Párizs jelképe – a szélhámosság csúcsa

Párizsban 135 éve, 1887. január 26-án kezdték el és 1889. március 31-ére fejezték be az Eiffel-torony építését.

Városi séták

2022.01.26 | olvasási idő: kb. 2 perc


A monumentális építmény a francia forradalom centenáriumának tiszteletére rendezett 1889. évi párizsi világkiállítás szenzációja volt, a nagyközönség előtt 1889. május 15-én nyitották meg. Az Eiffel-tornyot eleinte nem kísérte egyértelmű elismerés, a később a város jelképévé vált vasalkotmánytól nem voltak elragadtatva a helybeliek sem, a sajtó is inkább elborzadva beszélt a párizsi horizontot uraló „szörnyszülöttről”. .

Az Eiffel-torony az 1937-ben épült Chaillot palota teraszáról. (MTI Fotó: Sziklai Dezső)

Az Eiffel-torony nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az építmény magassága az adótoronnyal együtt 324 méter, a harmadik kilátószintről 276 méter magasan lehet letekinteni a városra. Eredetileg a barcelonai világkiállításra szánták, csak B-tervként került a képbe Párizs. Mivel Eiffel megelőlegezte a 8,5 millió aranyfrankra becsült költségek 80%-át, cserébe húsz évre megkapta a torony hasznosítási jogát, amely utána Párizs városához került. A torony építése ellen hevesen tiltakozott többek közt az Ifj. Alexandre Dumas és Guy de Maupassant is.

Az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontásra ítélt torony esti kivilágításban. (MTI Fotó: Horváth Tamás)

A méreteiben, magasságában sokáig kontinentális csúcstartónak számító torony más téren is vonzotta a csúcsokat: a történelem egyik legnagyobb és legarcátlanabb csalása is hozzá kötődik. Az ideiglenesnek szánt, „Öreg Hölgy”-nek is nevezett tornyot a múlt század elején már többször le akarták bontani. Nem csoda, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, a Victor Lustigként is ismert csaló 1925-ben ócskavasként többször eladta helyi fémkereskedőknek. Nagy szerencséjére csak a második üzleténél bukott le, első alkalommal a becsapott kereskedő szégyenében még nem fordult a hatósághoz. Hasonlóan járt az Eiffel-iroda által tervezett másik vasszerkezet is, a budapesti Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét az évezred végén adta el egy magyar szélhámos német ócskavas-kereskedőnek.  

BORÍTÓKÉP: Párizs, 1965. július 12. Kilátás a francia fővárosra a Notre-Dame (Mi Asszonyunk) székesegyház tetejéről. Előtérben a Szajna folyó, a háttérben az 1889. évi világkiállításra készült, és az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontásra ítélt 300 méter magas Eiffel-torony. MTI Fotó. Készítette: Molnár Edit. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-F__ME19650712148 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 311 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Játsszanak velünk a színházi világnapon!

1961 óta március 27-én ünnepeljük a színházi világnapot. Büszkén a magyar színjátszás gazdag hagyományaira és a magyar színművészet kiemelkedő alakjaira, ez alkalommal közös játékos ünneplésre invitáljuk Önöket.

„Ügyeletes szürkéből” a Nemzet Színésze

Születésnapján köszöntjük a többek közt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, Csomós Marit, aki körül 1975-ben kezdett izzani a levegő.

Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született

A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.

„Halló, halló, itt rádió Budapest”

1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.