Jedlik Ányos – egy delejező ember

A bencés rendi szerzetes nevéhez fűződik többek között a villámdelejes forgony (elektromotor), az egysarki villanyindító (unipoláris gép), a csöves villámfeszítő (feszültségsokszorozó generátor) és a savanyavízi készület (szikvízgyártó berendezés) felfedezése, továbbfejlesztése és elkészítése.

Karakter

2020.11.16 | olvasási idő: kb. 5 perc


Komárom vármegyében született Jedlik István (1800–1895) néven, az Ányos nevet a bencés rendben kapta. Hosszú élete során több tudományos társulat örökös tagja, a pesti egyetem rektora is volt, és csaknem száz kisebb-nagyobb találmány kötődik a nevéhez. 1826-ban a balatonfüredi ásványvizet szerette volna friss, de mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Először rendtársait lepte meg egy vízsavanyító berendezéssel, majd a „bökősvíz” iparilag hatékony készítési módját is kidolgozta.
Üvegekbe tölti a szódavizet egy védőmaszkos munkásnő a Fonyódi Ásvány- és Szikvízgyártó Vállalat üzemében. (1975) (MTI Foto: Fehérváry Ferenc)
A tudományos köztudat és a széles közvélemény az optikai rácsok, a hatékony galvánelem, az ívlámpa és az elektromotor mellett a dinamóelv kapcsán őrizte meg a szerzetes feltaláló, természettudós nevét. A világon elsőként írta le a dinamóelvet, az elektromágneses öngerjesztés működését. A hiteles feljegyzések alapján ezt már 1856-ban megtette. Három évre rá, 1859. november 14-én pedig az általa felvázolt elven már működött egysarki villanyindítója. Bár a dinamóelvet Siemens előtt hat évvel felfedezte, de a német feltaláló szabadalmaztatta elsőként, 1866-ban.
Budapest: a világ első dinamója, amelyet Jedlik Ányos szerkesztett 1861-ben. Mögötte saját kézírású használati utasítása. (1957) (MTI Foto: Horváth Tamás)
Századunk is adósa Jedlik Ányosnak. A hatékony és tisztább energiafelhasználású e-mobilitásnak is ő vetette meg az alapjait. A dinamóelv felfedezése mellett a villámdelejes forgony (elektromotor) megalkotása – egy önjáró kiskocsit is épített – fontos állomásai a napjainkon át a jövőbe vezető útnak. Az 1970-es évekig, a hatékony generátorok megjelenéséig, dinamót alkalmaztak a gépkocsik villamosenergia-ellátáshoz, a régebbi villamosoknál pedig – mint például a GANZ UV típusoknál – motordinamókat üzemeltettek.
Ganz UV villamos makettje a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) modellműhelyében (1949) (MTI Foto: Csiszár Viktor)
Jedlik Ányos volt az első, aki a pesti egyetemen 1848-tól magyar nyelven adott elő fizikát, 1850-ben jelent meg A súlyos testek természettana című tankönyve. Ő szerkesztette az 1858-ban megjelent Német–Magyar Tudományos Műszótár fizikai és kémiai részét. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk jelentős része tőle ered, ő vezette be a dugattyú, eredő, huzal, légnyomás, merőleges, nyomaték, összetevő, vetület szakszavakat. Amikor közeledni érezte halálát, így búcsúzott rendtársaitól: „Hamarosan a Teremtőm előtt fogok állani, és végre megtudom, mi a fény és az elektromosság.” Borítókép: Budapest, 1870-es évek. MTI Fotó: Reprodukció Készítette: Fényes Tamás Azonosító: MTI-FOTO-778443 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 287 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

80 éves Huszti Péter, a „srác a kakasülőn”

A Corvin-lánccal és Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művészt, egykori színiakadémiai rektort 80. születésnapja alkalmából köszöntjük.

A LEGek embere

1947. október 7-én született a magyar televíziózás egyik meghatározó személyisége, Rózsa György műsorvezető, szerkesztő és producer. Hogy milyen műsorokat köszönhetünk neki? 75. születésnapja alkalmából összeszedtük és önöknek is megmutatjuk.

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.