A forradalom budapesti nyomai

Az 1848. március 15-i események helyszíneit járjuk be rövid összefoglalónkkal és a még fellelhető épületek és helyszínek fotóival. Tartsanak velünk!

Ünnepek és hétköznapok

2023.03.15 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Pilvax kávéház 1948-ban (MTI Fotó: Rózsa László)

Március 14-én a radikális ifjak találkahelye, a mai Petőfi Sándor utca 7. szám alatt található Pilvax kávéház felbolydult a bécsi forradalom hírére, és az összegyűltek mielőbbi cselekvést sürgettek. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula politikai kiáltvánnyá dolgozta át a 12 pontot, melyet felolvastak a kávéházban gyülekezőknek, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt versét, a Nemzeti dalt. Ezután elindultak, hogy az egyetemek hallgatóit is megnyerjék ügyüknek, többek között a jogi karra a mai Egyetem téren állt pálos kolostor épületéhez vonultak, ahol - mint minden helyszínen - elhangzott a 12 pont, és Petőfi is elszavalta költeményét. 

A pálos kolostor helyén álló ELTE épülete az Egyetem téren (MTI Fotó: Nagy Zoltán)

A diákokkal és az utcáról csatlakozott emberekkel kibővült tömeg az Egri úton (ma Kossuth Lajos utca) vonult Landerer és Heckenast nyomdájáig, ahol kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A forradalmi tömeg délután háromkor a Nemzeti Múzeum előtti téren népgyűlést tartott. A márciusi ifjak a kiáltvány és a Nemzeti dal nyomtatott példányait osztogatták, míg Petőfi, Vasvári Pál és Irinyi József beszéddel lelkesítette az egybegyűlteket. 

A Nemzeti Múzeum 1900 körül (MTI Fotó)

A nép a Városházához indult, hogy a 12 pont elismerését követeljék a városi tanácstól. A tanácsot Rottenbiller Lipót alpolgármester győzte meg arról, hogy fogadják el a proklamációt. A tömeg ezután Budára az Úri utcába indult, hogy a Helytartótanácsnak is átadja követeléseit. 

Az Úri utca látképe (MTI Fotó: Róka László)

Az ekkor még csak épülő Lánchíd helyett a pesti Redout-nál (ma Vigadó) található hajóhídon keltek át a folyón. A Helytartótanács elfogadta a tömeg követeléseit, köztük a cenzúra eltörlését és Táncsics Mihály szabadon bocsátását is, aki a közeli József kaszárnyában raboskodott, mert röplapokban követelte a jobbágyság felszabadítását.

Az egykori József kaszárnya épülete (MTI Fotó: Jászai Csaba)

A Március 15-i események a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán álló Nemzeti Színházban értek véget. Az esti Bánk bán előadást félbeszakították, elhangzott a Nemzeti dal és elénekelték a Szózatot, valamint a Himnuszt. Jókai Mór beszédet intézett a hallgatósághoz, mellkasára későbbi felesége, Laborfalvi Róza tűzött nemzeti színű kokárdát. Mivel ezen a napon hirdették ki elsőként a polgári sajtószabadságot és nyomtatták az első szabad dokumentumokat, azaz a 12 pontot és a Nemzeti dalt, így emlékezésül március 15. a magyar sajtó napja is. 

Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra a mai napon az MTVA Archívum online csatornáján, az m3-hu-n a Cimbora című magazin ünnepi epizódjával, a „Fényesebb a láncnál a kard…”, valamint a Mit kíván a magyar nemzet című műsorokkal emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Ünnepi montázs MTVA/Bizományosi: Faludi Imre, Azonosító: MTI-FOTO-462960

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Charlestontól a hiphopig - avagy a táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre, az egyetemes táncművészet megújítója. Ehhez kapcsolódva lett 1982-től április 29. a tánc világnapja.

Aki sosem fogy ki a jó sztorikból

Kiapadhatatlannak tűnik az a kút, amelyből Fábry Sándor a történeteit meríti. 70. születésnapja alkalmából néhány visszaemlékezését felidézve bemutatjuk az országos ismertségig vezető lépcsőfokokat, tartsanak velünk!

„Kiskabos” – a humor óriása

100 éve született a Vidám Színpad egyik nagy nevettetője, Kabos László, akinél senki nem tudta jobban, mekkora erő rejlik a humorban.

Kívül komikus, belül hősszerelmes - 100 éve született Pécsi Sándor

Különleges fotókkal, bejátszásokkal, érdekességekkel és műsorfolyammal idézzük meg a kétszeres Kossuth-díjas, közönségkedvenc színészt, aki 25 évet töltött a színpadon, 50 évet élt, és idén 100 éve született.