Jedlik Ányos – egy delejező ember

A bencés rendi szerzetes nevéhez fűződik többek között a villámdelejes forgony (elektromotor), az egysarki villanyindító (unipoláris gép), a csöves villámfeszítő (feszültségsokszorozó generátor) és a savanyavízi készület (szikvízgyártó berendezés) felfedezése, továbbfejlesztése és elkészítése.

Karakter

2020.11.16 | olvasási idő: kb. 5 perc


Komárom vármegyében született Jedlik István (1800–1895) néven, az Ányos nevet a bencés rendben kapta. Hosszú élete során több tudományos társulat örökös tagja, a pesti egyetem rektora is volt, és csaknem száz kisebb-nagyobb találmány kötődik a nevéhez. 1826-ban a balatonfüredi ásványvizet szerette volna friss, de mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Először rendtársait lepte meg egy vízsavanyító berendezéssel, majd a „bökősvíz” iparilag hatékony készítési módját is kidolgozta.
Üvegekbe tölti a szódavizet egy védőmaszkos munkásnő a Fonyódi Ásvány- és Szikvízgyártó Vállalat üzemében. (1975) (MTI Foto: Fehérváry Ferenc)
A tudományos köztudat és a széles közvélemény az optikai rácsok, a hatékony galvánelem, az ívlámpa és az elektromotor mellett a dinamóelv kapcsán őrizte meg a szerzetes feltaláló, természettudós nevét. A világon elsőként írta le a dinamóelvet, az elektromágneses öngerjesztés működését. A hiteles feljegyzések alapján ezt már 1856-ban megtette. Három évre rá, 1859. november 14-én pedig az általa felvázolt elven már működött egysarki villanyindítója. Bár a dinamóelvet Siemens előtt hat évvel felfedezte, de a német feltaláló szabadalmaztatta elsőként, 1866-ban.
Budapest: a világ első dinamója, amelyet Jedlik Ányos szerkesztett 1861-ben. Mögötte saját kézírású használati utasítása. (1957) (MTI Foto: Horváth Tamás)
Századunk is adósa Jedlik Ányosnak. A hatékony és tisztább energiafelhasználású e-mobilitásnak is ő vetette meg az alapjait. A dinamóelv felfedezése mellett a villámdelejes forgony (elektromotor) megalkotása – egy önjáró kiskocsit is épített – fontos állomásai a napjainkon át a jövőbe vezető útnak. Az 1970-es évekig, a hatékony generátorok megjelenéséig, dinamót alkalmaztak a gépkocsik villamosenergia-ellátáshoz, a régebbi villamosoknál pedig – mint például a GANZ UV típusoknál – motordinamókat üzemeltettek.
Ganz UV villamos makettje a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) modellműhelyében (1949) (MTI Foto: Csiszár Viktor)
Jedlik Ányos volt az első, aki a pesti egyetemen 1848-tól magyar nyelven adott elő fizikát, 1850-ben jelent meg A súlyos testek természettana című tankönyve. Ő szerkesztette az 1858-ban megjelent Német–Magyar Tudományos Műszótár fizikai és kémiai részét. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk jelentős része tőle ered, ő vezette be a dugattyú, eredő, huzal, légnyomás, merőleges, nyomaték, összetevő, vetület szakszavakat. Amikor közeledni érezte halálát, így búcsúzott rendtársaitól: „Hamarosan a Teremtőm előtt fogok állani, és végre megtudom, mi a fény és az elektromosság.” Borítókép: Budapest, 1870-es évek. MTI Fotó: Reprodukció Készítette: Fényes Tamás Azonosító: MTI-FOTO-778443 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 287 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Megfiatalítjuk az archívumot!

Persze csak formailag, hiszen büszkék vagyunk a sok-sok régi tartalomra. A technológiai fejlődés azonban új szemléletet kíván. Most bemutatjuk azt, aki az új lendületet hozza: Répászky Lipót, az Archívumi osztály vezetője.

Hetven rózsaszál

Születésnapján köszöntjük Csongrádi Kata színész- és énekesnőt, aki színpadi művek szerzője, számos filmben szerepelt és több lemeze is megjelent.

Böske, a népszerű

Az elpusztult Erzsébet híd helyett épült ideiglenes Petőfi pontonhidat, amely a Petőfi és a Döbrentei teret kötötte össze, a tréfás kedvű fővárosiak „Böske” névre keresztelték. Az öt hónap alatt megépült híd majd négy évig volt használatban, és 1949-ben a Lánchíd felújítása miatt bontották el.

Felföldi, „a külföldi”

Bejárta a világot, dobogón állt az 1957-es „Budapest szépe” szépségversenyen és esztétika-filozófia szakot is végzett Felföldi Anikó Jászai Mari-díjas érdemes művész. Az Operettszínház örökös tagjának a képeiből születési évfordulója apropóján szemezgetünk!