Fényes Szabolcs 1912. április 30-án látta meg a napvilágot Nagyváradon, polgári családban. A kivételes tehetségű fiú egészen korán, 12 évesen eldöntötte, hogy zeneszerző lesz. Ezt a törekvését szerencsére édesapja is támogatta, aki maga is írt nótákat. Családja később Magyarországra települt át, így Fényes középiskolásként már hetente többször Budapestre járt, hogy Siklós Albertnél zeneszerzést tanuljon.
A még csak 18 éves ifjú tehetségre a kor legnépszerűbb librettistája, Harmath Imre is felfigyelt, aki épp komponista nélkül maradt, így próbaképpen Fényesnek adta a Maya szövegkönyvét. A zeneszerző két hét alatt megírta hozzá a zenét, ami hatalmas sikernek bizonyult, és ez elindította virágzó karrierjén. Operettek és musicalek mellett filmzenéket is írt, olyan kultikus alkotások fémjelzik a nevét, mint a Tolnay Klári-Bilicsi Tivadar főszereplésével készült Katyi, a magyar filmtörténet első krimije, az 5 óra 40, a rendkívül közkedvelt Egy szoknya, egy nadrág c. vígjáték, Keleti Márton Tanulmány a nőkről c. filmje, vagy a Makk Károly rendezte Fűre lépni szabad és Megszállottak.
A korszak olyan kiváló művészeivel dolgozott együtt, mint a Latabár fivérek, Honthy Hanna, Karády Katalin, Jávor Pál, Tolnay Klári, Bilicsi Tivadar, Turay Ida és Latinovits Zoltán, de még a komikus Kabos Gyulát is dalra fakasztotta (1935, Címzett ismeretlen). 1942-ben a majdnem csődbe jutó Budapesti Operettszínház igazgatójának választották, mely tisztséget annak államosításáig, 1949-ig töltötte be. Ezután a Vidám Színpad zenei vezetését látta el, majd 1957-60-ig ismét az Operettszínházat igazgatta. Érdekesség, hogy zongora mellett nem szeretett komponálni, alkotói szabadsága korlátozásának érezte, így inkább csak önmaga ellenőrzésére használta a hangszert.
Fényes Szabolcs alkotói élete során a könnyűzene jelentős változásokon ment át. Nincs még egy zeneszerzőnk, aki a keringőtől a beatzenéig ilyen remekül követte volna szerzeményeivel a kor zenei ízlését, és akinek munkássága a különböző zenei korszakokon átívelve is örökérvényű tudott maradni. A Luxusvonattól a Táskarádióig több száz olyan sláger mutatja életpályájának sikerességét, amelyeken generációk nőttek fel, és amelyeket fülbemászó dallamuk miatt az egész ország dúdolt. Szenes Ivánnal alkotott legendás szerzőpárosuk pedig évtizedekre garantálta ezeket a slágereket.
Bár a korszak háborús és egyéb nehézségei nem kedveztek a világhírnévre irányuló törekvéseinek, Fényes Szabolcs mégis egy optimista, jókedélyű, pályatársait mindig szívesen segítő alak volt a magyar művészeti életben, aki ugyanakkor szerette a viccet és értette a tréfát. Számos kedves anekdota kering róla, az egyiket Rátonyi Róbert eleveníti fel.
A kor viszontagságait figyelembe véve szinte hihetetlen, hogyan tudott Fényes lélekben örökké fiatal és derűs maradni. 1986-ban bekövetkezett haláláig kitartóan komponált, és ha a világhírnevet nem is hozták meg számára, az általa szerzett melódiák máig élnek az emberek szívében. 1964-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1980-ban Kiváló Művész címmel tüntették ki, halála után pedig díjat neveztek el róla. Feleségével, Csikós Rózsi színművésznővel a Farkasréti temetőben nyugszanak.
Borítókép: Fényes Szabolcs Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző. (MTI Fotó: Keleti Éva)
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.