A zömében drámai, groteszk és ironikus hangvételű szerepeket alakító színművész 1934. december 9-én született Budapesten. 19 éves koráig eszébe sem jutott, hogy színész legyen, szülei magasépítészeti technikumba íratták, de onnan hamar továbbállt. Vasesztergályos-inasként ismerkedett össze színjátszókörös fiatalokkal, ahonnan az egyik fiú jelentkezett a színművészetire. Garas – mondván, ha a barátját felveszik – zrikálásból szintén beadta a jelentkezési lapját a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Őt felvették, a színjátszócsoport tagját azonban nem.
Első filmes szerepét még főiskolásként Makk Károly rendezőtől kapta, a Liliomfi című vígjátékban az affektáló ifj. Schnaps grófot alakította. Pályafutása első időszakában olyan nagy színművészekkel játszhatott együtt, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Márkus László és Domján Edit. A sokoldalú művész volt Lucifer Az ember tragédiájában, Peachum a Háromgarasos operában, II. Henrik Az oroszlán télen című darabban és Woland A Mester és Margaritában.
Imádott hülyéskedni, könnyed komédiákban és nehéz szerepekben egyaránt remekelt. Gátlásosnak tartotta magát, fanyar egyéniségét mégis tudta kamatoztatni a világot jelentő deszkákon és a filmvásznon egyaránt.
Egy-egy filmforgatáson indulatos szakmai vitát folytatott a rendezőkkel. Megszállottan mindig a legjobbra törekedett, Sándor Pál rendező barátjával kiegészítették egymást a forgatásokon rengeteg vitájuk, civódásuk közepette. Erről így nyilatkozott egyszer a filmrendező: „Dezső egy nagyon összetett, sokoldalú egyéniség, amolyan »mindenféle« volt. Amiben részt vett, azt 1100 fokon végezte… A Régi idők focija című játékfilm soha nem készült volna el, ha nem vállalja el a főszerepet.” A focibolond mosodás szállóigévé vált mondatára sokan emlékeznek, akik látták a filmet: „Kell egy csapat!” Filmes berkekben Sándor Pállal, a legjobb baráttal tökéletes csapatot alkottak.
Kőnig tanár úr szerepében láthattuk az Abigél című tévésorozatban, a Mese a 12 találatról című vígjátékban olyan nagy nevekkel dolgozhatott együtt, mint Tolnay Klári, Darvas Iván vagy Ruttkai Éva. A Két emelet boldogság című vígjátékban meg Törőcsik Mari, Őze Lajos és Avar István volt a partnere. Érdekesség, hogy Törőcsik először Garassal lépett a Nemzeti Színház színpadára Az ember tragédiájában.
A nyolcvanas évektől kezdett el rendezni, de forgatókönyvet is írt, sőt a Budapest Bábszínházban is rendezett. Shakespeare: A vihar című bábelőadás után ezt írták róla: „Garas képes a nagyság, a jóság, a kegyetlen számítás, a lehiggadt, fölényes gúny keverékének az érzékeltetésére. Nagy pillanatai is vannak. Az előadás végén Ariel felöltözteti őt egykori ékes hercegi ruhájába. Lejön a lépcsőn a bábuk közé a földre. Letérdel. Szaggatott lesz a mozgása, az ujjai megmerevednek. Báb most ő is a bábok között.”
A gerolsteini nagyhercegnő című operett fiatalkora óta nagy kedvence volt, Latabár Kálmán és Feleki Kamill számait kívülről tudta. Ezért is vállalta el később az izgalmasnak tűnő Csárdáskirálynő című darab rendezését. Elmondása szerint ez a mű olyan Magyarországon, mint a futball, mindenki ért hozzá.
Első szabadúszó színészünk volt, aki felvállalta azt, hogy ha valamelyik színháznál nem érezte jól magát, továbbállt. Bár később dacos ifjonti döntésként magyarázta választását, idősebb korára mégis fontosnak tartotta, hogy egy társulathoz tartozzon. Rögeszmésen törekedett arra, hogy mindig mindent megmutasson magából. És hogy miért szeretett a színpadra lépni? Erről így nyilatkozott egyszer: „Bejönni a színpadra, mondani két mondatot, de úgy, hogy ötvenet képzeljenek mögé – na ezt szeretem én.” Félt a kudarcoktól, babonás színészként soha nem voltak szerepálmai. Elmondása szerint azért nem, mert látott nem egy színészkollégát, aki miután megkapta a szerepálmát, hatalmasat bukott a darabbal.
A nemzet színésze több mint 200 játék- és tévéfilmben, sorozatban számos emblematikus karaktert formált meg. 1999 óta őrzi lábnyomát a Nagymező utcai Pesti Broadway, 2016 óta pedig emléktábla őrzi nevét a szülőházán, a VII. kerületi Alsó erdősor utca 10-es szám alatt.
Garas Dezsőre emlékezve a Legenda a Varázsfuvoláról című színdarabot és az Örökös tagság című sorozat róla készült epizódját ajánljuk figyelmükbe az m3.hu online csatornán. Tartsanak velünk!
Borítókép: Portréja 2002-ben a Magyar Rádió Márványtermében készült. Készítette: Soós Lajos. Tulajdonos: MTI Rt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 299 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.