a Honvédba nem volt hajlandó átigazolni, edzésekre nem engedték. Nem csoda, hogy 1974-ben az amatőr boksz első, Kubában megrendezett világbajnokságán nem ért el helyezést, de az 1975-ös katowicei Európa-bajnokságon már bronzérmet szerzett. A montreali előolimpiát megnyerte, de a kanadai városban rendezett 1976-os játékokon nem jött ki a lépés, csak a negyeddöntőig jutott. Egy időre abba is hagyta az ökölvívást, a Vasasban sportelőadó, a szakszervezetben sportszervező, aztán vezetőedző lett. Három év múlva mégis visszatért a ringbe és kivívta az indulási jogot az 1980-as moszkvai olimpián, ahol ismét a nyolc közé került, ezzel ért véget aktív pályafutása.

Hazatérés az olimpia után Papp Lászlóval (MTI Fotó: Kovács Gyula)

Gedó gyors és nagyon kemény bokszoló volt, s balkezes lévén fordított alapállású, ami nem egyszer megzavarta ellenfeleit. Nyolcszoros magyar bajnokként (1968-1973, 1975, 1980) vonult vissza, és az egyetlen magyar ökölvívóként, aki négy olimpián vett részt. Huszonkét éven át volt válogatott, 597 meccséből csak tízet veszített el, egy döntetlenje volt, a többit mind megnyerte, 57-et kiütéssel.

A montreali olimpián iráni ellenfelével (MTI Fotó: Petrovits László)

1980-tól a Vasas Ökölvívó Szakosztályának edzője, 1981-től 1989-ig a Belvárosi Vendéglátó Vállalat üzletvezetője, majd a Népstadion és Intézményei rendésze, 1991-től 1995-ig az egri Kordax SE vezetőedzője volt. 1994-ben edzés közben súlyos balesetet szenvedett és lebénult, tolószékbe kényszerült, de kitartása és konoksága révén mankóval ismét megtanult járni.

1980-ban a moszkvai olimpián (MTI Fotó: Petrovits László)

Balesete után rendkívül nehéz körülmények közé került: felesége meghalt, rokkantnyugdíjából egyedül kellett nevelnie két gyermekét és felröppent a legenda - ami nem igaz -, hogy el akarta adni olimpiai aranyérmét. 1998-ban a Hősök terén alkalmi cipőpucolóként hívta fel a figyelmet az egykori sportolók nehéz sorsára, ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2004-ben az Országgyűlés megszavazza az olimpikonok életjáradékát.

Cipőpucolóként a Hősök terén (MTI Fotó: Honéczy Barnabás)

Gedó Györgyöt kétszer választották meg az év ökölvívójának (1968, 1972), 1982-ben pedig az év edzőjének. 1986-tól a Vasas Örökös Bajnoka, 2000-ben Aranygyűrűt, 2006-ban Életmű-díjat kapott. 2000-ben az Európai Amatőr Ökölvívó Szövetség (EABA) aranyérmét, 2009-ben a Magyar Ökölvívásért Érdemérmet, 2013-ban Csík Ferenc-díjat kapott. 2014-ben róla nevezték el a Vasas Fáy utcai Edzőcsarnokának ökölvívótermét. 2015 óta Zugló díszpolgára, 2017-ben a Békéscsaba halhatatlan sportcsillaga címet kapta meg, 2019-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség életműdíjjal tüntette ki.

Gedó György (MTI Fotó)

Gedó György a mai napig szívén viseli a magyar ökölvívás sorsát. 2016-tól a Magyar Ökölvívó Szövetség szakfelügyelőjeként járja az utánpótlás versenyeket, figyeli a tehetségeket és időnként kesztyűt húz, hogy átadja tudását. Ars poeticája: "Nincs bunyó, nincs boksz, csak ökölvívás! Ami az önvédelem nemes művészete."

Borítókép: Portréja 1968-ban készült Készítette: Petrovits László, tulajdonos: MTI Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-859739

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Bohóc és tragika

Beleszületett a színészvilágba, ahonnan édesapja tiltása sem tántorította el. Tragikus sorsú hősnőket és groteszk, eltorzult karakterfigurákat is életre keltett. 65. születésnapja alkalmából köszöntjük Básti Julit!

Csalok, de jól csinálom!

110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a Magyar Bűvészet Napja is.

Az utolsó aranyágacska

Árpád vezértől származtatjuk azt a dinasztiát, amely 1301-ig fejedelmeket és királyokat adott a magyar trónra. Ez az időszak teremtette meg a magyarság számára azt a jogot, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé váljon, múltja és jelene összefonódjon egész Európa történelmével.

Benedek Tibor, a sportlegenda

A háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok két évvel ezelőtti halála megrázta a sportvilágot és az egész országot. 50 éves lenne a vízilabda világklasszisa, Benedek Tibor.