Gedó György 75 esztendős

Gedó György 1949. április 23-án született Budapesten. Vér szerinti szüleit nem ismerte, még gyermek volt, amikor nevelőszüleivel Békéscsabára költöztek. Itt kezdett bokszolni a Békéscsabai Építők Előre klubban, 1965-től a Magyar Pamut versenyzője volt. Két év múlva a Budapesti Vasashoz igazolt, ahol a világhírű mesteredző, Adler Zsigmond tanítványa lett, őt tekinti nevelőapjának. Az élmezőnyben 1968-ban, az abban az évben bevezetett legkisebb súlycsoportban, a 48 kilós kislégsúlyban (papírsúly) bajnoki címmel mutatkozott be.

A válogatottnak 1968-tól 1980-ig volt tagja, mindvégig papírsúlyban. Első olimpiáján, az 1968-as mexikói játékokon balszerencséjére már első meccsén megsérült és idő előtt búcsúzni kényszerült. A következő évben Bukarestben Európa-bajnoki aranyérmet szerzett, címét 1971-ben Madridban megvédte. Az 1972-es müncheni olimpiára már komoly esélyesként érkezett és ennek megfelelően szerepelt. A thaiföldi Sripirom Surapongot kiütötte, az ausztrál Dennis Alan Talbotot 5-0-ra leiskolázta, a szovjet Vlagyimir Ivanovon, akit a ringben megrendített, 3-2 arányú pontozásos győzelemmel jutott túl. Az elődöntőben a brit Ralph Evansre is rászámoltatott (5-0), majd a döntőben sem lehetett vitás az eredmény, a harmadik menetben az észak-koreai U Gil Kimre is rászámoltak és Gedó egyhangú, 5-0-ás pontozással győzött.

Ez volt az első döntő az olimpiát beárnyékoló túszdráma lezárulta után (egy palesztin terrorszervezet az olimpiai faluban izraeli sportolókat gyilkolt meg és ejtett túszul, a balul sikerült mentőakció végén a terroristákkal együtt a túszok is életüket vesztették), így az aranyérmet a játékok folytatásához ragaszkodó NOB-elnök, Avery Brundage személyesen akasztotta nyakába. (Gedó elmondása szerint ő szerezte a századik magyar olimpiai aranyat, mivel a döntője előbb kezdődött, mint a birkózó Hegedűs Csabáé, és előbb is ért véget, csak az eredményhirdetése kezdődött később.)

Az olimpiát követően, 1973-ban besorozták, s mivel a Honvédba nem volt hajlandó átigazolni, edzésekre nem engedték. Nem csoda, hogy 1974-ben az amatőr boksz első, Kubában megrendezett világbajnokságán nem ért el helyezést, de az 1975-ös katowicei Európa-bajnokságon már bronzérmet szerzett. A montreali előolimpiát megnyerte, de a kanadai városban rendezett 1976-os játékokon nem jött ki a lépés, csak a negyeddöntőig jutott. Egy időre abba is hagyta az ökölvívást, a Vasasban sportelőadó, a szakszervezetben sportszervező, aztán vezetőedző lett. Három év múlva mégis visszatért a ringbe és kivívta az indulási jogot az 1980-as moszkvai olimpián, ahol ismét a nyolc közé került, ezzel ért véget aktív pályafutása.

Gedó gyors és nagyon kemény bokszoló volt, s balkezes lévén fordított alapállású, ami nem egyszer megzavarta ellenfeleit. Nyolcszoros magyar bajnokként (1968-1973, 1975, 1980) vonult vissza, és az egyetlen magyar ökölvívóként, aki négy olimpián vett részt. Huszonkét éven át volt válogatott, 597 meccséből csak tízet veszített el, egy döntetlenje volt, a többit mind megnyerte, 57-et kiütéssel.

1980-tól a Vasas Ökölvívó Szakosztályának edzője, 1981-től 1989-ig a Belvárosi Vendéglátó Vállalat üzletvezetője, majd a Népstadion és Intézményei rendésze, 1991-től 1995-ig az egri Kordax SE vezetőedzője volt. 1994-ben edzés közben súlyos balesetet szenvedett és lebénult, tolószékbe kényszerült, de kitartása és konoksága révén mankóval ismét megtanult járni.

Balesete után rendkívül nehéz körülmények közé került: felesége meghalt, rokkantnyugdíjából egyedül kellett nevelnie két gyermekét és felröppent a legenda - ami nem igaz -, hogy el akarta adni olimpiai aranyérmét. 1998-ban a Hősök terén alkalmi cipőpucolóként hívta fel a figyelmet az egykori sportolók nehéz sorsára, ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2004-ben az Országgyűlés megszavazza az olimpikonok életjáradékát.

Gedó Györgyöt kétszer választották meg az év ökölvívójának (1968, 1972), 1982-ben pedig az év edzőjének. 1986-tól a Vasas Örökös Bajnoka, 2000-ben Aranygyűrűt, 2006-ban Életmű-díjat kapott. 2000-ben az Európai Amatőr Ökölvívó Szövetség (EABA) aranyérmét, 2009-ben a Magyar Ökölvívásért Érdemérmet, 2013-ban Csík Ferenc-díjat kapott. 2014-ben róla nevezték el a Vasas Fáy utcai Edzőcsarnokának ökölvívótermét. 2015 óta Zugló díszpolgára, 2017-ben a Békéscsaba halhatatlan sportcsillaga címet kapta meg, 2019-ben a Magyar Ökölvívó Szövetség életműdíjjal tüntette ki.

Gedó György a mai napig szívén viseli a magyar ökölvívás sorsát. 2016-tól a Magyar Ökölvívó Szövetség szakfelügyelőjeként járja az utánpótlás versenyeket, figyeli a tehetségeket és időnként kesztyűt húz, hogy átadja tudását. Ars poeticája: "Nincs bunyó, nincs boksz, csak ökölvívás! Ami az önvédelem nemes művészete."

Borítókép: Portréja 1968-ban készült Készítette: Petrovits László, tulajdonos: MTI Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-859739

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.