Fakutya

Miért fakutya a fakutya, és miért nevet? Az áprilisi tél visszatérésével körüljárjuk a témát.

Kultúrsnack

2021.04.08 | olvasási idő: kb. 2 perc


A „fakutya” szót fából készült csizmahúzó jelentésben 1808-tól adatolják szótáraink. A képeken azonban szántalpakra erősített székek láthatók, amelyek két vasvégű bottal hajthatók előre a jégen. A téli szórakozás e válfaját feltehetően a keszthelyi Festeticsek honosították meg a Balatonnál a XIX. század derekán. A XX. század elején már versenyeket is rendeztek, és a vidám fakutyázók a korabeli képeslapokon is megjelentek.
Fakutyázók (MTI Fotó: Járai Rudolf)
A „fakutya” nevet a csizmahúzó talán azért kapta, mert a parasztportákon a bejárati ajtó mellett állt, éppúgy nem jutott be a házba, mint az ott lődörgő kutya. A szánkóféleség pedig azzal érdemelhette ki a „fakutya” nevet, hogy a hullámosra befagyott jégen haladva nyüszítésre, ugatásra emlékeztető hangot ad. A „Nevet / Vigyorog, mint a fakutya” szóláshasonlat a csizmahúzó alkalmatossághoz kapcsolódik, melynek nyitott, sarokfogó része a nevető ember tátott szájára emlékeztet. Olyan, mint az elektronikus üzenetekben használt emojik közül a nevetést kifejező piktogram.
Fakutyázók a nádas mellett (MTI Fotó: Járai Rudolf)
Borítókép: A Balaton jegén, 1959.február 21. Fakutyázók a nádas körül. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-806138 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

A fényképezés 185. születésnapjára

1839. január 7-én mutatták be a Francia Tudományos Akadémián a fényképezőgép elődjét, a dagerrotípiát. Ennek kapcsán néhány fotótörténeti érdekességet és emblematikus magyar művészképeket hoztunk önöknek.

Szemes Mari emlékezete – Médeiától a Csehov-paródiáig

A bársonyos hangú szenvedélyes színésznőre, a tragikusan korán eltávozott Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész Szemes Marira emlékezünk halálának 35. évfordulóján.

„Kultúrmunkás vagyok, akárcsak a nagyapám”

80 éves a magyar színjátszás meghatározó alakja, Bálint András, aki ma is éppoly kétkedő és kíváncsi, mint pályakezdőként.