Aki sosem fogy ki a jó sztorikból

Kiapadhatatlannak tűnik az a kút, amelyből Fábry Sándor a történeteit meríti. 70. születésnapja alkalmából néhány visszaemlékezését felidézve bemutatjuk az országos ismertségig vezető lépcsőfokokat, tartsanak velünk!

Kultúrsnack

2023.11.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az Archívum Fotótára Fábry Sándorról csupa olyan képet őriz, ahol éppen széles gesztusokkal magyaráz valamit. Ezek többségükben ugyan a Rádiókabaré felvételein készültek, de róla bátran kijelenthető, hogy bárhol, bármikor képes arra, hogy érdekes történetekkel szórakoztassa a nagyérdeműt. Több műfajon átívelő teljesítményeit mindig kitűnő verbális és kommunikatív képességeire alapozta, amit sajátos, egyedi humorával fűszerezett. Munkássága elismeréseként 1996-ban Karinthy-gyűrűt kapott.

Szülei tanácsára eredetileg jogi egyetemre jelentkezett, de a „bölcsészet típusú képzettség szimpatikusabb volt” számára, ezért Pécsre iratkozott be, majd két évig az ELTE Bölcsészettudományi Karára is járt. Végzettsége szerint lehetett volna akár középiskolai magyartanár, sőt, egy német nyelviskolában később tanított is, de inkább nagy álma, a filmrendezés felé fordult.

2013-ban a Rádiókabaré felvételén (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

Fábry Sándor a főiskolás évek alatt úszómesterkedett is: munkakönyvének első sorában a medencetakarító foglalkozás szerepel, utána volt „vízőr 2”, „vízőr 1”, majd beosztott úszómester, s végül vezető; diplomái megszerzése óta pedig dramaturg, író, filmszereplő, szerkesztő, producer, műsorvezető, humorista, érdemes és kiváló művész. Édesanyja tekintete mindezektől mégsem „párásodott el”. „Sebész, karmester, pilóta – ezek a komoly férfias foglalkozások, a többi az a futottak még kategória” – idézte nevetve a mamát.

Mivel világ életében filmrendező szeretett volna lenni, Fábry Sándor 1976–78 között elvégezte a Mafilm filmíró iskoláját is, és részt vett például a Könnyű testi sértés című 1983-ban bemutatott film megírásában. Rendeznie ugyan még azóta sem sikerült, helyette számos olyan dolog „hullott az ölébe, amiért a kisujját sem mozdította” – vallotta meg egy riportfilmben. Jelenleg a Dunán a Fábry című beszélgetőműsor házigazdája, ami még az M1 csatornán indult 2012 elején.

Fábry Sándor 2015-ben (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

Fábry Sándor Budapesten született 1953. november 20-án, fővárosi gyermekéveit nagyon szereti felidézni. „Otthon éltünk polgári bútorok között, és én megmondom őszintén, hogy szégyelltem ezüstkanállal enni, mert én azt szerettem volna, ha olyan alumíniumkanállal eszünk, amin a végén oldalt ott van a sorja, és ha nekem is van ilyen őzikés zománctálam, amiből kikanalazom a betűtésztás paradicsomlevest, és utána megjelenik az őzike. De nekünk nem volt pénzünk! Tehát kénytelen voltam a zománcos alumíniumtányér helyett valami Rosenthal szirszarból eszegetni, de hangsúlyozom, hogy én ezt gyerekként nem szerettem, mert szerettem volna, ha olyan a helyzet nálunk is, mint a barátaimnál” – mesélte.

Édesapja ügyvéd, édesanyja úriasszony volt, és tévé híján esténként nagy társasági élet folyt a családnál, aminek lelkes hallgatósága természetesen a gyermekek voltak. „Otthon este beszélgetés volt, társaság volt, felolvasás volt, én még ismertem anyai nagyapámat, aki találkozott Ferenc Józseffel, és ezt mindig egyre hosszabban mesélte el, és az öreg már egész történetet kanyarított. Mi meg mindig mentünk: no de nagypapa – és így lebújtunk az asztal alá – mesélte Fábry Sándor, majd így összegezte: Tehát tulajdonképpen nekem a saját családi Oral History Archívumom nagyjából a Ferenc Józsefi békeidőkig megy vissza.”

A történetmeséléssel kapcsolatban saját bevallása szerint két dolgot tanult meg a felmenőitől, akik apropó nélkül soha nem meséltek viccet. „Tehát a vicc az mindig a mondanivalóba beleágyazva, annak illusztrációjaképpen valamilyen apropóként röppent fel, a társalgás szövetébe bele volt szervesen szőve”. A másik dolog pedig, hogy a legkisebb poénhoz minden további nélkül tudtak egy húsz perces történetet kanyarítani, ahogyan később Fábry Sándor is tette. Zárásként olvassák el önironikus vallomását a 2004-ben forgatott Tálentum című riportműsorból:

Én egy tipikusan félművelt ember vagyok, aminek az az előnye, hogy azt a keveset, amit tudok, azt látványosan tudom prezentálni. Ugye Hamvas Béla száz könyvről beszél – elég tíz könyv is… Csak azt minden évben el kéne olvasni. Édesapám azt mondta, hogy az életben amit tudni érdemes, az a Rejtő Jenő Tizennégy karátos autó című regényében megtalálható. Csak az a különbség, hogy ő olvasott Platónt is, én pedig nem.”

Fábry Sándor 70. születésnapja alkalmából az m3.hu-n november 20-án a Tálentum című riportműsort vetítjük, tartsanak velünk!

Borítókép: Fábry Sándor a Rádiókabaré felvételén 2015-ben. MTVA Fotó: Zih Zsolt, Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-552634

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

„A játékosságért mentem a színészi pályára”

Kivételes jellemábrázoló, sokoldalú színészművész volt, aki nemcsak színházi, kabaré és filmes alakításaival, hanem hangjával is számos emblematikus filmes karaktert tett feledhetetlenné.

Az első magyarok, akik átrepülték az Atlanti-óceánt

1931. július 15-én szállt fel Kanadából Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, hogy Justice For Hungary nevű repülőgépükkel első magyarokként repüljék át az Atlanti-óceánt.

Jég, dupla whiskyvel?

A számos műfajban járatos, ma 75 éves énekes-zenészre, Horváth Károlyra koccintunk, akit az egész ország Charlie-ként ismer.

Charlestontól a hiphopig - avagy a táncművészet világnapja

1727-ben ezen a napon született a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre, az egyetemes táncművészet megújítója. Ehhez kapcsolódva lett 1982-től április 29. a tánc világnapja.