Munk Ilona néven 1930. december 14-én született, később gyermekkorában elvesztett édesanyja, az egykori miniszterelnök, Kállay Miklós rokona, nagykállói Kállay Ilona nevét választotta művésznevének.
Érettségit követően kirakatrendezőként és dekoratőrként dolgozott az Illatszerbolt Vállalatnál, és – talán barátnője, a Madách Színház legendás jelmeztervezője, a szintén miskolci Mialkovszky Erzsébet hatására – jelmeztervező szeretett volna lenni.
Kállay Ilona Sinkovits Imrével és Ráday Imrével Az igazság házhoz jön című darab próbáján a József Attila Színházban, 1961-ben. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
Még színművészetis főiskolásként adott életet Szénási Ernő színésszel közös lányának, majd a József Attila Színházhoz került. A siker és a magánéleti boldogság is egyszerre talált rá 1955-ben, amikor Csiky Gergely Nagymama című darabjának próbáin megismerkedett Kautzky Józseffel. Talán nem véletlenül: a darabbéli egyik fiatal szerelmespár, Kálmán és Piroska szerepét alakították a szintén legendás idős művészházaspár, Gózon Gyula és Berky Lili mellett.
Az első unoka megszületésekor, majd a feleség Érdemes Művész kitüntetése alkalmából bontott először pezsgőt a házaspár, majd meghagyták szertartásukat, a Svájcban vásárolt 12 kis csengettyűvel jelezve, hogy elérkezett az esti koccintás és beszélgetés ideje.
Kállay Ilona és Bodrogi Gyula A csalafinta bárónő című zenés mű próbáján a József Attila Színházban, 1962-ben. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
A végzet asszonya szerepkör Kállay Ilonát végigkísérte pályáján. Előttünk van hódító asszonyként, elegáns úrinőként tartása; bársonyosan mély hangja, karakteres jelensége. Vérbeli színésznőként tudott ugyanakkor más is lenni. Legkedvesebb tanára, Pártos Géza rendező hívására még mosónőt is játszott, megrendítő líraisággal, a
Hűség című Nívódíjas tévéfilmben.
Színpadon volt Milady
A három testőrben (1962), fiatal démon a
Megperzselt lányok című Callegari darabban (1957), Stuart Mária az
Éljen a királynőben (1977), a ház úrnője az 1984-es
Lilla-villa titkában, hercegnő Molnár Ferenc
Hattyújában (1999). Lubickolt a modern szerepekben. Nagyon szerette Tolsztoj feleségét, Szofját játszani Száraz György
Megoldás című drámájában (1979). A későbbi, híres francia film, a
Nyolc nő 1985-ös Vidám Színpadi változatában pedig ki más játszhatta volna Gaby, az anya (a franciáknál Catherine Deneuve által alakított) szerepét, mint ő.
Filmen is emlékezetes pillanatokat szerzett.
A fekete város, a Kristóf a magánzó, a
Muslicák a liftben, a
Hamis a baba és sok más film képkockáin peregnek előttünk gesztusai.
Sokak szerint csak félig aknázhatta ki tehetségét, mert soha nem akart, nem volt hajlandó szerepért kilincselni.
A Miladyt játszó Kállay Ilona A három testőr című darabban Dömsödi Jánossal. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
Bujtor István az 1990-es évek végén hívta a házaspárt Székesfehérvárra: nem mást, mint házaspárt játszani az
Olympia című Molnár Ferenc darabban. A Fejér megyei székhelyen számos olyan emlékezetes alakítását láthatta a közönség, mint az
Ármány és szerelem Millernéje, vagy Örkény
Macskajátékának Orbánnéja.
Kállay Ilona és Bujtor István Jean Kerr Mary, Mary című darabjának próbáján, 1969-ben. (MTI Fotó: Tormai Andor)
Intelligenciája, kulturáltsága, olvasottsága a neves pályatársak közül talán Schubert Évához, Tolnay Klárihoz volt hasonlatos. A sors furcsasága, hogy Tolnay Klári halála után, a gyászév leteltével Csiky Gergely
Nagymamájának szerepét ő vette át, állítólag a Nemzeti Színházi partnerek, Agárdy Gábor és Kállai Ferenc kérésére, melyet később egy székesfehérvári bemutatóban is eljátszott. Így helyezte jelképes keretbe pályáját Csiky e darabja.
Őszinte, kiegyensúlyozott, jó közérzetű, boldog ember volt Cilu művésznő, aki saját bevallása szerint mindig „hitt a hitben”.
Kállay Ilona, Mácsai Pál és Schütz Ila a Fenn az ernyő, nincsen kas című 1987-es tévéfilmben. (MTI Fotó: Tóth György)
A december 14-én 90 esztendeje született Kállay Ilonát portréval és filmekkel is megidézzük ezen a héten. A
Dongó című tévéfilm a születésnap estéjén 21 órakor, a vele folytatott
Csevegés pedig 22 órakor látható az MTVA Archívum
m3.hu oldalán. Eleganciáját és karakterábrázolását a
Bözsi és a többiek december 18-án 19 órakor látható 3. részében is megcsillogtatja.
Borítókép: Budapest, 1974. október 2. Kállay Ilona portréja. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-873201
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését,
ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.