Tél és tavasz küzdelme

A farsang hagyományokban gazdag ünnepségsorozat, amely vízkereszt napjától húshagyókeddig, azaz a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart.

Ünnepek és hétköznapok

2023.01.06 | olvasási idő: kb. 2 perc


Farsang a Gyerekvárosban (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

Január 6-án, vízkeresztkor veszi kezdetét a hangos mulatságok, bálok és kézfogók időszaka, a farsang, amely nem vallásos, hanem inkább néphagyományokra épül. A farsangi időszak tetőpontja a „farsang farka”, vagyis a farsangi karnevál, ami a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, és egyben a tél búcsúztatása is. Ebben az időszakban rendezi meg híres karneválját számos város, közöttük Velence és Rio de Janeiro is, míg Magyarország legnevezetesebb eseménye ez idő tájt a mohácsi busójárás. 

Mohácsi busók 1975-ben (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A busójárás a délszláv eredetű mohácsi sokácok látványos farsangi népszokása. A más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik, de a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. Farsangvasárnapon a busó csoportok ágyúdörejre vonulnak be Mohács főterére, majd a Duna-parton és a környező utcákban hatalmas zajt keltve ünneplik a farsangot.

Máglyagyújtás a busófarsangon (MTI Fotó: Bajkor József)

Szürkületkor visszatérnek a főtérre, és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak. Kedden a főtéren újabb máglyát gyújtanak, ahol a tél koporsóját elégetve búcsúznak a hidegtől, és tánccal köszöntik a tavaszt.

Farsangi rönkhúzás (MTI Fotó: Kovács Sándor)

Mivel a húsvétot megelőző böjt idején nem volt szabad lakodalmat ülni, így a farsangi időszakban gyakoriak voltak az esküvők. Vas megyében ehhez kapcsolódó hagyomány, hogyha farsang idején nincs házasságkötés, akkor a farsang napján egy maszkokba öltöztetett párt összeházasítanak, akiket „hintójukon”, vagyis egy hatalmas rönkfán mókázás közepette végighúznak a falun, ezzel biztosítva az esztendő termékenységét. 

Csacsikordé és kiszebábú Kaposvárott (MTI Fotó: Horváth Péter)

Más városokkal ellentétben Kaposváron a farsang kezdetéhez, a január 6-i Dorottya-naphoz legközelebb eső hétvégén tartják a farsangi karnevált, amikor a Csokonai Dorottya című vígeposzában leírt 18. századi farsangolást elevenítik fel. Később egyéb szokásokat is beépítettek az ünnepségsorozatba, például a régi időkben a lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végighordozták a településen.

Kiszebábút égetnek Kaposvárott (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)

A kisze névvel illetett bábút végül elégették, így szabadulva meg minden bajtól és a téli fagyoktól. A télűzésnek e szokása több magyar városban hagyomány volt, ott azonban, ahol folyóvíz volt, a kiszebábút vízbe vetették. A farsangi hagyományok sokszínűségében több egyezés is fellelhető, például még ma is elképzelhetetlen ez az időszak a frissen sült farsangi fánk nélkül.

Farsangi fánkevés (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

Borítókép: Farsangi álarcok MTI Fotó, Készítette: Birgés ÁrpádTulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F_PAD19640117054

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

20 méter munkapálya

Ennyi az út a XIX. századi főúri szalonoktól a hasunkig.

„Meghalni nem könnyű. Nem élni könnyebb.”

110 éve született Weöres Sándor, költőzseni, a nyelvi lelemények mestere.

Becsöngetni tilos, a kutya ugat, a gazda harap!

Ez a felirat díszelgett egyik legnagyobb színészünk ajtaján, aki kétszer is megjárta a börtönt; szívesen zongorázott négykezest legjobb barátjával, Tolnay Klárival; és akit sosem hagyott el a hite és a humora. 95 éve született Mensáros László.

Telepódium: kacagjunk együtt!

A Telepódium című műsor évtizedek óta nevetteti a nézőket. Születésének nyomába eredünk, s ehhez kicsit messzebbről kell indulnunk a szórakoztató műfaj felfedezésére. Erre az útra invitáljuk olvasóinkat.