Pesszimista művek egy emberszerető alkotótól

55 éve nincs köztünk Füst Milán – míg fő műve, a Feleségem története filmként hódítja meg a világot.

Karakter

2022.07.26 | olvasási idő: kb. 2 perc


Manapság Füst Milán neve újra ismerősen csenghet sokaknak, hisz regénye, a Feleségem története filmként a világ számos pontján, fesztiválokon és hazánkban is nagy sikert aratott. A rendező Enyedi Ildikó már több évtizede készült megfilmesíteni a regényt, amibe első olvasásra beleszeretett. Füst Milán 7 évet szánt a megírására, elmondása szerint szinte teljes aszkézisben, mellőzve olvasást, színházat és mindennemű társasági életet. A mű elkészülte után a kézirat 40 ezer lapjával több héten át fűtötte fel fürdőkályháját.

Sinkó László és Gobbi Hilda Füst Milán Boldogtalanok című drámájában

Füst Milán természetét fennmaradt naplóiból és kortársai, barátai szavaiból ismerjük – nehézkes, betegeskedő, aggályoskodó ember hírében állt. Energiáit mindenekelőtt az írásba forgatta, ahogyan ő maga fogalmaz: Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van. S bár már fiatalon egy aggastyán szemléletével várta a halált, az csak 79 éves korában jött el érte, egy hosszú, alkotó élet alkonyán. Tanítványát, Helfer Erzsébetet vette nőül, ám ez a kapcsolat szerelmet nem, csak szeretetet adott. Füst életét végigkísérte gyerekkori szerelmével, Jaulusz Erzsébettel való plátói szerelme, melyet egész életükön át tartó levelezés, szerelmi vallomások, csalódások, közeledés és távolodás dinamikája tartott életben. Az életre szóló vonzalommal összekötött két lélek alig egy hónap különbséggel, 1967 nyarán követte egymást a túlvilágra.

Benedek Miklós és Udvaros Dorottya jelenete Füst Milán Catullus című darabjában

Az író, költő elismertsége életében és halála után is váltakozó volt. Mint a Nyugat élvonalbeli szerzőjét elismerték, ám a Feleségem története megjelenésekor mérsékelt fogadtatásra talált. Füst egyedi nyelvezete, szinte előzmények nélküli szabadversformái megosztották kritikusait és olvasóit. 1965-ben a svéd rádió interjút készített vele, mint a Nobel-díj esetleges várományosával, ekkor már kezdtek felfigyelni regény és írója jelentőségére, ám munkássága a mai napig méltó helyére vár az irodalmi panteonban. Mi, olvasók használjuk arra a mai évfordulót, hogy elővegyük egy-egy művét, s vele kapcsolatban megvonjuk a magunk egyenlegét. 

Borítókép: Füst Milán író otthonában; Tulajdonos: MTI Fotóarchívum; Készítette: Zinner Erzsébet, Azonosító: MTI-FOTO-800609

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Sosem látott fotók a taxisblokádról

1990 októberében emlékezetes, négynapos óriásblokád alakult ki Magyarországon. Ennek eseményeit idézzük föl sosem látott fotókkal és videófelvételekkel.

Isten véled édes Piroskám

Imádta az operát, a futballt és a közönségét. Valamennyi nagy táncdalfesztivál döntőse és számtalan sláger előadója volt Aradszky László, aki mindvégig derűs, életvidám emberként élte az életét.

50 éves a budapesti 2-es metró

A más néven kelet-nyugati metróvonal második szakaszát a Deák tér és a Déli pályaudvar között 1972. december 22-én adták át az utazóközönségnek.

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...