A Kálvin tér forgalmas közlekedési csomópontjától néhány lépésnyire mintha megállt volna az idő: impozáns neobarokk palota emelkedik a háztetők fölé, kapujában cseverésző diákok csoportosulnak. A kép nagyon is mai, azonban az épület meglehetősen régi darab: 1886–1889 között épült. Szászországi Meinig Artúr tervezte, és a kor nagy mesterei, például a ,,lágy vas művészeként” is ismert Jungfer Gyula dolgoztak rajta – az épület kapui, kandeláberei és rácsai Jungfer alkotásai. Míg külsejében a drezdai barokk jegyei uralkodnak, addig belsejére a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Nem csoda, hogy 1889-es megnyitása óta az egyik legszebb palotaként tartották számon egész Budapesten.
Persze a kacsalábon forgó hajlékot eredetileg nem könyvtárnak szánták: a kastélyairól (Békéscsaba-Gerla, Szabadkígyós) és mesebeli gazdagságáról híres Wenckheim Frigyes gróf építtette abból a célból, hogy a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idején méltóképp tudja magát reprezentálni. Bálok, ünnepi fogadások, különféle társasági rendezvények színtere volt a palota hajdanán: régi pompájának fénye ma is ott bujkál az olvasóteremmé átvedlett szalonokban.
A régi arisztokrácia letűntével prózaibb időszak következett a palota életében: 1927-ben, a grófék halála után az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. Négy évig tartó átalakítást követően – melynek során a reprezentatív térsor lényegében változatlan maradt – 1931 áprilisában nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára immár mint Fővárosi Könyvtár. A nagy táncteremből olvasóterem lett, az ebédlőből folyóiratterem, a kis táncteremből katalógus-, az ezüst szalonból pedig referenciaterem. Az arisztokrata hölgyek topánkái helyett vékonypénzű diákok cipőtalpai csoszogtak a fényesre suvickolt padlón.
A Fővárosi Közgyűlés a kilencvenes évek közepén jelentős bővítésről döntött, hiszen a növekvő forgalmat az olvasótermek már alig tudták kiszolgálni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött teljes rekonstrukciója jelentette. Hegedűs Péter építész tervei alapján kezdődött meg az átalakítás 1998-ban. Három évre rá, 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár korszerűsített, felújított központi könyvtárát, amit ma is megcsodálhatunk nap mint nap. Az előző időszakhoz képest lényeges változás, hogy a műemlék Wenchkeim-palota a Reviczky utcai Berczik-palotával, illetve a Baross utcai új szárnnyal bővült. A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú komplexum lett, a méreteihez illeszkedő szolgáltatásokkal.
Az immár 13 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttesben a Sárkányos Gyerekkönyvtár is helyet kapott, melyben időről időre különböző családbarát programokat, műhelyeket és foglalkozásokat tartanak. Az Ötpacsirta utcai Pálffy-palotából átköltöztetett Zenei Gyűjtemény 2021 szeptemberében nyílt meg a FSZEK falai között, így azóta a hangzó műfajban kutatni vágyók is sűrűn látogatják a főváros legszebb könyvtárát.
Kedves Olvasók, tekintsék meg a Híres magyar könyvtárak sorozat Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat ismertető epizódját az alábbi linkre kattintva: https://s.mtva.hu/cWJBUhvq
Borítókép: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának bejárata. Készítette, tulajdonos: Róka László
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 338 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!