Galambos Erzsi tündöklő csillaga

„Szerettem mindig a tudásom legjavát adni. Minél idősebb az ember, annál nagyobb a felelősség, annál nyomasztóbb a szorongás. Nem okozok csalódást? Na, ez az a híres Galambos?!” Cikkünkben a fantasztikus primadonnára emlékezünk.

Karakter

2023.11.16 | olvasási idő: kb. 3 perc


Galambos Erzsi sosem okozott csalódást. Rajongott a közönségért és a hálás közönség viszontszerette ezért. Káprázatosan sikeres és hosszú pályáját primadonnaként és komoly szerepekben is a nézők és a szakma nagyrabecsülése kísérte. A Jászai Mari- és Déryné-díjas, valamint a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának választott színész 2002-ben sokoldalú művészi életútjáért, a musical műfajának magyarországi meghonosításáért és elismertetéséért Kossuth-díjat vehetett át. A méltatásból természetesen nem hiányozhattak kiváló tánctudással párosuló, élményt adó színészi alakításai sem. Anyaszínháza utóbbiakért is József Attila-gyűrűvel és a kedves színészkollégáról elnevezett Kaló Flórián-díjjal tüntette ki.

Németh Sándorral a Cirkuszhercegnő című operettben (MTI Fotó: Horvát Éva)

Galambos már négyévesen elhatározta, hogy primadonna vagy szubrett lesz. Játszott Lakner Bácsi Gyermekszínházában, nyolc évig balettozott. Iskolatársa, Róna Viktor mellett rájött, hogy a balerinalét nem elégíti ki. Elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, főiskolásként már Bajor Gizi mellett statisztált. Később Somlay Artúrtól Básti Lajoson át Latabár Kálmánig és Honthy Hannáig a század legnagyobbjaival lépett színpadra.

Zenthe Ferenccel a Csendes otthon című film felvételén (MTI Fotó: Tormai Andor)

Álma 1964-ben vált valóra: a Fővárosi Operettszínház tagja lett. „Amikor bekerültem, ott volt Honthy, Sárdy, Latabár, Feleki Kamill. Ahhoz, hogy felnőjek hozzájuk, le kellett hoznom a csillagot az égről” - nyilatkozta. A Nagymező utcában csaknem két évtizedig az első számú sztárok egyike volt, aztán váratlanul átszerződött a József Attila Színházhoz. Meg akarta mutatni, hogy prózai színésznőnek is kitűnő. Utóbbit egyebek közt a III. Richárd Erzsébet királyné szerepében is bizonyította. Legemlékezetesebb szerepének Georg Kreisler Lola Blau című zenés monodrámáját tartotta.  A társulat örökös tagjaként, korát meghazudtolva, közel a kilencvenhez is még színpadra lépett itt. 

Legnagyobb sikereit modern zenés darabok főszerepeiben aratta: a Kabaré és a Chicago mellett emlékezetes Eliza volt a My Fair Ladyben, Dulcinea a La Mancha lovagjában, Anita a West Side Storyban és vagány Kocsma Jenny a Koldusoperában. Több mint hetven parádés főszerep, közte több Shakespeare-alakítás is kötődik a nevéhez. A közönség olyan filmekből és tévés produkciókból emlékezhet rá leginkább, mint a Rákóczi hadnagya, A Lili bárónő, az Özvegy menyasszonyok, vagy a Szerelem első vérig. Galambos Erzsit a magyar színháztörténet egyik legfényesebb csillagaként őrzi meg emlékezetében a közönség.

Galambos Erzsi 2015-ben (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

Galambos Erzsire az MTVA Archívum m3.hu oldalán a Mestersége színész című sorozat róla szóló portréműsorával emlékezünk.

Borítókép: Galambos Erzsi 1965-ben. Készítette: Maár Mariann, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-F__MM19650616027

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Az elveszett filmcsillag

Születésnapja alkalmából elevenítjük fel a második világháború utáni időszak egyik kimagasló tehetségű színésznője, Bara Margit életét és munkásságát.

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

Világelső acetilénlámpák

125 évvel ezelőtt gyúltak ki a világon elsőként Tatán az utcai acetilénlámpák fényei. Ma már el sem tudjuk képzelni az életünket közvilágítás nélkül, ám hosszú utat jártunk be a gázlámpáktól a központilag vezérelt világításig.