![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/BFALU20140302447.jpg)
A forradalom budapesti nyomai
Az 1848. március 15-i események helyszíneit járjuk be rövid összefoglalónkkal és a még fellelhető épületek és helyszínek fotóival. Tartsanak velünk!
Ünnepek és hétköznapok
2023.03.15 | olvasási idő: kb. 3 perc
Március 14-én a radikális ifjak találkahelye, a mai Petőfi Sándor utca 7. szám alatt található Pilvax kávéház felbolydult a bécsi forradalom hírére, és az összegyűltek mielőbbi cselekvést sürgettek. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula politikai kiáltvánnyá dolgozta át a 12 pontot, melyet felolvastak a kávéházban gyülekezőknek, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt versét, a Nemzeti dalt. Ezután elindultak, hogy az egyetemek hallgatóit is megnyerjék ügyüknek, többek között a jogi karra a mai Egyetem téren állt pálos kolostor épületéhez vonultak, ahol - mint minden helyszínen - elhangzott a 12 pont, és Petőfi is elszavalta költeményét.
A diákokkal és az utcáról csatlakozott emberekkel kibővült tömeg az Egri úton (ma Kossuth Lajos utca) vonult Landerer és Heckenast nyomdájáig, ahol kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A forradalmi tömeg délután háromkor a Nemzeti Múzeum előtti téren népgyűlést tartott. A márciusi ifjak a kiáltvány és a Nemzeti dal nyomtatott példányait osztogatták, míg Petőfi, Vasvári Pál és Irinyi József beszéddel lelkesítette az egybegyűlteket.
A nép a Városházához indult, hogy a 12 pont elismerését követeljék a városi tanácstól. A tanácsot Rottenbiller Lipót alpolgármester győzte meg arról, hogy fogadják el a proklamációt. A tömeg ezután Budára az Úri utcába indult, hogy a Helytartótanácsnak is átadja követeléseit.
Az ekkor még csak épülő Lánchíd helyett a pesti Redout-nál (ma Vigadó) található hajóhídon keltek át a folyón. A Helytartótanács elfogadta a tömeg követeléseit, köztük a cenzúra eltörlését és Táncsics Mihály szabadon bocsátását is, aki a közeli József kaszárnyában raboskodott, mert röplapokban követelte a jobbágyság felszabadítását.
A Március 15-i események a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán álló Nemzeti Színházban értek véget. Az esti Bánk bán előadást félbeszakították, elhangzott a Nemzeti dal és elénekelték a Szózatot, valamint a Himnuszt. Jókai Mór beszédet intézett a hallgatósághoz, mellkasára későbbi felesége, Laborfalvi Róza tűzött nemzeti színű kokárdát. Mivel ezen a napon hirdették ki elsőként a polgári sajtószabadságot és nyomtatták az első szabad dokumentumokat, azaz a 12 pontot és a Nemzeti dalt, így emlékezésül március 15. a magyar sajtó napja is.
Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra a mai napon az MTVA Archívum online csatornáján, az m3-hu-n a Cimbora című magazin ünnepi epizódjával, a „Fényesebb a láncnál a kard…”, valamint a Mit kíván a magyar nemzet című műsorokkal emlékezünk. Tartsanak velünk!
Borítókép: Ünnepi montázs MTVA/Bizományosi: Faludi Imre, Azonosító: MTI-FOTO-462960
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Kárpáti Rudolf 100!
Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.
„Minden a fejen, a kézen, meg a bátorságon múlik”
Tíz éven keresztül csak Kamuthyak nyertek magyar bajnokságot tőrvívásban. Dr. Kamuthy Jenő hatszoros, öccse, László pedig négyszeres magyar bajnok volt.
Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik
A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.
Böbe, az iskolateremtő csimpánz
A hatvanas években Böbe elvarázsolta a Veszprémi Állatkert gondozóit és látogatóit képességeivel. Rajzolt, festett és gyurmázott, takarított, szörpöt kavart, kávét főzött, kanállal evett tányérból. A finom falatok megkaparintásáért kulccsal nyitott lakatot és zárat.