Pesszimista művek egy emberszerető alkotótól

55 éve nincs köztünk Füst Milán – míg fő műve, a Feleségem története filmként hódítja meg a világot.

Karakter

2022.07.26 | olvasási idő: kb. 2 perc


Manapság Füst Milán neve újra ismerősen csenghet sokaknak, hisz regénye, a Feleségem története filmként a világ számos pontján, fesztiválokon és hazánkban is nagy sikert aratott. A rendező Enyedi Ildikó már több évtizede készült megfilmesíteni a regényt, amibe első olvasásra beleszeretett. Füst Milán 7 évet szánt a megírására, elmondása szerint szinte teljes aszkézisben, mellőzve olvasást, színházat és mindennemű társasági életet. A mű elkészülte után a kézirat 40 ezer lapjával több héten át fűtötte fel fürdőkályháját.

Sinkó László és Gobbi Hilda Füst Milán Boldogtalanok című drámájában

Füst Milán természetét fennmaradt naplóiból és kortársai, barátai szavaiból ismerjük – nehézkes, betegeskedő, aggályoskodó ember hírében állt. Energiáit mindenekelőtt az írásba forgatta, ahogyan ő maga fogalmaz: Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van. S bár már fiatalon egy aggastyán szemléletével várta a halált, az csak 79 éves korában jött el érte, egy hosszú, alkotó élet alkonyán. Tanítványát, Helfer Erzsébetet vette nőül, ám ez a kapcsolat szerelmet nem, csak szeretetet adott. Füst életét végigkísérte gyerekkori szerelmével, Jaulusz Erzsébettel való plátói szerelme, melyet egész életükön át tartó levelezés, szerelmi vallomások, csalódások, közeledés és távolodás dinamikája tartott életben. Az életre szóló vonzalommal összekötött két lélek alig egy hónap különbséggel, 1967 nyarán követte egymást a túlvilágra.

Benedek Miklós és Udvaros Dorottya jelenete Füst Milán Catullus című darabjában

Az író, költő elismertsége életében és halála után is váltakozó volt. Mint a Nyugat élvonalbeli szerzőjét elismerték, ám a Feleségem története megjelenésekor mérsékelt fogadtatásra talált. Füst egyedi nyelvezete, szinte előzmények nélküli szabadversformái megosztották kritikusait és olvasóit. 1965-ben a svéd rádió interjút készített vele, mint a Nobel-díj esetleges várományosával, ekkor már kezdtek felfigyelni regény és írója jelentőségére, ám munkássága a mai napig méltó helyére vár az irodalmi panteonban. Mi, olvasók használjuk arra a mai évfordulót, hogy elővegyük egy-egy művét, s vele kapcsolatban megvonjuk a magunk egyenlegét. 

Borítókép: Füst Milán író otthonában; Tulajdonos: MTI Fotóarchívum; Készítette: Zinner Erzsébet, Azonosító: MTI-FOTO-800609

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

Orosz Adélt köszöntjük!

A Nemzeti Fotótár különleges képeivel köszöntjük születésnapján a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas kiváló táncművészt és balettpedagógust, az Operaház örökös tagját és mesterművészét.

A Tisza szabályozása

A Tisza nem csak a Duna leghosszabb mellékfolyója, egyben Magyarország nemzeti folyama is, mely 962 kilométeres hosszának nagyobb részét hazánk területén kanyarogja végig. Évszázadokig ez az olykor kiszámíthatatlannak tűnő kanyargósság volt a gondok forrása.

A Pesti Vigadó története dióhéjban

1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.