Fakutya

Miért fakutya a fakutya, és miért nevet? Az áprilisi tél visszatérésével körüljárjuk a témát.

Kultúrsnack

2021.04.08 | olvasási idő: kb. 2 perc


A „fakutya” szót fából készült csizmahúzó jelentésben 1808-tól adatolják szótáraink. A képeken azonban szántalpakra erősített székek láthatók, amelyek két vasvégű bottal hajthatók előre a jégen. A téli szórakozás e válfaját feltehetően a keszthelyi Festeticsek honosították meg a Balatonnál a XIX. század derekán. A XX. század elején már versenyeket is rendeztek, és a vidám fakutyázók a korabeli képeslapokon is megjelentek.
Fakutyázók (MTI Fotó: Járai Rudolf)
A „fakutya” nevet a csizmahúzó talán azért kapta, mert a parasztportákon a bejárati ajtó mellett állt, éppúgy nem jutott be a házba, mint az ott lődörgő kutya. A szánkóféleség pedig azzal érdemelhette ki a „fakutya” nevet, hogy a hullámosra befagyott jégen haladva nyüszítésre, ugatásra emlékeztető hangot ad. A „Nevet / Vigyorog, mint a fakutya” szóláshasonlat a csizmahúzó alkalmatossághoz kapcsolódik, melynek nyitott, sarokfogó része a nevető ember tátott szájára emlékeztet. Olyan, mint az elektronikus üzenetekben használt emojik közül a nevetést kifejező piktogram.
Fakutyázók a nádas mellett (MTI Fotó: Járai Rudolf)
Borítókép: A Balaton jegén, 1959.február 21. Fakutyázók a nádas körül. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-806138 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

„Gyere, kislány, gyere!”

Magyarország első lánybandája, a Beatrice alapítóját, Csuka Mónikát köszöntjük születésnapja alkalmából.

90 éve született Pápai Erzsi

Születésének 90. évfordulóján Pápai Erzsire, a Nemzeti Színház örökös tagjára emlékezünk, aki eszményi megformálója volt történelmi névrokonának, I. Erzsébet királynőnek Schiller drámájában, és számos további alakítására is emlékezhet a nagyérdemű. Ezekből szemezgetünk a Nemzeti Fotótár képeiből készült válogatásunkban.

Emlékezés az első magyar indiánra

Ma lenne 80 esztendős a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, dalszerző Cseh Tamás, aki egykor indián törzsfőnökként élte az életét.

A világcsúcstartó pengő kurta karrierje

A két világháború közötti önálló magyar fizetőeszköz, a pengő 1927. január elsejétől lett az ország hivatalos pénze.