Dőry Virág 80

Az orvos papa és grafikus mama lánya először balettozni tanult, majd 1966-ban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A főiskolán igazi nagy nevektől tanult, Várkonyi Zoltán, Ádám Ottó és Vámos László voltak a tanárai. Pályája kezdetén két évet a Vígszínházban, majd egy évadot a József Attila Színházban játszott. 1969-től a Radnóti Színpad, illetve Radnóti Színház tagja lett. 1990 óta jelmez- és díszlettervezéssel foglalkozik.

Pályafutása során 65 darabban szerepelt, jelmeztervezőként pedig közel 150 előadásban működött közre. Főbb szerepei: Királynő (Dóczy: A csók), Marie (Büchner: Woyzeck), Borbála (Fejes: Angyalarcú), Eynsford Hillné (Shaw: Pygmalion), fontosabb filmszerepei: Zöldár (1965), Szerelmes biciklisták (1965); Harlekin és szerelmese (1966); Lássátok feleim (1967); Tizenkilenc késszúrással (1990).

Dőry Virág már a főiskola előtt kapott egy filmszerepet, Makk Károly a Palatinuson figyelt fel a lányra, akinek azonnal szerepet kínált. Közben elkezdődött a főiskola, ahonnan a forgatások miatt hiányzott. Ekkor Várkonyi Zoltán üzent neki, hogy jobban tenné, ha bejárna órákra. Szerencsére megtette, így ugyan elesett első filmszerepétől, de végül hivatásos színésznő lett. Fiatalon, még a főiskola alatt házasodott össze osztálytársával, Huszti Péterrel, és ekkor született meg közös gyermekük is.

Színészi pályájának elhagyásáról, új hivatásának megtalálásáról így vallott a jogaszvilag.hu-ban:

„Egy idő után nem találtam a helyemet, szomorú voltam és felmerült bennem, hogy nem vagyok elég tehetséges. Ezt nagyon nehéz kimondani. Nem tudom, hogy a színésznőkben felmerül-e, én szembe néztem magammal és erre jutottam. Nehéz a tükör elé állni és azt látni benne, ami van, kívül-belül egyaránt…Az én ruháim a színpadon sokszor jobbak voltak, mint a többieké, mert mindig beleszóltam, javítgattam, érdekeltek a ruhák. Ezt Ádám Tamás kollégám, az egykori Família Kft. egyik családfője észrevette, és felkért egy Thomas Bernhard-darabra, ami német vagy osztrák arisztokratákról szólt. 30 évvel ezelőtt, az akkori átkosban én ezt úgy oldottam meg, hogy a csajokat nagyestélyibe öltöztettem, a férfiakat pedig szmokingba. Nagyon tetszett a kritikusoknak is. Teljes mellbedobással a jelmeztervezés felé fordultam: rajzolni tanultam anyukámtól, és amikor Gór Nagy Mari felkért, hogy tanítsak jelmeztörténetet, azonnal és boldogan elvállaltam, hiszen így megtanultam az elméletet is. Megvettem a könyveket és minden órára bevágtam a korokat, a stílusokat, három félévet tanítottam.”

Később a jelmeztervezés hozta magával azt is, hogy nemcsak színpadra, de az utcára is alkosson kreációkat, civil emberek öltözködését segítse szaktanácsokkal. Nagyon kedvelte Tolnay Klárit, kifejezetten szeretett neki tervezni:

"Nagyon okos, kegyetlenül őszinte asszony volt, öröm volt ruhát tervezni neki. Olyankor mindig hoztam-vittem, mert imádtam hallgatni a történeteit. Játszott Graham Green Utazás a nénikémmel című darabjában, amiben van egy olyan mondat, hogy „én nem vetek meg senkit”. Ez a mai napig gyakran eszembe jut. A megértés és az empátia rettentő fontos. Akkor találod meg a helyedet, ha nem érzed magad különbnek.” 

Borítókép: 1970. február 23. Dőry Virág a lány és Tordy Géza a fiú szerepében játszik Hubay Miklós Lélegzetvisszafojtva című darabjának próbáján. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-C__EV19700223004MTI Fotó: Keleti Éva

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.