Farsang – vízkereszttől hamvazószerdáig

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, az elnevezés az ilyenkor végzett vízszentelésből ered Az Úr megjelenése néven is ismert nap arra emlékeztet, hogy Isten Jézus Krisztusban emberi alakot öltött, eljött közénk. A három napkeleti bölcs – a háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a betlehemi csillagot követve ekkor jelent meg Jézus jászolánál, és uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tél és a tavasz, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz jelképes küzdelmének megjelenítése sokszor jelmezes alakoskodással. A tél elűzéséhez kapcsolódik a kiszehajtás szokása. A többnyire leányt ábrázoló kiszebábut gyerekek készítik szalmából, majd télűző rigmusokat kiabálva végigvonulnak vele a falun. A bábut végül elégetik vagy vízbe vetik, hogy így pusztítsák el a telet, a sötétséget, a betegségeket. A bőséges evéssel-ivással a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni, mert úgy vélekedtek, hogy a hasonló hasonlót szül. A farsang jellegzetes étele a fánk, melynek mágikus hatást tulajdonítottak. Farsangi étel még a káposzta és a disznóhús. Hamvazószerdán a pap az előző évi barka megszentelt hamujával keresztet rajzol a hívők homlokára, arra emlékeztetve, hogy porból lettünk, és porrá leszünk. A következő nap a böjtöt felfüggesztik, hogy a maradék ne vesszen kárba, úgyhogy ez a nap a torkos csütörtök nevet kapta. Húshagyókeddhez kapcsolódó népszokás a néhol még mindig élő tikverőzés. A maskarás kéregetők tojást gyűjtenek az esti vigassághoz. Lármájukkal elűzik a telet és a betegséget, de egyben a farsangi vidámságoktól is búcsút vesznek a böjti időszak kezdete előtt. A farsangi időszakban a fiúk és a legények beöltöztek, álarcot, maszkot öltöttek, hogy így ijesztgessék a lányokat. Táncmulatságokat rendeztek, sorra járták a lányos házakat, és adományokat gyűjtöttek a muzsikusok fizetségére. Régebben a lakodalmakat is ekkor ülték meg. A legények és a lányok hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek, a házasemberek batyus bált tartottak. Borítókép: Moha (Fejér megye), 1977. február 22. Tikverőzés a falu egyik udvarán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Jászai Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-877716 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.