![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F_PAD19640117054.jpg)
Tél és tavasz küzdelme
A farsang hagyományokban gazdag ünnepségsorozat, amely vízkereszt napjától húshagyókeddig, azaz a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart.
Ünnepek és hétköznapok
2023.01.06 | olvasási idő: kb. 2 perc
Január 6-án, vízkeresztkor veszi kezdetét a hangos mulatságok, bálok és kézfogók időszaka, a farsang, amely nem vallásos, hanem inkább néphagyományokra épül. A farsangi időszak tetőpontja a „farsang farka”, vagyis a farsangi karnevál, ami a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, és egyben a tél búcsúztatása is. Ebben az időszakban rendezi meg híres karneválját számos város, közöttük Velence és Rio de Janeiro is, míg Magyarország legnevezetesebb eseménye ez idő tájt a mohácsi busójárás.
A busójárás a délszláv eredetű mohácsi sokácok látványos farsangi népszokása. A más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik, de a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. Farsangvasárnapon a busó csoportok ágyúdörejre vonulnak be Mohács főterére, majd a Duna-parton és a környező utcákban hatalmas zajt keltve ünneplik a farsangot.
Szürkületkor visszatérnek a főtérre, és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak. Kedden a főtéren újabb máglyát gyújtanak, ahol a tél koporsóját elégetve búcsúznak a hidegtől, és tánccal köszöntik a tavaszt.
Mivel a húsvétot megelőző böjt idején nem volt szabad lakodalmat ülni, így a farsangi időszakban gyakoriak voltak az esküvők. Vas megyében ehhez kapcsolódó hagyomány, hogyha farsang idején nincs házasságkötés, akkor a farsang napján egy maszkokba öltöztetett párt összeházasítanak, akiket „hintójukon”, vagyis egy hatalmas rönkfán mókázás közepette végighúznak a falun, ezzel biztosítva az esztendő termékenységét.
Más városokkal ellentétben Kaposváron a farsang kezdetéhez, a január 6-i Dorottya-naphoz legközelebb eső hétvégén tartják a farsangi karnevált, amikor a Csokonai Dorottya című vígeposzában leírt 18. századi farsangolást elevenítik fel. Később egyéb szokásokat is beépítettek az ünnepségsorozatba, például a régi időkben a lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végighordozták a településen.
A kisze névvel illetett bábút végül elégették, így szabadulva meg minden bajtól és a téli fagyoktól. A télűzésnek e szokása több magyar városban hagyomány volt, ott azonban, ahol folyóvíz volt, a kiszebábút vízbe vetették. A farsangi hagyományok sokszínűségében több egyezés is fellelhető, például még ma is elképzelhetetlen ez az időszak a frissen sült farsangi fánk nélkül.
Borítókép: Farsangi álarcok MTI Fotó, Készítette: Birgés ÁrpádTulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F_PAD19640117054
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot
Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.
A budapesti metró
A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.
Mindannyiunk Ötvös Csöpije, Sándor Mátyása, Zentay Dezsője
80 éves lenne Bujtor István, ez alkalomból felelevenítünk néhány kedves sztorit róla és pályafutásáról.
Klasszikus zenész helyett életművész
Ma lenne 85 éves a vibráló egyéniségű énekes, előadóművész és humorista, Koós János, akinek sokáig az szerepelt névjegykártyáján: életművész.