Intellektuális színészegyéniség

A Kossuth-díjas színművész 1919. április 7-én született Zalaegerszegen. Édesapja mozitulajdonos volt, így aztán nem volt kérdés, hogy milyen hivatást válasszon magának. Kétéves korában még járni is a moziban tanult meg, mivel a filmszínház emeleti irodájában laktak. Gábor Miklóst többféle művészeti ág is izgatta, már gimnazistakánt francia szerzők könyveit olvasta, mindig ott volt a könyvesboltban, és amint megjelent valami, azt azonnal megvásárolta. Szeretett rajzolni, festeni, érdekelte a vívás, a fotózás, és naplót is vezetett, később több kötete is megjelent.

Tudatosan, mérnöki pontossággal készült minden munkájára, saját alkatához kialakított egy mozgástechnikát, a Hamlet előtt még beszédórákat is vett. Ez a szerep a kor, a darab, a közönség és Gábor Miklós szerencsés találkozása volt. Egy neves angol kritikus azt írta róla, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Hamlet-alakítás Európában. Kevesen tudják róla, de szerepeinek közel felét a vidám figurák tették ki. Szívesen vállalt vendégjátékot az Operettszínházban, mivel nagyon szerette a zenés darabokat is. A My Fair Lady Higgins professzora az egyik kedvence volt.

Nem színész akart lenni, hanem a „szerep”, akit a színpadon játszott. Önkifejezésének korai szakaszában így nyilatkozott erről: „Meg akartam mutatni a világnak, hogy létezem és élek. Ez az érzés sajdult meg bennem tizennégy éves koromban. Kerestem az utat, amelyen keresztül megmutathatnám, mi is van, mi is ébred bennem. A legkézenfekvőbb kinyilatkoztatási mód úgy éreztem, a festés. Színek, amelyek mindent kifejeznek. Piros örömök, szürke bánatok, zöld remények.” Később azonban rájött, hogy színészként jobban ki tudja fejezni érzéseit: „Közvetlenebb eszközöket kutattam, s így találtam rá saját magamra, saját hangomra, gesztusaimra.”

Korának egyik legműveltebb színművészét legjobban a próbák izgatták, nap, mint nap órákat gyakorolt, folyamatosan rendezte saját magát a színpadon: „Én mindig úgy dolgozom a szerepemmel, hogy az egészet nézem. Addig nincs nyugtom, maradásom, amíg valamennyi mozdulat, egy mondat ritmusa, vagy egy kép nem illik pontosan bele az egészbe. Folyton azt keresem, és igyekszem megtalálni. A darab egész mondanivalójához törekszem illeszteni a legapróbb részletet is.”

Igazi őstehetség volt, aki rendkívüli stílusérzékkel formálta meg karaktereit, így aztán bármilyen szerepet rá lehetett osztani. A hazai és külföldi drámairodalom legnagyobb alakjait ölthette magára, színpadra lépett Gogol A revizor, Madách Az ember tragédiája vagy Füst Milán Negyedik Henrik című darabjában, filmben láthattuk többek között a Valahol Európában, a Mágnás Miskában, a Különös házasságban vagy az Apa - Egy hit naplója című játékfilmben.

A sármos színművész rengeteg hölgy szívét megdobogtatta, második felesége Ruttkai Éva volt, azonban az ’50-es évek álompárjának útjai szétváltak. Gábor Miklós harmadszorra is színésznőt vett feleségül, élete végéig boldog házasságban élt Vass Évával. Színházi felvételek, hangjátékok, szinkronszerepek, tévé- és játékfilmek, a róla elnevezett Gábor Miklós-díj és Ruttkai Évával közös lányuk, Gábor Júlia őrzi hagyatékát. 

És vajon mire volt a legbüszkébb hivatásában a 79 éves korában elhunyt érdemes művész? - „A legjobban esik, ha valaki azt mondja, te vagy Hamlet. Te vagy az. Ez számomra a legtöbb, amit egy szerepemben elérhetek.”

 

Emlékezzünk együtt Gábor Miklósra az m3.hu online csatornán, ma este a Vasárnapi vers sorozatban Goethe Prometheus című versét szavalja el, 2024. április 8-án pedig a Tanner John házassága című színházi előadásban és a Mestersége színész sorozat róla szóló epizódjában láthatják. Tartsanak velünk!

Borítókép: Az ördög cimborája című darabban Készítette: Bartal Ferenc, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-805149

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.