Gyermeki őszinteség és géppuskalábak

A legendás táncos-komikus és koreográfus, Feleki Kamill Tivadar 1908. augusztus 21-én negyedik gyermekként született Törökbálinton, ahová a gazdag felmenőkkel bíró édesanyja, Schreiber Karolina Tekla gyermekeivel nyaranta menekült a nyüzsgő fővárosból. Máskülönben Feleki Tivadar családja alig kétszáz méterre lakott a Vígszínháztól, ahol a mindig is kis termetű Kamill és bátyja, Laci néhány évvel később a karzat legjobb állóhelyei megszerzésének valóságos bajnokaivá lettek. Ezekről az időkről megemlékezve még befutott művészként is gyakran tekintett fel a színpadról előadás közben a karzatokra, sosem feledve korábbi álmait. A kis Kamill visszahúzódó gyermek volt, az iskolában nem remekelt igazán, de a szünetekben a színpaddá alakított katedrán táncával lenyűgözte társait. Titokban a színészetről álmodott, példaképe Tanay Frigyes a kiváló humorú, remek rögtönzőként ismert színművész volt. A gyermek Kamill és Laci bátyja, aki nyíltan a színjátszást tűzte ki jövőbeni céljául, gyakran játszották el újra, amit épp a színházban láttak, utánozva a korszak kiváló színészegyéniségeit. A két testvér jövője azonban máshogy alakult: László végül mérnök lett, míg Feleki Kamill a huszadik századi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakjává vált.

Feleki 1926-ban kezdett Rákosi Szidi színészképzőjében, szinte egy időben a későbbi nemzetközi hírű operett- és revücsillag Bársony Rózsival. A fiatal színésztanonc mindössze háromnegyed év után vizsgázhatott a Királyi Színházban, ahol akkora sikere volt, hogy többször is meg kellett ismételnie néhány perces táncos magánszámát. A vizsgaelőadásokat ritkán kísérő vastaps nemcsak a színház igazgatójának, Lázár Ödönnek keltette fel a figyelmét, hanem Wertheimer Elemérnek, a Magyar Színház igazgatójának is. A két igazgató licitháborúját végül Lázár nyerte, így Felekit, akinek egyelőre selypítése és alacsony termete miatt egyébként sem javasolta mentora a jobbára prózai szerepeket ígérő Magyar Színházat, a Királyi Színház szerződtette. A frissen végzett színész „leigazolásáról” a Színházi Élet is hírt adott, a cikkben Lázár Ödön ekként méltatta az ifjút: „Egész biztos, hogy Feleki Kamill nem mindennapi tehetség. Valami végtelenül kedves, rokonszenves groteszkség van benne. Igazi táncos-komikusnak született. Nemcsak a tánca boszorkányosan ügyes, hanem előadásában is igen sok karikírozó erő van. Biztosra veszem, hogy tetszeni fog a közönségnek.”

A Királyi Színházban kezdetben csak szöveg és ének nélküli táncos szerepeket kapott, de tehetsége így is kiragyogott. A Rátkai Márton, Latabár Kálmán és Halmay Tibor mellett egyelőre csak szekundás Felekit előbb tapasztaltabb kollégái kérték, hogy tanítsa őket táncra, majd az aláírásvadászok is egyre gyakrabban kezdték megtalálni. Ehhez Fedák Sári búcsúztatásában vállalt szerepe is jelentősen hozzájárult. A Pista néni című zenés vígjátékában Feleki szövege eredetileg csak annyi volt, hogy: „ Az semmi, kérem, ahhoz képest, amit én most elmondok…” Ám mindig közbevágtak, és a közönség mulatságára mindaddig elnémulni kényszerült, míg Fedák be nem jelentette távozását. Ekkor ugyanis Feleki „végre elmondhatta” az alkalomra írott, a közönségkedvenc művésznőt búcsúztató beszédet. A darabot három héten át az említett kiegészítéssel játszották mindvégig teltház előtt, míg Fedák Sári ténylegesen elhagyta a magyar színpadokat. Az epizódszerepek a kezdő művésznek lehetőséget adtak, hogy a kor legnépszerűbb színészeivel játsszon együtt, például Lázár Marival, Gaál Franciskával vagy Rózsahegyi Kálmánnal. Feleki a színészélet első esztendejét a színpadon kívül is önmaga fejlesztésére fordította: a városligeti cirkuszok egyikében akrobatikát tanult az egyik bohóctól. Végül képességei alapján a bohóc karrier is elérhető közelségbe került, de a táncot semmi esetre sem adta volna föl a porondért.

A cirkuszi tapasztalatok mégis elősegítették Feleki színészi egyéniségének fejlődését, híres fegyelmezettségét például az akrobatáktól és bohócoktól tanulta el. A cirkusz világában végzett aprólékos megfigyelései pedig jelentősen hozzájárultak olyan legendás szerepeformálásaihoz, mint a Luxemburg grófja Sir Basilja, a Koldusopera Peacockja vagy a Tűzijáték Gusztávja. Virtuóz tánctudásának és egyedülálló fizikai felkészültségének kiváló példája Sir Basilként számtalanszor előadott térden polkázása, ami fantasztikusan passzolt a karakterhez és még egyedibbé tette Feleki alakítását. Ugyanakkor sosem törekedett szólósikerre, sokkal inkább inspirálta a partnereivel és a többi közreműködővel elért közös siker. 1929 és 1931 között külföldi színházakban lépett fel lenyűgözően kimunkált táncszámokkal, de végül nem állapodott meg sehol. 1931-től az Operettszínház mellett többek közt a Royal Orfeum, a Royal Revü Színház, 1935-től pedig a gyermekkorában a színjátszás templomának tartott Vígszínház és más színházak gyakran foglalkoztatott művésze lett. Imádott feleségével Metzger Jozefa Hermina Annával, akit Feleki Fininek becézett, 1932-ben kötöttek házasságot. 

A színpadi sikerek mellett Feleki belföldön és külföldön is egyre több felkérést kapott koreográfusként. A filmvásznon 1936-ban A forog az idegen című filmben volt először látható, majd egy évvel később a Pesti mese tánctanáraként láthatták viszont a nézők. Legemlékezetesebb filmes alakítása az Állami Áruház Glauziusza volt, a filmbeli kisunokájához énekelt dalát a bemutató után még sokáig játszotta a rádió. A televízióban többek közt vígjátékfeldolgozások mellett olyan kedvelt műsorokból emlékezhet rá a közönség, mint a Tudni illik, hogy mi illik című sorozat tanára, vagy a Lázár Ervin első meseregényéből készült A kisfiú és az oroszlánok Bruckner Szigfridje. 

A háborút követően a veszteségeket tudomásul véve, Feleki a munkába vetette magát, továbbra is a lehető legváltozatosabb szerepeket vállalva. Mikor azonban betöltötte a negyvenet, a kiégés jelei kezdtek mutatkozni rajta, többször nyilatkozott úgy, hogy már nem élvezi többé a táncot sem. Régi vágya, hogy prózai színészként is bizonyítson mindinkább előtérbe került. Az államosított Operettszínházban ekkor helyzete még változatlannak látszott, ám egy döccenő után, mintha új energiákkal feltöltve tért volna vissza. Alakításai olyan érett karakterformálást mutattak, hogy a közönség alig ismert rá a színpadon. 1952-ben újra Sir Basil szerepére készült, mikor a nem sokkal korábban elhunyt Rátkai Márton özvegye felajánlotta Felekinek férje ugyanebben a szerepben viselt frakkját, köpenyét és cilinderét. A nagy előd öröksége, mint egy jelképes stafétaátadás mélységesen meghatotta a művészt, annál is inkább, mert Rátkai Márton Feleki legfontosabb példaképeinek egyike volt. Ezzel mintegy felszólítva is érezte magát arra, hogy a karaktert teljesen megújítsa, így az pályája egyik legemlékezetesebb alakításává vált.

Másik kiemelkedő szerepformálása a Csárdáskirálynő Miska főpincére volt. Prózai törekvései azonban a fantasztikus sikerek ellenére is felülkerekedtek. Bár ezután még négy éven át a Petőfi Színház társulatának tagja volt, ahol elsősorban musicalekben játszott, majd visszatért az Operettszínházba. Végül egy vígszínházi vendégszereplés nyomán, amikor Ruttkai Éva oldalán A nadrág című komédia férfi főszerepét játszhatta, 1962-től a prózai felkérések is megkezdődtek. Számos budapesti színház színpadán többek közt olyan színésztársak oldalán bizonyított ezután, mint Psota Irén, Márkus László, Sulyok Mária vagy Gobbi Hilda. Így hát álmát beteljesítve vonult vissza a színpadtól 1978-ban, bár filmekben és a televízióban még a 80-as évek közepéig látható volt. 1993. október 18-án bekövetkezett halála után néhány nappal a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A csodálatos tehetségű művész a színészi munkáról úgy nyilatkozott egyszer, hogy egy színész két halálos bűnt követhet el: ha nem a legtökéletesebb felkészültséggel áll ki a közönség elé, vagy, ha hamis igazságokat hirdet a színpadról. Feleki Kamill a maga felállította mércének mindvégig úgy tudott megfelelni, hogy végül a magyar színjátszás legnagyobbjai közé emelkedett, de mindig megmaradt annak a szeretetreméltóan huncut gyermeknek a Vígszínház karzatán.

Feleki Kamill személyével az MTVA Archívum weboldalának szabadon nézhető műsorai között a Tudni illik, hogy mi illik című sorozatban találkozhatnak nézőink. Tartsanak velünk!

Borítókép: Feleki Kamill színész, koreográfus MTI Fotó Készítette: Farkas Tamás, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-S__FA19700223002

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.